A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Népszavazás Macedóniában: irány az Európai Unió és a NATO, vagy inkább vissza a múltba?

2018.10.02. 17:47 Világgazdasági Intézet

Annak ellenére, hogy Macedónia 2005 óta az EU-, 2008 óra pedig a NATO-tagság várószobájában van, a nagyon szegény és elmaradott ország csatlakozásának az esélye ezen elitklubokhoz déli szomszédjuk, Görögország blokkolása miatt a nullával volt egyenlő. A görögök a saját gazdasági és biztonságpolitikai érdekeikkel is szembemenve, főleg ideológiai okok miatt megvétóztak minden olyan kezdeményezést, amely a macedónok számára kedvező lett volna. A görögök szerint az igazi Makedónia Görögország egyik északi tartománya, s ha ebben a kérdésben engednek, akkor semmi sem fogja vissza a területi igényeket. A sérelmi politikai adok-kapokban a macedónok is részt vettek. A közelmúltban Nagy Sándor kultuszát extrém mértékben ápolták, szobrokat állítottak neki, illetve róla nevezték el a legfontosabb infrastrukturális csomópontokat (reptér, autópálya). Akár az örökkévalóságig is eltarthatott volna ez a félig ex-lex állapot, azonban mintha idén valami megváltozott volna: Davosban a megbékélésről tárgyalt Aléxisz Cíprasz görög- és Zoran Zaev macedón miniszterelnök.

Jugoszlávia szétesése óta területi viták mérgezik a szomszédok viszonyát, a tartós békéhez vezető út ebben a térségben véres atrocitásokkal van kikövezve, sajnos ismét sor került agresszív tüntetésekre a határ mindkét oldalán, illetve a nemzeti parlamentek is kivették a részüket a sértegetésbe hajló vitában, ahol a hazaárulás vádja szinte már mindennapossá vált.

A Ciprasz-kormány vétójának felfüggesztése érdekében komoly fordulat történt Macedóniában a görögök számára érzékeny témák terén, például sor került a reptér nevének megváltoztatására. Talán ennek is köszönhető, hogy a kezdeti bizalom nem omlott össze, az egyeztetések felgyorsultak. Matthew Nimetz ENSZ különmegbízott és Johannes Hahn, az EU bővítési biztos aktívan közreműködött, folyamatosan mediált a felek között. A legfontosabb mérföldkő letételére júniusban került sor, amikor a Preszpa-tó görög oldalán fekvő, festői szépségű településen a két ország vezetői és külügyminisztereik, Nikos Kotzias és Nikola Dimitro aláírták a történelminek nevezhető megállapodást. A nemzetközi sajtóban felmerült, hogy ezen megállapodás létrejöttét akár béke Nobel-díjjal is lehetne jutalmazni.

A lendületet növelte, hogy az Európai Tanács június 28–29-i ülése  a Macedónia és Görögország közötti, az előbbi nevének megváltoztatásáról létrejött megállapodást és a Macedónia és Bulgária közötti barátsági, jó szomszédsági és együttműködési szerződést is támogatta.

A macedón parlament a megállapodást ratifikálta, továbbá a szükséges alkotmánymódosítás érdekében véleménynyilvánító népszavazás kiírása mellett döntöttek, amire 2018 szeptember 30-án került sor. Itt arról kérdezték a polgárokat, hogy támogatják-e az EU és NATO csatlakozás érdekében Görögországgal megkötött megállapodást. (A kérdésben nem szerepelt az, hogy a jövőben Észak-Macedóniai Köztársaságnak hívják-e a közel két millió lakosú országot.) Az igenek érdekében a kormánypárt mellett kampányolt a helyi albán közösség is, vezetőjük, Ali Ahmeti többször is hangsúlyozta, hogy az albán közösség elsőrangú érdeke, hogy az ország integrálódjon Európába. Több mint 91,5%-a azoknak, akik leadták szavazatukat erre a kérdésre igennel feleltek, de a népszavazás eredménytelenül zárult, mivel  mindössze a választásra jogosultak 36,9%-a vett részt az eseményen. (Itt kell megjegyezni, hogy a választásra jogosultak számottevő része külföldön dolgozik és él és sokan nem tértek haza szavazni)

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelte el, hiszen ő ex-ante bojkottra szólította a honfitársait. Szintén sikerként értelmezte az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Párt (VMRO–DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább lelkiismereti szavazásra bíztatta a híveit.

Mivel véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány valószínűleg kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, vagy előrehozott választ fog kiírni, míg az ellenzék minden bizonnyal bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormányfő személye ellen. Az ellenzéki párt jelenlegi vezetője, Hristijan Mickoski már ki is jelentette, hogy a kormány elvesztette legitimitását.

Magyarország számára is fontos Macedónia sorsa, mivel a Budapestet Belgráddal összekötő új vasútvonal - ha megépül -, akkor a folytatása lesz a görög kikötőből, Pireuszból kiinduló vasútnak.  Az áruk hazánkba gazdaságosan eljutni csak az EU és NATO tag Észak-Macedóniai Köztársaságon át lesznek képesek.

Kerényi Ádám

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr6414277661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.10.03. 09:26:47

A lényeg: a lakosság többsége nem akar nyugati gyarmat lenni.

m.t. 2018.10.03. 12:54:15

@maxval balcán bircaman:
A szavazas eredmenye ennek az ellenkezojet mutatja.

"Politikailag ervenyes", pont mint a bevandorlasrol szolo nepszavazas Magyarorszagon.
süti beállítások módosítása