Az Európai Unió történetének legnagyobb újjáépítési pénzügyi csomagja a „Next Generation EU” terv. A Helyreállítási Alap igénybevételéhez a tagállamoknak tervet kell benyújtaniuk.
Ez év május 17-én, a parlamenti ülés kezdete előtt két perccel került fel a kormányzati honlapra a 391 oldalas „Magyarország Helyreállítási és Ellenállási Terve” (HET). Ez már a második verzió volt, mert közben változtak a politikai megfontolások. Az első, áprilisi verzió még 5800 milliárd forint összeget kért az Európai Uniótól (hitelekkel együtt), a második verzió már csak a 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelte. Mindkét verzióban közös vonás azonban, hogy a szakmai szervezetek bevonása és társadalmi egyeztetés nélkül készült.
Ugyan sokat fakult, de Magyarország legerősebb vonzó tényezője a külföldi befektetők szemében a szakképzett munkaerő volt. Köztudott ugyanakkor, hogy hazánk oktatási eredményei, mutatói az elmúlt évtizedben romlottak. Éppen ezért égető fontosságú lenne, hogy az Uniótól kapott támogatás jelentős része az oktatásban hasznosuljon. Az eredeti tervhez képest a „demográfia és köznevelés” téma finanszírozási igénylése a felére csökkent (458 milliárdról 230-ra). Az egyetemekre szánt 1191 milliárd forint eltűnt a HET-ből, de megjelent a „magasan képzett, versenyképes munkaerő” fejezet 281 milliárdot forinttal. Ide tartozik a felsőoktatás modernizációja, a szakképzés megújítása és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. A köznevelésre és a felsőoktatásra kért összegek tehát a töredékére csökkentek, de nézzük, milyen célokra fordítaná ezeket a kormány.
A köznevelési rész egyik pillére a bölcsődékkel foglalkozik. 2019-ben 48702 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre a KSH adatai szerint. Ezt további 3300 hellyel tervezi a HET bővíteni 2024 végéig, amire (beleértve az épületek felújítását) 40 milliárd forintot irányoz elő. „A kora gyermekkori nevelés-gondozás (3 év alatti gyermekek esetében) kihatással van a gyermek későbbi életútjára, ezért meghatározó, hogy ebben az érzékeny életkorban a gyermekekkel – a jövő nemzedékével – magasan kvalifikált szakemberek foglalkozzanak.”- írja az anyag (40.old.). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a pszichológiai, gyermeknevelési szakirodalom a család fontosságát hangsúlyozza ebben az életkorban, tehát a gyermekkel otthon maradó szülőt is lehetne jobban támogatni.
HET köznevelési terveinek egyik legfontosabb területe a digitális oktatás. A köznevelésról szóló oldalakon 56-szor fordul elő a „digitális” szó. A „bér” szó egyébként csak mindössze 8 alkalommal, de nem annak tervezett emelkedésével kapcsolatban. Magyarország sajnos utolsó előttiként kullog az EU tagállamok között a tanítók, tanárok bérezését tekintve (1. ábra) és amíg ez gyakorlatilag megélhetési gondokat okoz, addig a pályaelhagyók száma nem fog csökkenni, és a tanári pálya nem lesz vonzó, akármennyire is digitalizált az. Erről az alapvető és szinte minden további tényezőt meghatározó problémáról mindössze ennyit ír a HET:„..tervezzük egyrészt a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztését a pályakezdő pedagógusokra, a tanárok juttatási és ösztönzőrendszerének bővítését, valamint – az európai, pl. észt jógyakorlatokat is figyelembe véve – a segítő személyzet és a felsőbb éves diákok bevonását a digitális támogató feladatok ellátásába”(47.old) A pedagógus bértábla még mindig a hat évvel ezelőtti minimálbérhez képest van meghatározva és egy tíz éve tanító, egyetemet végzett pedagógus bruttó havi 274 000 forintot keres miközben a bruttó átlagkereset 2021 februárjában havi 414 400 forint volt.
1. ábra: Teljes állású tanárok éves bruttó fizetése 2019 (alap- és középfokú képzésben)
Forrás: Eurydice (2020): Teachers' and School Heads' in Europe 2018/19 Eurydice – Facts and Figures Salaries and Allowances. 13. old.
Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek Magyarországon[1], de egyre kevesebb a gyógypedagógus is. A HET szolidan utal arra, hogy a diákok kompetenciái matematika és szövegértés terén OECD-átlag alattiak, hogy nagy a korai iskola-elhagyók száma és hogy „lehetséges” a szegregáció is. Cél mindezek javítása, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudjuk meg. Olvashatjuk viszont, hogy javítani kell az iskolák ellátását digitális eszközökkel, a tanórákon ezeket jobban kell használni, ezzel is csökkentve a „papíralapú oktatási tartalmak” felhasználását. A digitális eszközök káros hatásainak a 14 év alatti gyermekek szervi és pszichés fejlődésére ugyan könyvtárnyi irodalma van, de ez a HET összeállításánál nem volt szempont, és ilyen szakértők sem látták az anyagot. A HET mindenesetre előirányozza 2025 végéig 615 ezer db notebook beszerzését és digitális „élményszerű” tananyag fejlesztését. (Az, hogy mindez hogyan fér bele a NAT által megkövetelt igen feszített órarendbe, nincs tárgyalva).
Az irány tehát a digitális fejlesztés, ily módon: „A főállású pedagógusok létszáma 118.308 fő. Jelen projekt az ösztönzőprogramba az iskolában főállásban foglalkoztatott pedagógusok 25%-át (negyedét) kívánja bevonni, ami alkalmas arra, hogy multiplikátor hatása révén a pedagógus-társadalom többségét, az ún. kritikus tömeget elérve a fejlesztés a teljes pedagógiai gyakorlatot áthassa. A résztvevő 30 000 pedagógus számára differenciált ösztönző rendszer kerül kialakításra. A differenciálás szempontja a pedagógusok digitális tudásszintje, továbbá a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kiemelt támogatása… A programok személyes jelenléttel vagy online kontakt formában valósulnak meg, konzultációk, illetve szervezett workshopok keretében. Az egyes workshopok várható résztvevői létszáma: 12 -18 fő. A csoportok kialakítása jellemzően a résztvevők digitális pedagógiai kompetenciái alapján történik, ezért a résztvevők bemeneti mérésen vesznek részt”.(58.old.) Vagyis a pedagógusok negyedétől várják el, hogy továbbadja valahogyan azt a digitális tudását kollégáinak, amit valamilyen kormány-megbízott cég által szervezett workshopokon elsajátít 2026 végéig. A köznevelés digitalizációjára előirányzott összeg 190,6 milliárd forint.
Következik a felsőoktatás. Ebben a részben már 113-szor fordul elő a „digitális” szó. A fő pillérek itt is az épületfejlesztés, digitális eszközök és digitális tananyagfejlesztés. A HET érinti azt is, hogy az OECD és EU átlaghoz képest alacsony a felsőfokú végzettségűek száma, ezért „cél a felsőfokú végzettséget szerzők számának többek között a beiratkozási bázis szélesítése révén történő növelése, a felsőoktatás minden szintjén.” (68.old.) A HET úgy csodálkozik rá a korai iskolaelhagyók magas arányára a szakképző intézményekben, a lemorzsolódásra és rossz teljesítményre, mintha az nem az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájának egyik következménye lenne. A külföldi egyetemek vonzóereje nem csökkent a tehetséges fiatalok körében és az egyetemi szféra autonómiájának törvénybe iktatott csökkentésével a magyar felsőoktatás népszerűsége várhatóan tovább hanyatlik[2]. A HET szerint az infrastruktúra fejlesztése és az új digitális tananyagok mindenesetre majd megoldják a gondokat. Minderre (ha belevesszük még a Nemzeti Laborokat is) 281 milliárd forintot igényel az EU-tól 2026-ig. (Csak összehasonlítási alapként: egyetlen évre a jövő évi költségvetésben 340 milliárd forintot különítettek el sportberuházásokra és pályázatokra).
Az EU-nak benyújtott dokumentum és az abban igényelt összegek és célok alapján tehát nem várható a magyar közoktatás és felsőoktatás megújulása. Bár a kulcsszó a digitalizáció, ahogy hazánk évtizede stagnáló digitalizációs mutatói is érzékeltetik: a modern világgazdaságba való bekapcsolódás nem elsősorban a digitális eszközök beszerzésén, hanem az azokat használó emberi erőforrás minőségén múlik. A „magasan képzett versenyképes munkaerő” fogalma tehát helyes. Azonban nemsokára nem lesz, aki „magasan képezzen” és nem lesz kit.
Éltető Andrea
[1] Ez többek között a digitális eszközök kisgyermekkori használatával is összefügghet.
2] Az egyetemi oktatók fizetése természetesen Nyugat-Európában sokszorosa a magyar juttatásoknak.
