Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható.
A legutóbbi vámemelési bejelentések azonban azt sugallják, hogy mégiscsak figyelmet fordítanak a globális értékláncokra. Úgy tűnik, Trump tanácsadói már nemcsak az egyszerű kereskedelmi mérleget, hanem a termelési kapacitások kihelyezését és az ipari kapacitások külföldre telepítését is az amerikai ipar leépülésének, és így a kereskedelmi deficit mögötti okoknak tekintik. Ez az iparvesztés pedig az amerikai választók elégedetlenségének egyik fontos kiváltója – ezt nemcsak a Trump-csapat, hanem olyan, inkább a Demokrata Párthoz köthető szakértők is hangsúlyozzák, mint például Paul Krugman. Ő már 2007-ben úgy fogalmazott: „Már nem lehet biztonsággal állítani, hogy a kereskedelem hatása a gazdag országok jövedelemeloszlására meglehetősen csekély. Jó okunk van feltételezni, hogy nagy, és egyre nagyobb. Nem támogatom a protekcionizmust, de a szabadkereskedőknek jobb válaszokra van szükségük a globalizáció veszteseinek aggodalmaira.”
Egy lehetséges magyarázat
Ez alapján a vámemelések egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy az USA megpróbál kiszakadni a globális értékláncok hálójából. Fontos ugyanakkor előrebocsátani, hogy az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifákat alkalmazó országa volt eddig – az összes, alacsony (egyszerű átlag alig 3% felett, kereskedelemmel súlyozott átlag alig 2 % felett), ad valorem vámjait le is kötötte a WTO-ban (vagyis elvileg nem nyúlhat hozzájuk, ha mégis, akkor kompenzációt kell adnia érintett kereskedelmi partnereinek, bár ennek a lekötöttségnek a jelentősége már az előző Trump-adminisztráció idején megkérdőjeleződött). A gyakorlatilag prohibitív, vagyis az importot érdemben visszatartó vámemelések súlyosan érintik a globális értékláncokat, mivel ezek működését erőteljes nemzetközi áruforgalom jellemzi.
A globális értékláncok olyan nemzetközi termelési hálózatok, amelyeken belül a multinacionális vállalatok a termelést feldarabolják, és különböző helyszínek-országok között osztják fel – költségcsökkentési céllal. Különösen meghatározó ez az autóiparban, a gépiparban, a textil- és ruházati iparban, az elektronikai és vegyipar egyes szegmenseiben, valamint bizonyos szolgáltató ágazatokban. A termelési fázisok földrajzi „szétszórása” élénk külkereskedelmet eredményez a részegységekben, félkész és késztermékekben, valamint egyes szolgáltatásokban. Ezért is kiemelten fontos, hogy az adott globálisértéklánc-résztvevő ország külkereskedelme mennyire nyitott – különösen az értékláncban részt vevő más országok felé. A részvételt elősegítheti unilaterálisan az alacsony vámok és nemvámjellegű kereskedelmi korlátozások alkalmazása vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban való részvétel. Ha azonban nő a kereskedelmi akadályok szintje az értékláncok tagjai között, az a nemzetközi termelési hálózatok gazdaságosságát veszélyezteti, és így ezek a konstrukciók fokozatosan leépülhetnek.
Amennyiben valóban ez áll a Trump-adminisztráció vámemeléseinek hátterében, érdemes megvizsgálni, hogy ez a stratégia alkalmas lehet-e a globális értékláncoktól való leválásra és az ipar „hazacsábítására”, illetve hogy mindez mennyiben szolgálja az amerikai gazdaság érdekeit. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül célravezető. Egyrészt a protekcionista gazdaságpolitika következtében kialakult bizonytalanság önmagában is visszatartja a beruházásokat – akár hazai, akár külföldi szereplők részéről. Másrészt a termelés „hazahozatala” nem hozza vissza a korábbi ipari munkahelyek tömegét, mivel a technológiai fejlődés, az automatizáció és a robotizáció miatt egy-egy új beruházás a korábbi, hetvenes, nyolcvanas, de akár kilencvenes évekbeli munkahelyszámnak csak a töredékét igényli. Még ha az amerikai piac önmagában elég nagy is ahhoz, hogy néhány kapacitást visszavonzzon, a skálahatékonysági veszteségek itt is jelentkezhetnek. Néhány exportőr dönthet úgy, hogy a vámteher annyira megnöveli eladási árait, hogy inkább kivonul az amerikai piacról, ami bizonyos termékek eltűnéséhez vezet.
A vámemelések árnövelő hatása – az inflációs kockázatokkal, a fogyasztók reáljövedelmének csökkenésével, vagy az illegális kereskedelem felerősödésével – külön elemzést igényelne. Egyes olyan amerikai vállalatok pedig, amelyek globális értékláncokban szervezik meg hazai és külföldi termelésüket, jelentős versenyképesség-csökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni. Ugyanez várható azoknál az amerikai gyártóknál, akik nagymértékben támaszkodnak importált alkatrészkre és részegységekre, például az autóiparban. A világgazdaság többi szereplőjére gyakorolt hatás pedig attól függ, hogy más országok is követik-e az USA példáját, vagy inkább továbbra is nyitva tartják gazdaságukat. Különösen érdekes lehet Kína reakciója, amelynek az USA a legfontosabb exportpiaca (kb. 13%-os részesedéssel). Ha a kínai exportőrök az USA helyett más piacokon próbálnák értékesíteni így „felszabadult” áruikat – akár nyomott árakon –, az kereskedelmi feszültségeket generál Végül nem hanyagolható el a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe sem. Az USA vámemelési politikája szembemegy a WTO szabályaival és szellemiségével, így kérdésessé válik a multilaterális kereskedelmi rendszer jövője, valamint az is, hogy a jelenlegi fejlemények milyen mértékű regionális tömbösödéshez vezetnek a világkereskedelemben.
Magyarország közvetlen érintettsége
A magyar árukivitelben a 2024-es évre vonatkozó adatok szerint az USA a 8. legfontosabb partnerünk. Fontos megjegyezni, hogy az egyetlen nem EU-tag az első tíz között (az első 15-ben pedig az USA-n kívül csak Ukrajna szerepel az EU-n kívülről). Részesedése meghaladja a 4 %-ot.
- táblázat Az első 10 magyar export partnerország 2024-ben és részesedésük a teljes magyar exportból (%)
|
ország |
részesedés a teljes magyar kivitelből (%) |
1 |
Németország |
25,08 |
2 |
Románia |
5,53 |
3 |
Lengyelország |
5,32 |
4 |
Olaszország |
5,13 |
5 |
Szlovákia |
4,98 |
6 |
Franciaország |
4,23 |
7 |
Csehország |
4,18 |
8 |
Egyesült Államok |
4,12 |
9 |
Ausztria |
3,94 |
10 |
Egyesült Királyság |
3,69 |
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Feladó/rendeltetési országonkénti termékadatok SITC szerint (EU-27_2020)
Milyen termékeket exportálunk az USA-ba? A globális értékláncok részeiként működő, feltehetően leginkább külföldi tulajdonban levő leányvállalatok a fő exportőrök: autóipari, elektronikai és gépipari termékek szerepelnek a listán. A kivétel a 10. helyen szereplő „gyógyszer és gyógyszerészeti termék”, ahol magyar ellenőrzésű vállalatok is érintettek lehetnek. Érdekes még a kivitel erős termékszintű koncentrációja: az első három termékcsoport adja a teljes, USÁ-ba irányuló kivitel felét; az első tíz több mint 80 %-át. Az adott termékcsoport teljes magyar exportjában jelentős, 10 %-ot meghaladó az USA-kivitel részesedése az első két helyezettnél. (Néhány, a teljes magyar exportban kisebb jelentőségű termékcsoportnál viszont meghatározó az USA-piac. Az SITC 3.pozíciós bontás több mint 260 termékcsoportjánál ezek: Műalkotás, gyűjtemény és régiség (a teljes magyar kivitel 46%-a), Fegyver, ennek alkatrésze; lőszer (36%), A fémkohászatban alkalmazott különféle színes alapfém és cermet (35%), Papírpépkészítő és papírgyártó gép, papírvágó gép és egyéb papírtermék-gyártó gép; ezek alkatrésze (27%), Nemesfémek érce, dúsítva is; nemesfém hulladék, -törmelék, -hulladékpor (arany kivételével) (25%), Ón (22%) és a top húsz kiviteli termék között szereplő Réz (20%).)
- táblázat Az első 10 termék(csoport) az USA-ba irányuló magyar exportban, 2024, SITC
|
|
Az adott termék teljes magyar exportja %-ában |
Az USÁ-ba irányuló magyar export %-ában |
1 |
Gépkocsi és egyéb gépjármű, főként személyszállításra tervezve (kivéve a gépkocsivezetővel együtt számítva tíz vagy több személyt szállító gépjárművet), beleértve a furgont és a versenyautót |
11,41 |
24,41 |
2 |
Villamos gép és készülék, m.f.n.t.; ezek alkatrésze, |
13,89 |
20,44 |
3 |
Automatikus adatfeldolgozó gép és egysége; mágneses és optikai leolvasó, kódolt adatokat adathordozóra átíró és feldolgozó gép, m.f.n.t. |
5,19 |
5,15 |
4 |
Forgóelektromos berendezés és alkatrésze, m.f.n.t. |
8,99 |
4,06 |
5 |
Villamos készülék, villamos áramkör összekapcsolására, védelmére, vagy villamos áramkörhöz vagy áramkörbe kapcsolásra (kapcsoló, relé, biztosító, túlfeszültség-levezető, feszültséghatároló, túlfeszültség-csökkentő, dugasz, foglalat, lámpafoglalat és csatlakozó doboz; villamos ellenállás (beleértve a szabályozó /reosztát/ ellenállást és a potenciométert) a fűtő-ellenállás kivételével; nyomtatott áramkör; kapcsolótábla-panel (beleértve a numerikus vezérlésűt), tartó (konzol), -asztal, -doboz |
3,83 |
3,45 |
6 |
Mérő- ellenőrző-, analizáló-, szabályozó műszer és készülék, m.f.n.t.; ezek alkatrésze |
9,68 |
3,43 |
7 |
A 722, 781, 782 és 783 csoportokba tartozó gépjárművek alkatrésze és tartozéka |
2,18 |
3,42 |
8 |
Belsőégésű dugattyús motor és ennek alkatrésze, m.f.n.t. |
3,30 |
3,05 |
9 |
Hiradástechnikai berendezés, m.f.n.t. és alkatrésze, m.f.n.t., a 761, 762, 763 és 764-be tartozó készülék tartozéka |
2,34 |
2,81 |
10 |
Gyógyszer és gyógyszerészeti termék, az 542. csoportba tartozó kivételével |
3,10 |
2,65 |
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Feladó/rendeltetési országonkénti termékadatok SITC szerint (EU-27_2020) , 3 pozíció
Termékcsoportok helyett termékszinten vizsgálva (kombinált nomenklatura, KN) és az eddig kivetett vámokat is figyelembe véve még érdekesebb a kép. Az első tíz termék esetében kivetett vámok (legnagyobb kedvezményes vámtételek) jellemzően alacsonyak, sok esetben 0%, a gépjárműhöz való gumiabroncs esetében a legmagasabb: 4%. A kivitel erősen koncentrált, mintegy tízenkétezer termék közül az első öt termék adja az export felét, az első tíz termék a 60 %-át. Néhány top 10 termék esetében jelentős a magyar kivitelben az USA-piac részesedése: az áramfejlesztők (6. termék) esetében csaknem négyötöd, a második helyen szereplő gépjárművek esetében több mint 40 %. Érdekesség, hogy a top tízen kívüli termékek közül 32 esetében kizárólag az USA a célpiac – ezek közül említésre méltó például a sugárhajtású gázturbinák kivitele. Bár ezek volumenben és részesedésüket tekintve nem tűnnek nagynak, amennyiben egy-egy vállalat gyártja ezeket Magyarországon, úgy azokat komolyan sújthatják a vámemelések.
- táblázat Az első 10 termék(csoport) az USA-ba irányuló magyar exportban, 2024, KN
|
|
Az adott termék teljes magyar exportja %-ában |
Az USÁ-ba irányuló magyar export %-ában |
eddigi, a WTO-nál bejelentett USA MFN-vámok |
1 |
85076000 (PCE) Lítium-ion akkumulátor (kiv. fáradt) |
18,78 |
19,42 |
1,70% |
2 |
87032319 (PCE) Új egyéb jármű melyet legfeljebb 10 személy szállítására tervezetek -beleértve a lakóautót és a versenyautót is-, kizárólag szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő 1 500 és 3000 cm? közötti hengerűrtartalommal (kivétel: a havon való közlekedésre tervezett járművek és a 8703.10 alszám alá tartozó járművek és lakóautók) |
42,36 |
18,55 |
2,50% |
3 |
87038010 (PCE) Új elsősorban 10-nél kevesebb személy szállítására tervezett -beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is- kizárólag elektromos hajtómotorral működő jármű (kivétel: havon való közlekedésre tervezett járművek, más speciális célra tervezett járművek) |
20,50 |
5,85 |
2,50% |
4 |
84715000 (PCE) Feldolgozóegység a 8471 41 vagy a 8471 49 alszám alá tartozók kivételével, akár tartalmaz egy burkolaton belül a következő egységekből egyet vagy kettőt, akár nem: tárolóegység, inputegység, outputegység (kivéve a 847141 vagy 847149 alcsoportba tartozó és kivéve a periféria egység) |
5,31 |
3,65 |
0% |
5 |
84099900 (KGM) Más, pl. kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús /dízel- vagy féldízel/ motor alkatrésze |
33,25 |
3,04 |
0% |
6 |
85023980 (PCE) Más áramfejlesztő egység (kiv. szikragyújtású, belső égésű dugattyús motorral, szélenergiát fejlesztő, turbógenerátor) pl. turbinás vagy gőzgépes áramfejlesztő |
79,49 |
3,01 |
1,30% |
7 |
85371091 (KGM) Tárolt programú vezérlőegység max. 1000 V feszültségre |
7,85 |
2,24 |
2,70% |
8 |
87087050 (KGM) Alumínium kerék és részei pótalkatrészként |
19,17 |
1,55 |
2,50% |
9 |
40111000 (PCE) Új pneumatikus gumiabroncs személygépkocsihoz |
4,10 |
1,23 |
4,00% |
10 |
84119900 (KGM) Alkatrész gázturbinához (kiv. sugárhajtású vagy légcsavaros gázturbina) |
7,13 |
1,19 |
0,00% |
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, Termékszintű adatok KN szerint (2015. évtől) és WTO https://www.wto.org/english/tratop_e/tariffs_e/tariff_data_e.htm (a WTO vámadatai nem minden esetben felelnek nyolcszámjegyű pontossággal a KSH által közölt KN-kategóriáknak)
A táblázatok természetesen csak a Magyarországról közvetlenül az USA-ba irányuló exportot tartalmazzák. A magyar gazdaság kitettségét növelik azok a részegységek és alkatrészek, amelyeket itt gyártanak, de valamelyik másik országban építik azokat be a később az USA-piacra exportált termékbe. Ennek a nagyságrendje igen jelentős lehet, pl. a német vállalatok által vezetett globális értékláncokhoz kapcsolódva. Az ilyen, „indirekt” export meghatározásához a hozzáadott-érték-kereskedelem adatait lenne szükséges vizsgálni, de ez szétfeszíteni ennek a rövid bejegyzésnek a kereteit.
Összefoglalva elmondható, hogy Donald Trump vámemelési politikájának egyik lehetséges célja az Egyesült Államok gazdaságának kiszakítása a globális értékláncokból, és ezzel az ipari kapacitások visszahozatala az országba. Bár az USA a világ egyik legalacsonyabb vámtarifájú gazdasága volt, a protekcionista fordulat célja a külföldre telepített termelés visszacsábítása, amit az amerikai ipar hanyatlásával és a munkahelyek elvesztésével indokolnak. A stratégia azonban kérdéses hatékonyságú, mivel az automatizáció és a beruházásokat visszatartó bizonytalanság miatt a „hazahozott” vagy újonnan alapított gyárak jóval kevesebb munkahelyet teremtenek, miközben a vámok inflációs és nemzetközi feszültségeket fokozó hatásaival is számolni kell.
Magyarország szempontjából az Egyesült Államok 2024-ben a 8. legfontosabb és az első nem EU-n. kívüli exportpiac volt, a teljes kivitel több mint 4%-ával. A magyar export erősen termékkoncentrált: az első három termékcsoport (járművek, villamos gépek és adatfeldolgozó eszközök) adja az USA-ba irányuló kivitel felét, és ezek többsége globális értékláncokhoz kötött, jellemzően külföldi leányvállalatoktól származik. Néhány, a teljes magyar exportban kevésbé meghatározó, de az USA-piacon erősen jelen lévő termék (pl. műalkotás, fegyver, gázturbina-alkatrész) különösen érzékenyen reagálhat a vámemelésekre.
Az USA által alkalmazott vámtételek többsége jelenleg alacsony (jellemzően 0–4%), így a vámemelés jelentős többletterhet jelent. Ennél is fontosabb azonban a politikai és kereskedelempolitikai irányváltás, ami Magyarország számára is kockázatot jelent – különösen a jelentős, exportorientált, értékláncokba integrált iparágaink miatt.
Sass Magdolna