„Más debates y aburridos mítines sin credibilidad
Tras esa careta angelical se refugia la mezquindad
Ya he votado y todo ha terminado, te he dejado de interesar
Tu mirada ha dejado de brillar, hasta la próxima chaval”

(Ska-P)

A nyár közepén, július 23-án Spanyolországban általános választásokat tartottak. Ennek az adminisztratív lebonyolítása nem volt könnyű, például számos kisorsolt választási megfigyelő nem vette át az értesítést, sokan nem szakították meg nyaralásukat. Rengetegen igényeltek levélben szavazást és 94,2%-uk, azaz 2,47 millió ember így is tett. A postai alkalmazottak vasárnap reggel ezeket a szavazatokat 60 317 megfelelő szavazókörzetbe juttatták el. A részvételi arány a választáson 70,4%-os volt, ami nagyobb, mint az előző választáson 2019-ben (akkor 66,3% volt).

Nem túlzás azt állítani, hogy Európa lélegzetvisszafojtva figyelte a szoros küzdelmet a spanyol jobb és baloldali pártok között, mert a tét a szélsőjobb hatalomra kerülése volt. A választás győztese végül a Néppárt lett (47 hellyel többet szerzett, mint 2019-ben), de nem nyert annyira, hogy abszolút többséget szerezzen a szélsőjobb párttal együtt sem. A nagy ellenfél a szocialista párt (PSOE) kissé (két hellyel) jobban szerepelt, mint 2019-ben és a várakozásokhoz képest sokkal jobban. Egész jól alakult a kevéssel a választások előtt, április elején a népszerű munkaügyi miniszter Yolanda Díaz által alakított „Sumar” (egyesül) helyzete. A baloldali erőket tömörítő pártot vonakodva bár, de végül a Podemos is támogatta és együtt indultak a voksokért, 31 helyet szerezve. (A párt egyik legérdekesebb programpontja az volt, hogy 20 ezer eurót ígértek alanyi jogon minden 18 évet betöltött fiatalnak kezdőtőkeként tanulás, vagy vállalkozás céljából. Ez a spanyol GDP 0,8%-ára rúgó összeg, amit a gazdagok adóiból teremtenének elő). A szélsőjobboldali Vox párt parlamenti helyeinek száma ugyanakkor 52-ről 33-ra csökkent, de maradt a harmadik legnagyobb párt.

Helyzetkép

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök 2018 óta kormányzott, a baloldali Podemos párttal együtt. Bár sok mindenben nem értettek egyet, végül több törvényt módosítottak, 5 év alatt 47%-kal emelték a minimálbért, a nyugdíjakat infláció-követővé tették, munkaerőpiaci reformjuk nyomán csökkent a részidős foglalkoztatás aránya, a nemek közötti egyenlőséget erősítették. (A spanyol kormányban egyébként már 2018-ban  többségben voltak a női tagok). Spanyolország gazdasága egész jó állapotban van. A GDP az EU-átlag felett nőtt, a munkanélküliség jelentősen csökkent. A COVID-19 járvány komolyan sújtotta az országot, a betegek és halálesetek száma magas volt. A GDP és a turizmus erősen csökkent. 2021-22 folyamán azonban már jelentősen javultak a makrogazdasági mutatók (lásd táblázat). A kormány kezdettől jól ki tudta használni az EU Helyreállítási Alapjából érkező pénzügyi segítséget, teljesítve annak mérföldköveit és feltételeit (ez a magyar kormánynak például mindeddig nem sikerült). Ebből az alapból 30 tematikus területre érkezik finanszírozás 69,5 milliárd euró értékben. Ennek 40%-a klímaváltozással kapcsolatos, 28%-a digitalizációval  és várhatóan 1,8%-os GDP növekedést okoz. A spanyol kormány jól kezelte az orosz agresszió nyomán bekövetkezett energiaválságot is, LNG tartalékokat képzett és a megújuló energiákat tovább ösztönözte, közben a rászoruló háztartásokat anyagilag támogatta. A spanyol munkanélküliség ugyanakkor, bár jelentősen csökkent, de még így is a legmagasabb az EU-ban.

Spanyol makrogazdasági adatok

Forrás: Eurostat

Az ország fontos szerepet tölt be az EU-ban és annak külpolitikájában, az Egyesült Királyság kiválása ezt fel is erősítette. Belpolitikai téren a korábbi néppárti kormány alatt felerősödött katalán szeparációs törekvések csendesültek, a szeparatizmus híveket vesztett Katalóniában.

Az ország belső problémái közül emeljünk ki kettőt, ez egyik az elnéptelenedés és öregedés. Spanyolország belső részén a népességcsökkenés az elmúlt évtizedekben erős volt, több helyen csak 12 fő lakik négyzetkilométerenként. Galíciában közel 2000 településen nincs lakos, az ilyen területeket „üres Spanyolországnak” hívják (España vacía). Ezeket a falvakat képviseli például az a mozgalom („Teruel létezik”), ami 2019-ben egy fővel a Parlamentbe is bejutott és a figyelmet jobban ráirányította az elnéptelenedés problémájára. Ennek az egy főnek a támogatása fontos volt a szocialista kormány számára a parlamenti szavazásokkor. Teruel falu mellett Soria település is pártot indított a választáson, és ezeknek a pici pártoknak fontos szerepük van a koalíció alakításokban. A spanyol választási rendszer jellemzői miatt, míg Madridban 100 ezer szavazat kell egy parlamenti helyhez, Soriában 18 ezer is elég,

Az EU Helyreállítási Alapjából 10 md eurót ezekre az elhanyagolt területekre szán a kormány (helyi turizmus erősítése, 5G hálózat kiterjesztése, közszolgáltatások növelése). A születések száma évről évre csökken az országban, a várható életkor hossza pedig kitolódott, így a társadalom öregszik.

A másik probléma, ami az elmúlt években Spanyolország számára komoly kihívást jelent: az aszály (erről korábban itt írtunk). 2023 áprilisában a kormány egy 2,2 md eurós sürgősségi programot jelentett be (pl. agrártermelők támogatása, sólepárlók létesítése) de 2027-ig 23 md eurós beruházásokat irányoz elő a spanyol Vízügyi Terv. 

Tavaszi fordulat 

Idén májusban a regionális választásokon a szocialista párt jelentős helyeket veszített és a Néppárt, illetve a szélsőjobboldali Vox megerősödött. Ezt látva, Pedro Sánchez előrehozta az amúgy decemberben esedékes általános választásokat júliusra. Kérdés, mi okozta ezt a fordulatot?

A lakosságot a 2022-ben 8 százalékra nőtt infláció ugyan megviselte (bár idén júniusban az már csak 1,9% volt), de Sánchez népszerűség-vesztése inkább erkölcsi-pszichológiai okokra vezethető vissza. Tavaly októberben lépett életbe egy olyan törvény, ami szigorítani akarta a szexuális bűncselekményeket, megszüntetve a különbséget a szexuális visszaélés és nemi erőszak között. Ugyanakkor, adminisztratív hiba miatt a büntetési tételeket is összemosták, így azóta 104 elkövető könnyebben szabadult. A felháborodás nyomán a miniszterelnök beismerte a hibát, a törvényt átírják és bocsánatot kért az áldozatoktól. Egy másik esetben a Büntető Törvénykönyv reformja a zendülés bűntényét törölte el, ezzel az elítélt katalán szeparatistáknak kedvezett, akik kilencen kijöhettek a börtönből, de a közügyektől el lettek tiltva. Az ellenzék ezt erősen kritizálta, az ország egységére hivatkozva.

Az ellenzéki Néppárt mindent elkövetett, hogy a „Sánchizmus”t de főleg magát a miniszterelnököt bírálja, hatalommániás egoistaként beállítva őt. Könnyű volt belekötni a  kormánnyal időnként együtt szavazó kisebb baszk pártba is, az EH Bildu ugyanis 44 olyan jelöltet állított ki a regionális választásokon, akik korábban az ETA terrorszervezet tagjai voltak. Ugyan büntetésüket letöltötték és jogilag nem volt kifogásolható a jelölés, de ez felháborodást okozott az országban. A jobboldali kampányban azóta egy gúnyos jelmondat pörgött Sánchez felé: „Que te vote Txapote!” (szavazzon Rád Txapote!). Txapote az ETA egyik hírhedt gyilkos vezére volt, most a nevét ezrek skandálták (még a pamplonai bikafuttatáson is) és pólókra írták. Ezen felháborodva a terrorizmus áldozatainak csoportja 10 nappal a választások előtt nyílt levelet írt a jobboldali politikai pártoknak, hogy állítsák le ezt a szlogent, politikai és anyagi haszonszerzésre használva a terrorista nevét, aki több embert megölt.   

Pedro Sánchez becsületes politikus hírében áll, néppárti elődjével ellentétben neve nem keveredett bele korrupciós ügyekbe. Ugyanakkor mostani kihívója, Alberto Núñez Feijóo szoros barátsága egy azóta elítélt drogkereskedővel jól ismert és emiatt a korábbi választásokon nem is indította őt a Néppárt miniszterelnök jelöltként. Sánchez és szocialista pártja ugyanakkor a gazdasági sikereket nem tudta jól kommunikálni a lakosság felé, a miniszterelnök pedig a fenti esetek miatt elvesztette hitelességét az emberek szemében. A kampány végén Feijóo hazugsághoz ragaszkodott, egy TV interjúban tévesen állította, hogy a Néppárt mindig is indexálta a nyugdíjakat, holott ennek éppen ellenkezője történt.

A baloldal ziláltsága, vitái miatt félő volt, hogy a csalódott szavazók inkább otthon maradnak, a jobboldal ugyanakkor mozgósítja híveit. A korábban felívelő, de időközben megszűnt jobboldali párt, a Ciudadanos szavazóit is a Néppárt illetve talán a Vox tudta begyűjteni.

Felívelő szélsőjobb

Más országoktól eltérően a spanyol törvényhozásban 2018-ig nem volt szélsőjobboldali párt. A 2013-ban alakult, fasiszta jellegű Vox ekkor jutott be 12 hellyel az andalúziai parlamentbe. 2019-ben, a katalán szeparatizmus elleni retorikájukkal már a spanyol nemzeti parlamentben is 52 helyet szereztek, a harmadik legnagyobb párttá lépve elő. A párt vezetője Santiago Abascal, akinek példaképe Orbán Viktor és gyakori látogató a magyar miniszterelnöknél. A májusi regionális választások után újabb autonóm tartományokban is néppárti-Vox koalíció alakult vagy alakul (Valencia, Castilla-León, Extremadura, Aragón). A Vox követői leginkább fiatalok, támogatottsága a 18-24 év közöttieknél a legmagasabb, de hasonló a 44 alattiaknál is.

Július 8-án a Vox közzétette 100 pontos, provokatív programját. Ebben szerepel az illegális, vagy bűnöző bevándorlók hazaküldése, mecsetek bezárása, az illegális bevándorlást segítő szervezetek megbüntetése, a korábbi baloldali kormány több törvényének eltörlése (pl. abortusz, eutanázia, LMBTQ, vagy a Franco éra bűneit felelevenítő demokratikus emlékezet törvény), a katalán és baszk szeparatista pártok betiltása, és a régiók autonómiájának csökkentése.

A Néppárt hol támadta a Vox-ot, hol együttműködött vele, mindenesetre közvéleménykutatások szerint a lakosság 60%-a aggódott a Vox esetleges kormányra kerülése miatt. Ugyan a Néppárton belül van, aki azt gondolja, meg lehet szelidíteni a szélsőjobb pártot kormányerőként, de van, aki inkább attól fél, hogy legitimizálják azt. Mindenesetre a madridi jobboldali polgármester, Isabel Díaz Ayuso már évek óta hangoztatja, hogy a Vox szavazói korábbi néppárti szavazók, figyelembe kel venni véleményüket, és így fokozatosan emelte a tolerancia-szintet a szélsőséges párttal szemben.

A vasárnapi választások után sem a piros (baloldali) sem a kék (jobboldali) blokk nem tud abszolút többséget felmutatni. Ismét a kis regionális pártok szerepe értékelődik fel, de kérdés, hogy a valószínűleg hetekig tartó tárgyalások hoznak-e eredményt. Nem biztos, hogy bármelyik kis párt hozzá akar járulni ahhoz, hogy Franco óta először egy szélsőjobboldali párt kerüljön kormányra. A szocialista Sánchez pozíciója is nehéz, mert a legfontosabb regionális pártok a katalánok (ERC: 7 hely és a radikálisabb Junts: 7 hely) és a Junts várhatóan hivatalos katalán függetlenségi népszavazás kiírását követeli majd a támogatásért cserébe, ami túl nagy ár. Ráadásul Spanyolország jelenleg az EU soros elnöke és egy hosszabb politikai bizonytalanság nem előnyös. Mindez előrevetítheti egy újabb választás kiírását az év végére.

Éltető Andrea