A magyar átlagember csak 2023. január 9-én, egy Népszava cikkből tudhatta meg, hogy veszélyben az EU diákokat és oktatókat érintő Erasmus+ és Horizont Európa támogatása a legtöbb magyar egyetem számára (amelyek vagyonkezelői alapítványi formában működnek). A magyar kormány számára azonban ez már 2021 nyarán sejthető, 2022 őszén pedig ismert lehetett. Tehettek volna ellene, de ez nem történt meg. A következőkben főként az Európai Bizottság és Tanács hivatalos dokumentumai alapján ismertetem az eseményeket.
2021 áprilisában már tucatnyi Európai Parlamenti képviselő írt levelet a Bizottság elnökének, arra figyelmeztetve őt, hogy a Helyreállítási Alap pénzeinek útja az új magyar homályos alapítványi struktúrában követhetetlen lesz, és a tanszabadság, egyetemi intézményi autonómia is eltűnhet. Kicsit később, a Bizottság 2021 júliusában publikált jogállamisági jelentése ki is tér az akkor újonnan létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, rámutatva, hogy azok úgy részesültek jelentős állami finanszírozásban, hogy a kuratóriumokban miniszterek és államtitkárok is ülnek, miközben kérdéses ezeknek az alapítványoknak az átláthatósága.
A közérdekű vagyonkezelői alapítványok (KEKVA) a 2021 évi IX törvény által létrehozott olyan szervezetek, melyek az eredetileg állami tulajdonú, nagy értékű és társadalmilag fontos értékeket a kormány határozatai során megszerzik és birtokolják, felette rendelkeznek, gazdasági tevékenységet (3.§ (6)) is végezhetnek (eltérően az eddigi alapítványi törvénykezéstől). A KEKVA alapítója visszavonhatatlanul átruházhatja a kuratóriumi tagok kinevezését az alapítványra (7. § (1)). Az egyetemi alapítványok kuratóriumait a kormány jelölte ki és a tagok nem visszahívhatóak. „A nemzetközi modellektől lényeges pontokon eltérő kuratóriumi rendszer felett semmilyen ellenőrző, kiegyensúlyozó szerepe nincs sem az egyetemi szenátusnak, sem a kormánynak”- mutat rá az egyetemi autonómia elvesztésére az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
2022. július 13-án jelent meg a Bizottság újabb jogállamisági jelentése Magyarországról. A „Fékek és ellensúlyok egyéb intézményi problémái” c. fejezetben van szó a KEKVÁ-król (31. oldal), megemlítve, hogy „a 106 kuratóriumi ember több, mint 70%-a a kormányhoz köthető, például miniszterek, államtitkárok, képviselők… A 21 modellváltó egyetem közül 19 kuratóriumában többségben kormányközeli tagok ülnek.”
2022. szeptember 18-án a Bizottság közzétette javaslatait a Tanácsnak a 2021 és 2027 közötti magyar kohéziós politikai támogatások egyharmadának (három operatív program pénzügyi kerete 65%-nak, összesen 7,5 milliárd eurónak) a zárolására. A részletes dokumentumban öt helyen (37, 40, 50, 51. old) van arról szó, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott bármilyen entitással tilos legyen új jogi elkötelezettséget létrehozni (támogatási szerződést kötni). A magyar kormány november végéig kapott időt arra, hogy rendezze ezt a helyzetet is.
2022. november 30-án a Bizottság értékelte a kormány addigi intézkedéseit és megállapította azok elégtelenségét, többek között a VI. pontban a KEKVÁk kuratóriumaival kapcsolatban is. December 9-én az ECOFIN (a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) soros cseh elnökének írt levelében a Bizottság (4.oldal) megerősítette aggályait a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban is: „a hivatalnokok jelentős közpénz felett rendelkező KEKVA kuratóriumokba kerülésének november eleji megkönnyítése ellentétes a korrekciós intézkedések céljával és nem megfelelő.”
Miről van itt szó? Az októberben megszavazott 2022. évi XXIX.magyar törvény hatályon kívül helyezte a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek azt a bekezdését (182. paragrafus 3a bekezdés), mely a politikai felsővezetők összeférhetetlensége alól engedett kivételt. Ugyanakkor, a később megszavazott vagyonnyilatkozati törvény módosítás újfent visszateszi a már törölt passzust. (Vagyis, ismét külön mentességet kapnak a közalapítványi kuratóriumi másodállásukra a miniszterek, államtitkárok.)
December 12-én tehát az Európai Tanács döntött 6,3 milliárd eurónyi támogatás felfüggesztéséről, megemlítve az okok között: „a közérdekű vagyonkezelő alapítványok nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok hatálya alá, és visszatérő problémák mutatkoznak az összeférhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatban (pl. a vagyonkezelő alapítványok tagjaira nem vonatkoznak összeférhetetlenségi követelmények, illetve az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazandók a parlamenti képviselőkre, az államtitkárokra és más olyan kormánytisztviselőkre, akik egyidejűleg ilyen vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeinek tagjaiként is tevékenykedhetnek)”
A Tanács december 15-i végrehajtási határozatában pedig szó szerint ez szerepel:
„A korrekciós intézkedéssel összhangban a 2022. évi XXIX. törvény olyan módosításokat vezetett be, amelyek a közbeszerzésre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok hatályát kiterjesztették a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is. A szabályozási keret azonban – a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe. Ezen túlmenően Magyarország 2022. november 1-jétől újra bevezette azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai felsővezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben. A Tanács úgy véli, hogy ezen okok miatt, amelyeket a Bizottság közleménye még részletesebben ismertet, a szabályozási keret gyengeségei az új jogalkotási fejleményekkel együtt súlyosbítják a korrekciós intézkedése által kezelni hivatott esetleges összeférhetetlenséget, és ezért nem tekinti azt alkalmasnak a Bizottság által eredetileg felvetett aggályok eloszlatására.”
A fentiek fényében meglepő a kormány "meglepődése" az Erasmus-hír kapcsán. Navracsics Tibor, uniós forrásokért felelős miniszter levelet is írt két Bizottsági tagnak. Ebben rámutatott, hogy az egyetemi modellváltásokat 2021-ben 87 százalékos szavazattöbbséggel támogatták az egyetemek önigazgató szervezetei, a szenátusok. A bizottsági határozatokban szereplő állítás – amely szerint „a modellváltáson átesett egyetemek a kormány befolyása alatt álló kuratóriumok kizárólagos ellenőrzése alatt állnak” – nem helytálló, írta Navracsics miniszter, a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke.
Éltető Andrea
