Ötven éve, 1974 áprilisában volt a Szegfűs Forradalom Portugáliában, ami megdöntötte Salazar diktatúráját. Éppen az ünnepélyes évforduló előtt, két évvel az előző parlamenti választások után 2024 március 10-én ismét választásokat tartottak az országban. Ennek az volt az oka, hogy a 2015 óta kormányzó szocialista miniszterelnök, Antonio Costa 2023 novemberében lemondott. Costa az előző választást még fölényesen megnyerte, a Szocialista Párt kapta a mandátumok 52 százalékát, a 230-ból 120 képviselői helyet. Mi történt?
2023 novemberében a portugál hatóságok az ország 17 pontján razziát tartottak, kormányhivatalban és a miniszterelnöki rezidencián is. A gyanú szerint ugyanis a kabinet több tagja is érintett volt lítiumbányákkal és zöld hidrogénnel kapcsolatos korrupciós ügyletekben. Costa maga nem volt gyanúsított (a neve felmerült, de mint később kiderült, egy másik Costa nevű emberről volt szó) mindenesetre vállalta a felelősséget kormányáért és távozott. Magyar olvasónak már egy miniszterelnöki hivatali razzia is furcsa, hát még az, hogy korrupciós ügyért bukjon a kormány vezetője erkölcsi felelősségvállalás miatt.
Manapság sokat hallani a lítiumról, mivel az akkumulátorgyártás egyik fontos alapanyaga. Az ibériai régióban vannak lítium-lelőhelyek, ezek kiaknázását az EU stratégiai autonómia törekvései miatt fontosnak tartják. A Portugália északi részén található Montalegre régióban Európa egyik legnagyobb lítiumkészleteit akarta a kormány kitermelni, a helyi lakosság tiltakozása ellenére. Az itteni bányára vonatkozó koncessziót egy furcsa, sebtében bejegyzett cég kapta meg, aminek vezetőjével kapcsolatban korábban nyomozás is folyt, például csalás ügyében. A másik lítiumbánya, Covas do Barroso 2018 óta FAO világörökségi agrárterület, először ezt a Környezetvédelmi hivatal elutasította, később viszont engedélyezte – ezzel felmerült a korrupció gyanúja. Mindenesetre idén februárban a portugál államügyészi hivatal az engedély megsemmisítését kérte. A Lisszabontól délre található Sines kikötőjében zöld hidrogént terveztek termelni, milliókat öltek bele, de nem készült el semmi. És egy nagyszabású adatközpontot is a városba telepítettek volna 3,5 milliárd euróért, de ez sem volt teljesen törvényes.
2024 elején két nagy párt versenyzett fej-fej mellett a hatalomért: a Szocialista Párt (vezéralakja a 46 éves Pedro Nuno Santos) és a jobbközép Demokratikus Szövetség (a Szociáldemokrata Párt és a Néppárt koalíciója, vezetője az 51 éves Luis Montenegro). Mindkét miniszterelnök jelöltet is megcsapta korábban korrupciós ügyek szele, beosztottjaik, vagy párttársaik révén. Egy harmadik fontos erővé a szélsőjobboldali Chega („elég!”) párt lépett elő, egy volt futballkommentátor, a 41 éves Andre Ventura vezetésével. A Chega támogatja a halálbüntetést és leginkább a cigány lakosok ellen uszít. A szélsőjobb előretörése azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen retorikára sokan vevők, hanem protestálás az eddig kormányzó pártokkal szemben. Ventura szókimondó stílusa pedig a fiatalok körében népszerű. 9 millió Portugáliában élő és 1, 6 millió levélben szavazó külföldön lakó portugál szavazhatott vasárnap. A részvételi arány 66% volt, ami itt magasnak mondható. Szűk többséggel a jobbközép Demokratikus Szövetség a szavazatok 29,5, a Szocialista Párt pedig 28,7 százalékát kapta. A Chega 18%-kal 48 helyet szerzett a Parlamentben (majdnem kétszer annyit, mint két éve). A többi szavazatot 2-5 százalékokkal öt kisebb párt kapta.
A kampányban a Chega a korrupcióellenességet hangoztatta („Tisztítsuk meg Portugáliát!” jelszóval), a két nagy párt pedig például a nőket szólította meg, a nemek közti egyenlőséget propagálva. A lakhatás drágulása és közszolgáltatások romlása is fontos téma volt. Portugáliában a munkanélküliség 6,6%, a foglalkoztatási ráta magas, 77,5%, tavaly a reálbérek nőttek. Képzett munkaerőből hiány van és a népesség ott is öregszik. Az infláció tavaly még 5,3% volt, idénre 2,3%-ot jósolnak. A portugál államadósságot a Nagy Pénzügyi Válság utáni 78 milliárd eurós mentőcsomaggal és az azt követő intézkedésekkel sikerült csökkenteni. Mindenesetre az emberek a jó makrogazdasági mutatók mellett úgy érzik, hogy a bérek és nyugdíjak alacsonyak, a lakásbérleti díjak viszont nagyon magasra nőttek (főleg a külföldi ingatlanbefektetők, turisták miatt). Az eddigi kormány ezekkel a problémákkal nem sokat foglalkozott, inkább közlekedési kedvezményeket nyújtott a lakosoknak (diákoknak ingyenes, nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, fogyatékosoknak kedvezményes utazásokat).
Korábban a pandémiát egyébként Portugália jól kezelte, a kormány a szakértőkkel egyeztetve időben és határozottan lépett fel. Az esetszám alacsony és az oltási arány magas volt más európai államokhoz képest. Az EU Helyreállítási és Reziliencia alapjából (RRF) 22,2 md euró jut az országnak, ebből 16, 3 támogatás, a többi hitel. Az erre vonatkozó portugál nemzeti terv117 beruházási irányt és 44 reformot tervez, 41%-ban a klímacélkitűzésekre, 21%-ban pedig a digitális átmenet előmozdítására összpontosít.
A klímacélok fontosak, mert az éghajlati változások komolyan érintik Portugáliát. Az egyre melegedő időjárás aszályokat hoz, és erdőtüzeket: a mediterrán országok közül az elmúlt 30 évben a tűzvészek 35%-a Portugáliában történt, az ország erdeinek átlagosan 3%-a ég le évente. A part menti településeket a tengerszint várható emelkedése is fenyegeti és vízellátási problémák is vannak, több területen.
A szocialista Santos már bejelentette, hogy pártja az ellenzéket fogja vezetni és megújul. Ha Montenegro betartja korábbi ígéretét és nem társul a szélsőjobbal, akkor kisebbségi kormányzás és egy nagyon megosztott Parlament várható az országban
Éltető Andrea
