Emlékezetes volt a Valentin nap Katalóniában. A világjárvány harmadik hullámában, maszkban, esőben választani mentek az emberek. Pontosabban a választásra jogosultak bő fele, 53%, ami az eddigi legalacsonyabb részvételi arány. A távolmaradókat nemcsak a fertőzés veszélye riasztotta el, de bele is fáradtak a pártok függetlenségi huzavonájába.
A koronavírus miatt egyébként a katalán vezetők május 30-ra akarták elhalasztani a szavazást, de ezt a katalán bíróság nem engedte. (Indoklásuk az volt, hogy a járvány nem váratlan, hanem előre látható esemény volt és a halasztás a szavazást, mint alapvető jogot korlátozná. A halasztással túl nagy lett volna az átmeneti bizonytalan helyzet, miközben szükség van a demokratikus normalitás visszaállítására, katalán elnökre, kormányzó erőkre).
Miért is kellett most választani? 2020 szeptemberében a spanyol kormány felfüggesztette Quim Torra katalán elnököt hivatalából, mert többszöri felszólításra sem vetette le a függetlenségi szimbólumokat barcelonai hivatalos épületekről. Ezután két hónap még rendelkezésre állt, hogy kinevezzenek helyette valakit a katalánok, de ezt nem tették meg, mondván, hogy döntsön a nép. Így, a törvény szerint ki kellett írni a választásokat.
Nézzük, mi lett a választások eredménye. A katalán szocialista párt a legtöbb szavazatot kapta, 33 helyet szerzett a 135 fős parlamentben. Ez kb. kétszer annyi hely, mint amit eddig birtokoltak. Vezetőjük Salvador Illa, nemrég még spanyol egészségügyi miniszter. A győztes szocialista pártnak azonban nincs többsége, rászorul egy függetlenségi pártra is, ha kormányt akar alakítani. Ugyanakkor a választás előtt a függetlenségi pártok írásba adták, hogy nem szövetkeznek a szocialistákkal majd.
A katalán elszakadás hívei három pártba tömörülnek. A legtöbb parlamenti helyet most az ERC (baloldali republikánus párt) kapta, szintén 33-at. Elnökük Oriol Junqueras, aki egyébként 2017 óta börtönben ül (13 évre ítélték 2019-ben). A pártot most Pere Aragonés eddigi ügyvezető katalán elnök képviseli. A Junts (Együtt Katalóniáért, jobboldali republikánusok) 32 helyet szerzett. Elnökük Carles Puigdemont (aki pár másodpercre kikiáltotta a katalán köztársaságot 2017. október 10-én) Belgiumban tartózkodik, ahonnan a spanyol kormány többszöri kérése ellenére sem adják ki. A Junts jelenleg Laura Borrást indította katalán elnökjelöltnek. (Eddig a Junts volt a legnagyobb függetlenségi párt, de most fordult a helyzet a mérsékeltebb ERC javára.) A szintén elszakadáspárti, szélsőbaloldali CUP 9 helyet szerzett. Összesen tehát 74 helyük van a függetlenség hívőknek (az eddigi 70 helyett), vagyis a parlamentben megerősödtek. Az elszakadás-pártiak könnyen tudnának kormányt alakítani, de ehhez belső vitáikat, feszültségeiket le kellene győzniük. Az ERC az elmúlt hónapokban visszavett kissé radikalitásából és egyik fő célja, hogy amnesztiát kapjanak a bebörtönzött katalán vezetők. Ehhez együttműködés kell a spanyol szocialista kormánnyal (a spanyol költségvetést például megszavazta az ERC). Most be szeretnék venni a katalán kormányba a Podemos baloldali párt helyi leágazását (ez a 8 helyet kapott ECP). A Junts ugyanakkor radikálisabb hangnemet üt meg és nem akar a kormánykoalícióba plusz baloldali pártot.
A vasárnapi választásoknak van még egy fejleménye, ami egybevág az utóbbi időben egész Spanyolországban tapasztaltakkal: a szélsőjobboldali VOX megerősödése. Ez a párt először került be a katalán parlamentbe és rögtön 11 helyet kapott. Jellemzően a korábban jelentős Néppárttól és Ciudadanostól vett el szavazatokat. A jobbközép tehát jelentősen gyengül Spanyolországban, míg a szélsőjobb erősödik[1].
Végső soron Katalónia maradt olyan megosztott, amilyen korábban volt[2]. A választók fele ment el szavazni és azok fele szavazott a függetlenedni vágyókra, vagyis a katalánok kb. negyede. Ezt figyelembe kellene venni a radikális pártoknak. Ugyanakkor a spanyol kormánynak is figyelembe kell venni a katalán erőket, mert politikailag rájuk vannak szorulva. A helyzet a kompromisszumok felé tereli mindkét oldalt. A szocialista spanyol kormány fontolgatja, hogy kegyelmet ad-e a kilenc bebörtönzött katalán vezetőnek (amit persze a jobboldali ellenzék hevesen ellenez). Ráadásul a járvány harmadik hulláma is megviseli az országot. Eddig 64 ezren haltak meg a koronavírus miatt. A gazdasági konzekvenciák is jelentősek, 2020-ban a szokásos kb. 84 millió turista helyett csak 20 millió érkezett az országba. Természetesen a turizmus csökkenését, illetve a katalán-spanyol huzavonát a katalán gazdaság is megérezte. Tavaly a katalán GDP 11,4%-kal csökkent, picit jobban, mint egész Spanyolországé.
Ha az ERC vezeti a katalán kormánykoalíciót az a dialógust elősegíti Madrid és Katalónia között. A spanyol szocialista kormány hajlandó lesz kisebb engedményekre, esetleg egy új finanszírozási paktum megkötésére, az elítéltek büntetésének enyhítésére. Hosszabb távon viszont az ERC célja egy katalán népszavazás az autonómiáról[3], amit viszont a spanyol kormány határozottan kizár, s ezt most is igyekezett hamar jelezni. A patthelyzet tehát igen nehezen feloldható.
Éltető Andrea
[1] Közben más ügyek is borzolják a kedélyeket. A választások másnapján egy katalán egyetemen (Lleidában) elbarikádozta magát egy rapper, Pablo Hasél, aki korábban kilenc hónap börtönbüntetést kapott a királyságot és az állami intézményeket „durván rágalmazó” szövegei miatt. Az ítélet nagy port vert fel, ismert spanyol művészek szólaltak fel a büntetés ellen és szólásszabadság mellett. A rendőrök végül leszerelték a tárgyi akadályokat és a megjelent támogatókat, és letartóztatták a rappert. Ez február 16-án estére heves tüntetéseket és rendőri akciókat váltott ki több városban.
[2] A választási rendszer egyébként elfogult a belső, kisvárosok, falvak javára, ahol sok a függetlenség-párti szavazó. Lleida például a lakosság 5%-ával a parlamenti helyek 11%-át adhatja. Barcelona viszont alulreprezentált.
[3] A 2017 október elsejei illegitim referendumnak súlyos következményei lettek.
