A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (5) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (7) elnökválasztás (4) éltető andrea (29) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (2) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (161) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (18) spain (3) spanyolország (23) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (25) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Győzött a közöny – avagy néhány szót a francia regionális választásokról

2021.07.14. 09:24 VGI

2021. június 20-án és 27-én Franciaország európai nagyrégióiban, tengerentúli területein és megyéiben kétfordulós választásokat tartottak, melynek során eldöntötték, hogy a közigazgatási eme köztes szintjein milyen politikai orientációjú, illetve összetételű tanácsok működjenek az elkövetkezendő években. Az 1990-es évek végéig az volt a tapasztalat, hogy az emberek viszonylag nagyobb arányban jelennek meg a hozzájuk közelebb álló (helyi önkormányzati), illetve a messzinek tűnő, de nagyon fontosnak tartott (parlamenti és köztársasági elnöki) választásokon, míg például az Európai Parlament összetétele kevésbé hozza lázba őket. A 2000-es évektől kezdődően azonban, egyre egyértelműbb tendenciaként, csökkent a szavazási hajlandóság, ami alól kivételt egyedül a köztársasági elnöki választás jelentett (1. ábra). Végül, ehhez a romló irányzathoz adódott hozzá 2020-tól a „COVID-hatás”, mely teljesen a mélybe taszította a részvételi szándékot: a korábban általában 70 százalék fölötti részvétellel lezajló települési választásokon 2020-ban negyvenegy-két százaléknyi szavazó jelent meg, a 2021-es megyei/regionális tanácsok megújítása miatt pedig a szavazásra jogosultak alig egyharmada volt hajlandó kimozdulni az otthonából (1. ábra – kiemelt adatok).

1. ábra: Távolmaradási arány a különböző szintű és típusú választásokon Franciaországban (a szavazásra jogosult népesség százalékában)

Megjegyzés: az egymás fölötti jelölések az adott választás első és második fordulójának eredményeit mutatják (Forrás: Abstention électorale en France)

A pontos távolmaradási arány a regionális választásokon az első fordulóban 66,72, a második fordulóban pedig 65,35 százalékos, a megyei választásokon pedig rendre 66,68, illetve 65,66 százalékos volt. Amennyiben a szándékosan érvénytelenül (kitöltetlen, széttépett, vagy összefirkált cédulát bedobó) szavazókat is számításba vesszük, úgy a tényleges részvételi arány 31,98/33,2, illetve 31,68/31,74 százalékos volt a régiókban, illetve a megyékben a választások két fordulójában [1].

A voksolók korösszetételét tekintve elmondható, hogy minél öregebb volt valaki, annál nagyobb eséllyel vett részt a választásokon. A szavazáson megjelentek több mint egyharmada 70, több mint fele 60, és több mint kétharmada 50 éves, vagy annál is idősebb volt (2. ábra). Ez egyrészt a hagyományos pártoknak (baloldalon főleg a Szocialista Pártnak, a jobboldalon pedig a Köztársaságiaknak) kedvezett, másrészt azzal az eredménnyel járt, hogy a regionális tanácsokban szinte kivétel nélkül a hivatalban lévő elnököt választották újra. 

2. ábra: A szavazáson megjelentek kor szerinti megoszlása a 2021-es regionális/megyei választásokon

Forrás: BFM-TV és INSEE [2][3]

A megyei és regionális választások eredményét a 3. ábrában foglaltuk össze. A közel 6000 tanácsosi hely zömét a jobbközép és balközép pártok és a hozzájuk csatlakozó egyéb politikai formációk szerezték meg: a jobboldal jellemző partnerei a centrista pártok, a baloldalé pedig a környezetvédők voltak. A populista erők a vártnál gyengébben szerepeltek: a Nemzeti Tömörülés (a korábbi Nemzeti Front) például egyetlen régióban sem tudott győzni, és a megyékben alig jutott képviselői helyhez, a 2017-es választásokon még jól szereplő Lázadó Franciaország pedig szinte láthatatlan volt. Az előbbiek magyarázataként megjegyezzük, hogy míg a szélsőjobbal senki sem volt  hajlandó szövetkezni, ellenük azonban mindenki, addig a radikális baloldallal a Szocialista Pártnak voltak fenntartásai. A vesztesek közé sorolhatók még a zöldek és a köztársasági elnök mozgalma (Lendületben a köztársaság, LREM), akik saját listán nem, csupán a tradicionális jobb- és baloldali erőkkel összeállva tudtak a regionális vezető erők részesei lenni.   

3. ábra: A 2021-es regionális/megyei választások eredménye

A megyei listákra adott voksok megoszlása A regionális listákra adott voksok megoszlása
A megyei tanácsi helyek megoszlása A regionális tanácsi helyek megoszlása

Forrás: La Voix du Nord [1]

A 2021-es franciaországi megyei és regionális választásokkal kapcsolatban két kérdést érdemes megvizsgálni: először, hogy mi okozhatta a rekord alacsony részvételt; másrészt, hogy milyen hatással lehet az eredmény a 2022-es köztársasági elnöki, és az azt követő parlamenti választásokra?

Az első kérdést illetően, valószínűleg szerepe volt annak, hogy a COVID-válsággal kapcsolatos, sorozatban harmadik, az emberek mindennapi életét korlátok közé szorító intézkedéscsomag enyhítésére, illetve fokozatos kivezetésére nagyjából a választások első és második fordulójával párhuzamosan került sor. A fiatalabb korosztályok számára az újra megnyíló gazdasági, utazási és szórakozási lehetőségek könnyen a háttérbe szoríthatták a demokratikus politikai jogaik gyakorlására vonatkozó igényeiket. A választási rendszer bonyolultsága, az igen változatos összetételű szövetségeket eredményező közös pártlisták átláthatatlansága, az első és második forduló közötti további listaegyesítések lehetősége és gyakorlata, valamint általában a megyei és regionális önkormányzati funkcióknak a szavazók általi nem kellő ismerete is hozzájárulhatott az alacsony részvételi hajlandósághoz. Végül, azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a politikai rendszerrel szembeni kritika is megfogalmazódott a tömeges távolmaradásban. A választási kampány vitáiban kitüntetett szerepet kapott témák (közbiztonság, migráció, iszlám) nem feltétlenül esnek egybe az embereket leginkább foglalkoztató témákkal: az egyre nehezülő megélhetéssel, a fiatalok (és kevésbé fiatalok) lakásproblémáival, a leromló közszolgáltatásokkal, a foglalkoztatási kilátásokkal és a COVID-válság menedzselésével.

A második kérdést illetően meg kell jegyezni, hogy sem az alacsony részvételből, sem az eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor bizonyos jelekre érdemes odafigyelni. Az extrém alacsony részvétel legitimációs kérdéseket vet föl: amennyiben nem sikerül visszaszerezni az emberek politika iránti bizalmát/érdeklődését, és a köztársasági elnök és a parlamenti képviselők mögött sem lesz kellő társadalmi felhatalmazás, ez állandósuló szociális feszültségekhez, kormányzási nehézségekhez vezethet, ami a gazdaságra visszahatva tovább ronthatja a válságból való kilábalás esélyeit. Továbbá, a szélsőséges pártok visszaszorulása és a hagyományos pártok jó szereplése bizonytalanná teszi azt az elképzelést, amely szerint 2022-ben megismétlődik a 2017-es forgatókönyv, és az elit elnökjelöltje a második fordulóban megint egy, a széles tömegek számára elfogadhatatlan populista ellenféllel találja majd magát szemben. Mindenesetre, az ország élhetősége és kormányozhatósága szempontjából hasznos lenne, ha a soron következő (2022-27-es) ötéves elnöki/parlamenti ciklusban az emberek mindennapi problémáira jobban odafigyelő politikai formáció kerülne hatalomra.

Somai Miklós

 

[1] La Voix du Nord (2021): Élections régionales & départementales 2021, Tous les résultats - https://www.lavoixdunord.fr/elections/resultats

[2] BFM-TV (2021): Régionales: 79% des 18-34 ans se sont abstenus au second tour – https://www.bfmtv.com/politique/elections/regionales/regionales-79-des-18-34-ans-se-sont-abstenus-au-second-tour_AN-202106280032.html

[3] INSEE (2021): Population par sexe et groupe d'âges, Données annuelles 2021 – https://www.insee.fr/fr/statistiques/2381474

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország választások portfolioblogger somai miklós

Magyarország Helyreállítási Terve és az oktatás

2021.05.22. 11:44 VGI

Az Európai Unió történetének legnagyobb újjáépítési pénzügyi csomagja a „Next Generation EU” terv. A Helyreállítási Alap igénybevételéhez a tagállamoknak tervet kell benyújtaniuk.

Ez év május 17-én, a parlamenti ülés kezdete előtt két perccel került fel a kormányzati honlapra a 391 oldalas „Magyarország Helyreállítási és Ellenállási Terve” (HET). Ez már a második verzió volt, mert közben változtak a politikai megfontolások. Az első, áprilisi verzió még 5800 milliárd forint összeget kért az Európai Uniótól (hitelekkel együtt), a második verzió már csak a 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelte. Mindkét verzióban közös vonás azonban, hogy a szakmai szervezetek bevonása és társadalmi egyeztetés nélkül készült.

Ugyan sokat fakult, de Magyarország legerősebb vonzó tényezője a külföldi befektetők szemében a szakképzett munkaerő volt. Köztudott ugyanakkor, hogy hazánk oktatási eredményei, mutatói az elmúlt évtizedben romlottak. Éppen ezért égető fontosságú lenne, hogy az Uniótól kapott támogatás jelentős része az oktatásban hasznosuljon. Az eredeti tervhez képest a „demográfia és köznevelés” téma finanszírozási igénylése a felére csökkent (458 milliárdról 230-ra).  Az egyetemekre szánt 1191 milliárd forint eltűnt a HET-ből, de megjelent a „magasan képzett, versenyképes munkaerő” fejezet 281 milliárdot forinttal. Ide tartozik a felsőoktatás modernizációja, a szakképzés megújítása és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. A köznevelésre és a felsőoktatásra kért összegek tehát a töredékére csökkentek, de nézzük, milyen célokra fordítaná ezeket a kormány.

A köznevelési rész egyik pillére a bölcsődékkel foglalkozik. 2019-ben 48702 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre a KSH adatai szerint. Ezt további 3300 hellyel tervezi a HET bővíteni 2024 végéig, amire (beleértve az épületek felújítását) 40 milliárd forintot irányoz elő. „A kora gyermekkori nevelés-gondozás (3 év alatti gyermekek esetében) kihatással van a gyermek későbbi életútjára, ezért meghatározó, hogy ebben az érzékeny életkorban a gyermekekkel – a jövő nemzedékével – magasan kvalifikált szakemberek foglalkozzanak.”- írja az anyag (40.old.). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a pszichológiai, gyermeknevelési szakirodalom a család fontosságát hangsúlyozza ebben az életkorban, tehát a gyermekkel otthon maradó szülőt is lehetne jobban támogatni.

HET köznevelési terveinek egyik legfontosabb területe a digitális oktatás. A köznevelésról szóló oldalakon 56-szor fordul elő a „digitális” szó. A „bér” szó egyébként csak mindössze 8 alkalommal, de nem annak tervezett emelkedésével kapcsolatban. Magyarország sajnos utolsó előttiként kullog az EU tagállamok között a tanítók, tanárok bérezését tekintve (1. ábra) és amíg ez gyakorlatilag megélhetési gondokat okoz, addig a pályaelhagyók száma nem fog csökkenni, és a tanári pálya nem lesz vonzó, akármennyire is digitalizált az. Erről az alapvető és szinte minden további tényezőt meghatározó problémáról mindössze ennyit ír a HET:„..tervezzük egyrészt a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztését a pályakezdő pedagógusokra, a tanárok juttatási és ösztönzőrendszerének bővítését, valamint – az európai, pl. észt jógyakorlatokat is figyelembe véve – a segítő személyzet és a felsőbb éves diákok bevonását a digitális támogató feladatok ellátásába”(47.old) A pedagógus bértábla még mindig a hat évvel ezelőtti minimálbérhez képest van meghatározva és egy tíz éve tanító, egyetemet végzett pedagógus bruttó havi 274 000 forintot keres  miközben a bruttó átlagkereset  2021 februárjában havi 414 400 forint volt.

 1. ábra: Teljes állású tanárok éves bruttó fizetése 2019 (alap- és középfokú képzésben)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Eurydice (2020): Teachers' and School Heads' in Europe 2018/19 Eurydice – Facts and Figures Salaries and Allowances. 13. old.

Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek Magyarországon[1], de egyre kevesebb a gyógypedagógus is. A HET szolidan utal arra, hogy a diákok kompetenciái matematika és szövegértés terén OECD-átlag alattiak, hogy nagy a korai iskola-elhagyók száma és hogy „lehetséges” a szegregáció is. Cél mindezek javítása, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudjuk meg. Olvashatjuk viszont, hogy javítani kell az iskolák ellátását digitális eszközökkel, a tanórákon ezeket jobban kell használni, ezzel is csökkentve a „papíralapú oktatási tartalmak” felhasználását. A digitális eszközök káros hatásainak a 14 év alatti gyermekek szervi és pszichés fejlődésére ugyan könyvtárnyi irodalma van, de ez a HET összeállításánál nem volt szempont, és ilyen szakértők sem látták az anyagot. A HET mindenesetre előirányozza 2025 végéig 615 ezer db notebook beszerzését és digitális „élményszerű” tananyag fejlesztését. (Az, hogy mindez hogyan fér bele a NAT által megkövetelt igen feszített órarendbe, nincs tárgyalva).

Az irány tehát a digitális fejlesztés, ily módon: „A főállású pedagógusok létszáma 118.308 fő. Jelen projekt az ösztönzőprogramba az iskolában főállásban foglalkoztatott pedagógusok 25%-át (negyedét) kívánja bevonni, ami alkalmas arra, hogy multiplikátor hatása révén a pedagógus-társadalom többségét, az ún. kritikus tömeget elérve a fejlesztés a teljes pedagógiai gyakorlatot áthassa. A résztvevő 30 000 pedagógus számára differenciált ösztönző rendszer kerül kialakításra. A differenciálás szempontja a pedagógusok digitális tudásszintje, továbbá a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kiemelt támogatása… A programok személyes jelenléttel vagy online kontakt formában valósulnak meg, konzultációk, illetve szervezett workshopok keretében. Az egyes workshopok várható résztvevői létszáma: 12 -18 fő. A csoportok kialakítása jellemzően a résztvevők digitális pedagógiai kompetenciái alapján történik, ezért a résztvevők bemeneti mérésen vesznek részt”.(58.old.) Vagyis a pedagógusok negyedétől várják el, hogy továbbadja valahogyan azt a digitális tudását kollégáinak, amit valamilyen kormány-megbízott cég által szervezett workshopokon elsajátít 2026 végéig. A köznevelés digitalizációjára előirányzott összeg 190,6 milliárd forint.

Következik a felsőoktatás. Ebben a részben már 113-szor fordul elő a „digitális” szó. A fő pillérek itt is az épületfejlesztés, digitális eszközök és digitális tananyagfejlesztés. A HET érinti azt is, hogy az OECD és EU átlaghoz képest alacsony a felsőfokú végzettségűek száma, ezért „cél a felsőfokú végzettséget szerzők számának többek között a beiratkozási bázis szélesítése révén történő növelése, a felsőoktatás minden szintjén.” (68.old.) A HET úgy csodálkozik rá a korai iskolaelhagyók magas arányára a szakképző intézményekben, a lemorzsolódásra és rossz teljesítményre, mintha az nem az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájának egyik következménye lenne. A külföldi egyetemek vonzóereje nem csökkent a tehetséges fiatalok körében és az egyetemi szféra autonómiájának törvénybe iktatott csökkentésével a magyar felsőoktatás népszerűsége várhatóan tovább hanyatlik[2]. A HET szerint az infrastruktúra fejlesztése és az új digitális tananyagok mindenesetre majd megoldják a gondokat. Minderre (ha belevesszük még a Nemzeti Laborokat is) 281 milliárd forintot igényel az EU-tól 2026-ig. (Csak összehasonlítási alapként: egyetlen évre a jövő évi költségvetésben 340 milliárd forintot különítettek el sportberuházásokra és pályázatokra).

Az EU-nak benyújtott dokumentum és az abban igényelt összegek és célok alapján tehát nem várható a magyar közoktatás és felsőoktatás megújulása. Bár a kulcsszó a digitalizáció, ahogy hazánk évtizede stagnáló digitalizációs mutatói is érzékeltetik: a modern világgazdaságba való bekapcsolódás nem elsősorban a digitális eszközök beszerzésén, hanem az azokat használó emberi erőforrás minőségén múlik. A „magasan képzett versenyképes munkaerő” fogalma tehát helyes. Azonban nemsokára nem lesz, aki „magasan képezzen” és nem lesz kit.

Éltető Andrea

 

[1] Ez többek között a digitális eszközök kisgyermekkori használatával  is összefügghet.

2] Az egyetemi oktatók fizetése természetesen Nyugat-Európában sokszorosa a magyar juttatásoknak.

 

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger EU éltető andrea

A katalán választás után

2021.02.17. 08:08 Világgazdasági Intézet

Emlékezetes volt a Valentin nap Katalóniában. A világjárvány harmadik hullámában, maszkban, esőben választani mentek az emberek. Pontosabban a választásra jogosultak bő fele, 53%, ami az eddigi legalacsonyabb részvételi arány. A távolmaradókat nemcsak a fertőzés veszélye riasztotta el, de bele is fáradtak a pártok függetlenségi huzavonájába.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger Katalónia

Digitális megosztottság – haladunk valamerre?

2020.12.17. 11:41 Világgazdasági Intézet

A digitalizáció és az Ipar 4.0 fogalma hazánkban is nagyon felkapott. Joggal, hiszen az Ipar 4.0 egy összetett, több pillérből (az egyik a digitalizáció) álló rendszer, ami átalakítja a vállalatirányítást, termelés-szervezést és a versenyképesség fenntartásához ma már szinte elengedhetetlen. Már 2015-ben felismerték egyes ipari és kormányzati szervezetek ennek fontosságát, és különböző szervezetek, ösztönző projektek indultak elsősorban a vállalatok számára.

Szólj hozzá!

Címkék: hun digitalizáció digitális megosztottság portfolioblogger éltető andrea iparfejlesztés ipar4.0

Domestic and European financial solidarity - The case for Hungary

2020.10.01. 09:10 Világgazdasági Intézet

The COVID-19 crisis (epidemic and economic crisis) provided a challenging time for European governments. Since the coronavirus reached the European continent and member states of the European Union, the position of the Hungarian government regarding the main issues and challenges of the European Union, however, has remained intact.

1 komment

Címkék: eng portfolioblogger EU Hungary Szijártó Norbert covid financial solidarity

Délkelet-ázsiai közvetlen külföldi befektetések a V4 országokban

2020.08.31. 08:26 Világgazdasági Intézet

A KRTK Világgazdasági Intézetében 2016 óta folyik kutatás az Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatainak vizsgálata érdekében. A projekt keretében számos feltörekvő gazdaság (Kína, India, Brazília, Mexikó, Törökország, Dél-Afrika, Oroszország, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Vietnám) vállalatainak közvetlen külföldi befektetéseit vizsgáltuk meg több szempont alapján (pl. trendek, szektorális és földrajzi irányultság, toló (push) és húzó (pull) tényezők, motivációk stb.). Kiemelten a kelet-közép-európai befektetéseikkel (és azon belül is a V4 országokban lévő befektetéseikkel) foglalkoztunk. Jelen blogbejegyzés a délkelet-ázsiai befektetőkkel (Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Vietnám) kapcsolatos kutatási eredményeket mutatja be.

Szólj hozzá!

Címkék: malajzia thaiföld hun indonézia vietnám visegrádi országok portfolioblogger FDI

A strukturális transzformáció nehézségei szubszaharai Afrikában - Botswana esete

2020.08.24. 18:01 Világgazdasági Intézet

A strukturális transzformáció jelentős kihívás napjaink fejlődő országai számára. A nyersanyagban gazdag országok gazdaságának diverzifikációja különösen makacs problémának bizonyult. Ezen országok ugyanis gyakran ún. nyersanyag-átoktól szenvednek (Sachs-Warner, 2001), amelynek egyik aspektusa a helyi valuta felértékelődése.A tartós felértékelődés versenyképtelenné teheti az exportszektort, tovább nehezítve ezzel az iparosodást (ez az ún. holland kór, ld. Corden-Neary, 1982) . Én egy olyan dél-afrikai fejlődő országot választottam elemzésem tárgyául, amely a legtöbb szakértő szerint elkerülte a nyersanyag-átok főbb tüneteit, azonban gazdaságát ennek ellenére sem sikerült a magasabb hozzáadott-értékű tevékenységek irányába mozdítania. A strukturális transzformáció sikertelensége mögött komplex külső és belső okok állnak, amelyek elemzése révén a felzárkózás nehézségeire és a külső meghatározottságra szeretném felhívni a figyelmet. Napjaink világgazdasági rendszere nem támogatja az értékláncokba való bekapcsolódást, és feljebb lépést, inkább konzerválja a meglévő struktúrákat. 

2 komment

Könyvajánló: pénz és fenntarthatóság – a hiányzó láncszem

2020.08.03. 11:28 Világgazdasági Intézet

Bernard Lietaer, Christian Arnsperger, Sally Goerner és Stefan Brunnhuber 2012-es jelentése – eredeti angol címén: Money and Sustainability – The Missing Link – a Római Klub Európai Szervezetének felkérésére készült a Finance Watch és a World Business Academy részére. [1] 

penz-es-fenntarthatosag.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: könyvajánló hun fenntarthatóság római klub portfolioblogger Lakócai Csaba

Brazília és a COVID-19 – avagy megingatja-e a koronavírus járvány Bolsonaro elnöki pozícióját?

2020.05.21. 19:19 Világgazdasági Intézet

Brazíliát relatíve későn érte el a COVID-19, az első igazolt esetet „csak” 2020. február 25-én regisztrálták Sao Paulóban, az azóta eltelt közel három hónapban azonban aggasztó méreteket öltött a járvány. A legnagyobb dél-amerikai országban nap mint nap új rekordokat dönt a koronavírus terjedése.

bra1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: válság hun portfolioblogger Brazília Ricz Judit Bolsonaro koronavírus

Búcsú egy közel százéves családi vállalattól

2020.05.20. 11:21 Világgazdasági Intézet

Talán nem meglepő, hogy a BMW-beruházás elhalasztása nagyobb port vert fel az üzleti hírek iránt felületesen érdeklődő olvasók körében, mint a fűnyíró traktorokat gyártó nemesvámosi MTD-gyár múlt héten nyilvánosságra hozott, 500 munkavállalót érintő bezárása.

A felületes olvasónak nincs igaza.

1 komment

Címkék: magyarország gyár hun portfolioblogger MTD Szalavetz Andrea

Koronavírus Svédországban – külön utakon?

2020.05.11. 17:50 Világgazdasági Intézet

Wendelin Wiedeking, német üzletember, „Anders ist besser” (~Jobb lenne másként) című könyvében – amelyet Magyarországon sokan inkább angol fordításban, „Don’t Follow the Crowd” (~Ne ússz az árral!) címen ismernek – azt mutatja be, hogyan, milyen - Európában akkor még különlegesnek számító - módszerekkel szervezte át, illetve juttatta az akkor még a csőd szélén álló Porschét néhány év leforgása alatt olyan helyzetbe, hogy az akár többségi részesedést is szerezhetett volna a nálánál sokkal nagyobb Volkswagen konszernben. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, mennyi igazság van abban, hogy a svédek a „tanácsot” követve egyedülálló, különleges stratégiával próbálják meg legyőzni a koronavírust.

4 komment

Címkék: svédország válság hun portfolioblogger somai miklós koronavírus

Járvány-sújtotta tőkeáramlások

2020.05.04. 11:49 Világgazdasági Intézet

A COVID-19 még nem volt sehol, amikor már 2019 októberében szomorú hangú előrejelzések jelentek meg a közvetlentőke-áramlások alakulásáról. Az OECD[1] mérései szerint az FDI-áramlás 2019 első felében 20%-kal csökkent 2018 második félévéhez képest. Az OECD-országokban megvalósult befektetések estek nagymértékben, s azon belül elsősorban az USA (főleg a Kínából származó közvetlentőke-beruházások), Hollandia és Nagy-Britannia számai csökkentek leginkább. Az UNCTAD[2] egymást követő jelentései is egyre borúsabb képet festenek a globális közvetlentőke-áramlás 2020-as lehetséges alakulásáról.

Szólj hozzá!

Csehország túl akar lenni nehezén?

2020.04.24. 11:59 Világgazdasági Intézet

Úgy fest, hogy Andrej Babis miniszterelnök mellett az emberek is megunták a koronavírussal összefüggésben hozott korlátozásokat, ezért a vírus terjedésétől függetlenül mindent megtesznek azért, hogy az élet visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A legújabb fejlemény, hogy április 23-án a Prágai Városi Bíróság egy beadvány nyomán megsemmisítette az Egészségügyi Minisztérium négy olyan intézkedését, amely a koronavírus miatt korlátozta a szabad mozgást és a kiskereskedelmet, így a minisztériumnak április 27-től a hatályos törvényekkel összhangban új szabályozást kell hoznia.

Szólj hozzá!

Címkék: csehország válság hun portfolioblogger Túry Gábor koronavírus

Amerikai járványkezelés és kínai maszkdiplomácia – időközi áttekintés a pandémia kontextusában

2020.04.17. 10:11 Világgazdasági Intézet

Nem sokkal azt követően, hogy a kereskedelmi háború legalábbis ideiglenesen nyugvópontra jutott ez év januárjában, a  koronavírus elleni küzdelem újabb frontot nyitott az Egyesült Államok és Kína között, hogy a két ország megmutassa nagyhatalmi kompetenciáját és ezáltal összemérje erejét. A pandémia sikeres menedzselésére vonatkozó állítások szükségszerűen spekulatívak, de az egyértelműnek látszik, hogy Peking és Washington olyan lehetőségként tekint a vírusjárvány kezelésére, amelyen keresztül megerősítheti globális imázsát. Így a kérdés egyrészt az, hogy milyen konkrét lépéseket tesz a két nagyhatalom a járvány felszámolására, másrészt pedig, hogy hogyan alakul ezeknek a nemzetközi fogadtatása. A kompetencia és az arról kialakult nemzetközi percepció ugyanakkor nem függetleníthető egymástól, így feltételezhető, hogy a nagyhatalmak olyan erőfeszítéseket tesznek, amelyekkel a róluk kialakult nemzetközi képet kívánják javítani.

Szólj hozzá!

Címkék: kína válság hun portfolioblogger Amerikai Egyesült Államok koronavírus

Már a spájzban vannak? - Növekvő kínai jelenlét Kelet-Közép-Európában

2020.04.16. 07:12 Világgazdasági Intézet

Az angol nyelvű kutatási jelentés magyar nyelvű összefoglalója

A 17 + 1 együttműködés minden részterületére kiterjedő elemzés elektronikus formában a következő linkre kattintva érhető el: www.chinaobservers.eu

Szólj hozzá!

Címkék: kína hun közép kelet európa portfolioblogger szunomár ágnes

Koronavírus Franciaországban: válság, bizonytalankodás, viták

2020.04.15. 13:29 Világgazdasági Intézet

Európában az első koronavírusos megbetegedéseket Franciaországban azonosították 2020. január 24-én három, korábban Kínában időző személynél – egy kínai származású franciánál és két kínai turistánál. Az egyik turistát nem tudták megmenteni: ez az első haláleset az országban (és Európában), február 14-én. (Az első francia, aki már az országban kapta el a kórt, február 25-én ment el.)

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország válság hun portfolioblogger somai miklós koronavírus

Koronavírus Németországban: Minden a Korona-Védőpajzsról, azaz a német gazdaságvédelmi akciótervről

2020.04.10. 07:28 Világgazdasági Intézet

Manapság a magyar és külföldi hírportálok tele vannak a koronavírus lehetséges gazdasági hatásainak elemzéseivel és különböző gazdasági katasztrófa-forgatókönyvekkel. De mit tesz Európa legnagyobb gazdasága, hogy enyhítse a vírus okozta gazdasági és társadalmi károkat? Ebben a blogbejegyzésben a német kormányzat hivatalos honlapjáról szedjük össze a „Korona-Védőpajzs” részleteit.

9 komment

Címkék: válság hun portfolioblogger Németország Nagy Péter koronavírus

Az USA gazdasági intervenciói a közelmúltból és jelenleg

2020.04.06. 10:01 Világgazdasági Intézet

A koronavírus (COVID-19) szinte precedens nélküli gazdasági sokkot okozott a világ minden részén. Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) is hanyatlásnak indult a gazdaság, és ez a politikai és gazdasági vezetőket lépéskényszerbe hozta. Annak érdekében, hogy megértsük az Amerikai Egyesült Államoknak a koronavírus által előidézett sokkra reflektáló gazdasági intézkedéseit, érdemes röviden áttekinteni, miként reagáltak a politikai döntéshozók a 2007–2008-as válságra. Minőségében ez egy eltérő válság volt, de a gazdasági intézkedések és az ezekben foglalt politikai-ideológiai megközelítések számos tanulsággal szolgálhatnak.

1 komment

Címkék: válság hun portfolioblogger USA Egyesült Államok koronavírus

Koronavírus az Egyesült Királyságban: intézkedések, korlátok, viták

2020.04.03. 09:04 Világgazdasági Intézet

Az első koronavírusos megbetegedést 2020. január 31-én egy kínai turista házaspárnál azonosították Newcastle-ban. Február végén már az első olyan betegről szólnak a tudósítások, aki a szigetországban kapta el a kórt. Az első halálesetről március 5-én érkezett jelentés.

15 komment

Címkék: válság hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság koronavírus

Tudományos kutatás helyett válságkezelés a szerb miniszteri bársonyszékből

2020.04.01. 14:09 Világgazdasági Intézet

Siniša Mali januárban még arról nyilatkozott, hogy idei legfontosabb tervei között az szerepel, hogy tiszta lappal kezdjen új disszertáció megírásába. A szerb pénzügyminiszter ezt a választ a Belgrádi Egyetem szenátusának tavalyi döntésére utalva adta, amely etikai okokból visszavonta a doktori fokozatát.

Szólj hozzá!

Címkék: válság szerbia hun portfolioblogger Kerényi Ádám

Az Európai Unió gazdasága és a koronavírus (COVID-19)

2020.03.23. 10:53 Világgazdasági Intézet

A koronavírus nem csak egészségügyi válsághelyzetet okozott, hamar érezhetővé váltak a reálgazdasági hatások, amelyek várhatóan mély recessziót fognak eredményezni az Európai Unió tagországaiban és más kontinenseken is.

1 komment

Címkék: hun gazdasági növekedés portfolioblogger EU Szijártó Norbert koronavírus

Spanyolország karanténban

2020.03.20. 07:42 Világgazdasági Intézet

Spanyolország ma a második legfertőzöttebb ország a koronavírustól Európában, 127 ország tiltja, vagy korlátozza innen a beutazást. A spanyol egészségügyi rendszer összeomlóban, 50 ezer ápolót kell sürgősen toborozni. Egy friss felmérés szerint a lakosság 25,5%-a távmunkában, 49,9%-a pedig egyáltalán nem dolgozik, s a spanyolok fele tart attól, hogy elveszti állását. Nézzük, hogyan jutott idáig az ország, és mit tett a kormány a károk enyhítésére.

9 komment

Címkék: spanyolország hun portfolioblogger éltető andrea koronavírus

Negatív reálkamat Magyarországon – irányváltásra van szükség?

2020.02.19. 11:29 Világgazdasági Intézet

A nemzetközi pénzpiaci válság 2008-as kitörése óta jellemző, hogy a jegybankok (főleg a Fed a BoE vezetésével) szélesebb szerepkört töltenek be a gazdaságban, valamint a jegybanki célok eléréséhez kapcsolódóan új eszközöket vetnek be. Vajon a monetáris politika sikere vezetett a valaha volt leghosszabb amerikai és globális kegyelmi időszakhoz?

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország mnb kamat hun magyar nemzeti bank portfolioblogger reálkamat Kerényi Ádám

Brit parlamenti választások a Brexit jegyében

2019.12.14. 08:05 Világgazdasági Intézet

Nem hivatalos végeredmény szerint – de a szavazatok közel teljes feldolgozottsága alapján – a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt magabiztos győzelmet aratott a 2019. december 12-ei brit előrehozott parlamenti választásokon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a konzervatívoknak kényelmes többségük lesz az Alsóházban választási programjuk megvalósításához. E program kétségtelenül legsürgetőbb eleme az országnak az Európai Unióból való kivezetése.

2 komment

Címkék: választások hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság brexit

Franco szelleme

2019.11.12. 11:25 Világgazdasági Intézet

Spanyolországban választásokat tartottak. Ez már lassan nem is hír, hiszen az elmúlt négy évben ez a negyedik általános választás, legutóbb idén áprilisban volt ilyen. A politikai helyzet folyamatosan instabil az ibériai országban, az ország kormányozhatósága volt a tét.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea

süti beállítások módosítása