A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (12) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (6) automotive industry (2) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) bányászat (1) Basel III (1) battery industry (2) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (4) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (2) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) Donald Trump (2) Draghi (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (2) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (37) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (33) environmental pollution (2) értéklánc (1) északi országok (1) EU (29) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (2) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) export (2) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (3) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) Finnország (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) gyógyszeripar (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (6) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (9) kereskedelem (2) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (4) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) külkereskedelem (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (11) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) Sass Magdolna (3) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (26) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (2) szegénység (1) Szerbia (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (2) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (2) USA (3) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) vám (2) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (3) wto (3) Címkefelhő

Trump vámjai – egy lehetséges magyarázat és Magyarország érintettsége

2025.04.06. 16:39 VGI

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható.

A legutóbbi vámemelési bejelentések azonban azt sugallják, hogy mégiscsak figyelmet fordítanak a globális értékláncokra. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások kihelyezését és az ipari kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti okoknak tekintik. Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója – ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman. Ő már 2007-ben úgy fogalmazott: „Már nem lehet biztonsággal állítani, hogy a kereskedelem hatása a gazdag országok jövedelemeloszlására meglehetősen csekély. Jó okunk van feltételezni, hogy nagy, és egyre nagyobb. Nem támogatom a protekcionizmust, de a szabadkereskedőknek jobb válaszokra van szükségük a globalizáció veszteseinek aggodalmaira.”

 

Egy lehetséges magyarázat

Ez alapján a vámemelések egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy az USA megpróbál kiszakadni a globális értékláncok hálójából. Fontos ugyanakkor előrebocsátani, hogy az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifákat alkalmazó országa volt eddig – az összes, alacsony (egyszerű átlag alig 3% felett, kereskedelemmel súlyozott átlag alig 2 % felett), ad valorem vámjait le is kötötte a WTO-ban (vagyis elvileg nem nyúlhat hozzájuk, ha mégis, akkor kompenzációt kell adnia érintett kereskedelmi partnereinek, bár ennek a lekötöttségnek a jelentősége már az előző Trump-adminisztráció idején megkérdőjeleződött). A gyakorlatilag prohibitív, vagyis az importot érdemben visszatartó vámemelések súlyosan érintik a globális értékláncokat, mivel ezek működését erőteljes nemzetközi áruforgalom jellemzi.

A globális értékláncok olyan nemzetközi termelési hálózatok, amelyeken belül a multinacionális vállalatok a termelést feldarabolják, és különböző helyszínek-országok között osztják fel – költségcsökkentési céllal. Különösen meghatározó ez az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati iparban, az elektronikai és vegyipar egyes szegmenseiben, valamint bizonyos szolgáltató ágazatokban. A termelési fázisok földrajzi „szétszórása” élénk külkereskedelmet eredményez a részegységekben, félkész és késztermékekben, valamint egyes szolgáltatásokban. Ezért is kiemelten fontos, hogy az adott globálisértéklánc-résztvevő ország külkereskedelme mennyire nyitott – különösen az értékláncban részt vevő más országok felé. A részvételt elősegítheti unilaterálisan az alacsony vámok és nemvámjellegű kereskedelmi korlátozások alkalmazása vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban való részvétel. Ha azonban nő a kereskedelmi akadályok szintje az értékláncok tagjai között, az a nemzetközi termelési hálózatok gazdaságosságát veszélyezteti, és így ezek a konstrukciók fokozatosan leépülhetnek.

Amennyiben valóban ez áll a Trump-adminisztráció vámemeléseinek hátterében, érdemes megvizsgálni, hogy ez a stratégia alkalmas lehet-e a globális értékláncoktól való leválásra és az ipar „hazacsábítására”, illetve hogy mindez mennyiben szolgálja az amerikai gazdaság érdekeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül célravezető. Egyrészt a protekcionista gazdaságpolitika következtében kialakult bizonytalanság önmagában is visszatartja a beruházásokat – akár hazai, akár külföldi szereplők részéről. Másrészt a termelés „hazahozatala” nem hozza vissza a korábbi ipari munkahelyek tömegét, mivel a technológiai fejlődés, az automatizáció és a robotizáció miatt egy-egy új beruházás a korábbi, hetvenes, nyolcvanas, de akár kilencvenes évekbeli munkahelyszámnak csak a töredékét igényli. Még ha az amerikai piac önmagában elég nagy is ahhoz, hogy néhány kapacitást visszavonzzon, a skálahatékonysági veszteségek itt is jelentkezhetnek. Néhány exportőr dönthet úgy, hogy a vámteher annyira megnöveli eladási árait, hogy inkább kivonul az amerikai piacról, ami bizonyos termékek eltűnéséhez vezet.

A vámemelések árnövelő hatása – az inflációs kockázatokkal, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenésével, vagy az illegális kereskedelem felerősödésével – külön elemzést igényelne. Egyes olyan amerikai vállalatok pedig, amelyek globális értékláncokban szervezik meg hazai és külföldi termelésüket, jelentős versenyképesség-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni. Ugyanez várható azoknál az amerikai gyártóknál, akik nagymértékben támaszkodnak importált alkatrészkre és részegységekre, például az autóiparban. A világgazdaság többi szereplőjére gyakorolt hatás pedig attól függ, hogy más országok is követik-e az USA példáját, vagy inkább továbbra is nyitva tartják gazdaságukat. Különösen érdekes lehet Kína reakciója, amelynek az USA a legfontosabb exportpiaca (kb. 13%-os részesedéssel). Ha a kínai exportőrök az USA helyett más piacokon próbálnák értékesíteni így „felszabadult” áruikat – akár nyomott árakon –, az kereskedelmi feszültségeket generál Végül nem hanyagolható el a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe sem. Az USA vámemelési politikája szembemegy a WTO szabályaival és szellemiségével, így kérdésessé válik a multilaterális kereskedelmi rendszer jövője, valamint az is, hogy a jelenlegi fejlemények milyen mértékű regionális tömbösödéshez vezetnek a világkereskedelemben.

 

Magyarország közvetlen érintettsége

A magyar árukivitelben a 2024-es évre vonatkozó adatok szerint az USA a 8. legfontosabb partnerünk. Fontos megjegyezni, hogy az egyetlen nem EU-tag az első tíz között (az első 15-ben pedig az USA-n kívül csak Ukrajna szerepel az EU-n kívülről). Részesedése meghaladja a 4 %-ot.

  1. táblázat Az első 10 magyar export partnerország 2024-ben és részesedésük a teljes magyar exportból (%)

 

ország

részesedés a teljes magyar kivitelből (%)

1

Németország

25,08

2

Románia

5,53

3

Lengyelország

5,32

4

Olaszország

5,13

5

Szlovákia

4,98

6

Franciaország

4,23

7

Csehország

4,18

8

Egyesült Államok

4,12

9

Ausztria

3,94

10

Egyesült Királyság

3,69

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Feladó/rendeltetési országonkénti termékadatok SITC szerint (EU-27_2020)

Milyen termékeket exportálunk az USA-ba? A globális értékláncok részeiként működő, feltehetően leginkább külföldi tulajdonban levő leányvállalatok a fő exportőrök: autóipari, elektronikai és gépipari termékek szerepelnek a listán. A kivétel a 10. helyen szereplő „gyógyszer és gyógyszerészeti termék”, ahol magyar ellenőrzésű vállalatok is érintettek lehetnek. Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USÁ-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80 %-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10 %-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél. (Néhány, a teljes magyar exportban kisebb jelentőségű termékcsoportnál viszont meghatározó az USA-piac. Az SITC 3.pozíciós bontás több mint 260 termékcsoportjánál ezek: Műalkotás, gyűjtemény és régiség (a teljes magyar kivitel 46%-a), Fegyver, ennek alkatrésze; lőszer (36%), A fémkohászatban alkalmazott különféle színes alapfém és cermet (35%), Papírpépkészítő és papírgyártó gép, papírvágó gép és egyéb papírtermék-gyártó gép; ezek alkatrésze (27%), Nemesfémek érce, dúsítva is; nemesfém hulladék, -törmelék, -hulladékpor (arany  kivételével) (25%), Ón (22%) és a top húsz kiviteli termék között szereplő Réz (20%).)

  1. táblázat Az első 10 termék(csoport) az USA-ba irányuló magyar exportban, 2024, SITC

 

 

Az adott termék teljes magyar exportja %-ában

Az USÁ-ba irányuló magyar export %-ában

1

Gépkocsi és egyéb gépjármű, főként személyszállításra tervezve (kivéve a gépkocsivezetővel együtt számítva tíz vagy több személyt szállító gépjárművet), beleértve a furgont és a versenyautót

11,41

24,41

2

Villamos gép és készülék,  m.f.n.t.; ezek alkatrésze,

13,89

20,44

3

Automatikus adatfeldolgozó gép és egysége; mágneses és optikai leolvasó, kódolt adatokat adathordozóra átíró és feldolgozó gép, m.f.n.t.

5,19

5,15

4

Forgóelektromos berendezés és alkatrésze, m.f.n.t.

8,99

4,06

5

Villamos készülék, villamos áramkör összekapcsolására, védelmére, vagy villamos áramkörhöz vagy áramkörbe kapcsolásra (kapcsoló, relé, biztosító, túlfeszültség-levezető, feszültséghatároló, túlfeszültség-csökkentő, dugasz, foglalat, lámpafoglalat és csatlakozó doboz; villamos ellenállás (beleértve a szabályozó /reosztát/ ellenállást és a potenciométert) a fűtő-ellenállás kivételével; nyomtatott áramkör; kapcsolótábla-panel (beleértve a numerikus vezérlésűt), tartó (konzol), -asztal, -doboz

3,83

3,45

6

Mérő- ellenőrző-, analizáló-, szabályozó műszer és készülék, m.f.n.t.; ezek alkatrésze

9,68

3,43

7

A 722, 781, 782 és 783 csoportokba tartozó gépjárművek alkatrésze és tartozéka

2,18

3,42

8

Belsőégésű dugattyús motor és ennek alkatrésze, m.f.n.t.

3,30

3,05

9

Hiradástechnikai berendezés, m.f.n.t. és alkatrésze, m.f.n.t., a 761, 762, 763 és 764-be tartozó készülék tartozéka

2,34

2,81

10

Gyógyszer és gyógyszerészeti termék, az 542. csoportba tartozó kivételével

3,10

2,65

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Feladó/rendeltetési országonkénti termékadatok SITC szerint (EU-27_2020) , 3 pozíció

Termékcsoportok helyett termékszinten vizsgálva (kombinált nomenklatura, KN) és az eddig kivetett vámokat is figyelembe véve még érdekesebb a kép. Az első tíz termék esetében kivetett vámok (legnagyobb kedvezményes vámtételek) jellemzően alacsonyak, sok esetben 0%, a gépjárműhöz való gumiabroncs esetében a legmagasabb: 4%. A kivitel erősen koncentrált, mintegy tízenkétezer termék közül az első öt termék adja az export felét, az első tíz termék a 60 %-át. Néhány top 10 termék esetében jelentős a magyar kivitelben az USA-piac részesedése: az áramfejlesztők (6. termék) esetében csaknem négyötöd, a második helyen szereplő gépjárművek esetében több mint 40 %. Érdekesség, hogy a top tízen kívüli termékek közül 32 esetében kizárólag az USA a célpiac – ezek közül említésre méltó például a sugárhajtású gázturbinák kivitele. Bár ezek volumenben és részesedésüket tekintve nem tűnnek nagynak, amennyiben egy-egy vállalat gyártja ezeket Magyarországon, úgy azokat komolyan sújthatják a vámemelések.

  1. táblázat Az első 10 termék(csoport) az USA-ba irányuló magyar exportban, 2024, KN

 

 

Az adott termék teljes magyar exportja %-ában

Az USÁ-ba irányuló magyar export %-ában

eddigi, a WTO-nál bejelentett USA MFN-vámok

1

85076000 (PCE) Lítium-ion akkumulátor (kiv. fáradt)

18,78

19,42

1,70%

2

87032319 (PCE) Új egyéb jármű melyet legfeljebb 10 személy szállítására tervezetek -beleértve a lakóautót és a versenyautót is-, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő 1 500 és 3000 cm? közötti hengerűrtartalommal (kivétel: a havon való közlekedésre tervezett járművek és a 8703.10 alszám alá tartozó járművek és lakóautók)

42,36

18,55

2,50%

3

87038010 (PCE) Új elsősorban 10-nél kevesebb személy szállítására tervezett -beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is- kizárólag elektromos hajtómotorral működő jármű (kivétel: havon való közlekedésre tervezett járművek, más speciális célra tervezett járművek)

20,50

5,85

2,50%

4

84715000 (PCE) Feldolgozóegység a 8471 41 vagy a 8471 49 alszám alá tartozók kivételével, akár tartalmaz egy burkolaton belül a következő egységekből egyet vagy kettőt, akár nem: tárolóegység, inputegység, outputegység (kivéve a 847141 vagy 847149 alcsoportba tartozó és kivéve a periféria egység)

5,31

3,65

0%

5

84099900 (KGM) Más, pl. kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús /dízel- vagy féldízel/ motor alkatrésze

33,25

3,04

0%

6

85023980 (PCE) Más áramfejlesztő egység (kiv. szikragyújtású, belső égésű dugattyús motorral, szélenergiát fejlesztő, turbógenerátor) pl. turbinás vagy gőzgépes áramfejlesztő

79,49

3,01

1,30%

7

85371091 (KGM) Tárolt programú vezérlőegység max. 1000 V feszültségre

7,85

2,24

2,70%

8

87087050 (KGM) Alumínium kerék és részei pótalkatrészként

19,17

1,55

2,50%

9

40111000 (PCE) Új pneumatikus gumiabroncs személygépkocsihoz

4,10

1,23

4,00%

10

84119900 (KGM) Alkatrész gázturbinához (kiv. sugárhajtású vagy légcsavaros gázturbina)

7,13

1,19

0,00%

Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Termékszintű adatok KN szerint (2015. évtől) és WTO https://www.wto.org/english/tratop_e/tariffs_e/tariff_data_e.htm (a WTO vámadatai nem minden esetben felelnek nyolcszámjegyű pontossággal a KSH által közölt KN-kategóriáknak)

A táblázatok természetesen csak a Magyarországról közvetlenül az USA-ba irányuló exportot tartalmazzák. A magyar gazdaság kitettségét növelik azok a részegységek és alkatrészek, amelyeket itt gyártanak, de valamelyik másik országban építik azokat be a később az USA-piacra exportált termékbe. Ennek a nagyságrendje igen jelentős lehet, pl. a német vállalatok által vezetett globális értékláncokhoz kapcsolódva. Az ilyen, „indirekt” export meghatározásához a hozzáadott-érték-kereskedelem adatait lenne szükséges vizsgálni, de ez szétfeszíteni ennek a rövid bejegyzésnek a kereteit.

Összefoglalva elmondható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának kiszakítása a globális értékláncokból, és ezzel az ipari kapacitások visszahozatala az országba. Bár az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifájú gazdasága volt, a protekcionista fordulat célja a külföldre telepített termelés visszacsábítása, amit az amerikai ipar hanyatlásával és a munkahelyek elvesztésével indokolnak. A stratégia azonban kérdéses hatékonyságú, mivel az automatizáció és a beruházásokat visszatartó bizonytalanság miatt a „hazahozott” vagy újonnan alapított gyárak jóval kevesebb munkahelyet teremtenek, miközben a vámok inflációs és nemzetközi feszültségeket fokozó hatásaival is számolni kell.

Magyarország szempontjából az Egyesült Államok 2024-ben a 8. legfontosabb és az első nem EU-n. kívüli exportpiac volt, a teljes kivitel több mint 4%-ával. A magyar export erősen termékkoncentrált: az első három termékcsoport (járművek, villamos gépek és adatfeldolgozó eszközök) adja az USA-ba irányuló kivitel felét, és ezek többsége globális értékláncokhoz kötött, jellemzően külföldi leányvállalatoktól származik. Néhány, a teljes magyar exportban kevésbé meghatározó, de az USA-piacon erősen jelen lévő termék (pl. műalkotás, fegyver, gázturbina-alkatrész) különösen érzékenyen reagálhat a vámemelésekre.

Az USA által alkalmazott vámtételek többsége jelenleg alacsony (jellemzően 0–4%), így a vámemelés jelentős többletterhet jelent. Ennél is fontosabb azonban a politikai és kereskedelempolitikai irányváltás, ami Magyarország számára is kockázatot jelent – különösen a jelentős, exportorientált, értékláncokba integrált iparágaink miatt.

Sass Magdolna

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország vám wto export külkereskedelem autóipar USA Amerikai Egyesült Államok world trade Sass Magdolna

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr8318834132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása