Annak ellenére, hogy Macedónia 2005 óta az EU-, 2008 óra pedig a NATO-tagság várószobájában van, a nagyon szegény és elmaradott ország csatlakozásának az esélye ezen elitklubokhoz déli szomszédjuk, Görögország blokkolása miatt a nullával volt egyenlő. A görögök a saját gazdasági és biztonságpolitikai érdekeikkel is szembemenve, főleg ideológiai okok miatt megvétóztak minden olyan kezdeményezést, amely a macedónok számára kedvező lett volna. A görögök szerint az igazi Makedónia Görögország egyik északi tartománya, s ha ebben a kérdésben engednek, akkor semmi sem fogja vissza a területi igényeket. A sérelmi politikai adok-kapokban a macedónok is részt vettek. A közelmúltban Nagy Sándor kultuszát extrém mértékben ápolták, szobrokat állítottak neki, illetve róla nevezték el a legfontosabb infrastrukturális csomópontokat (reptér, autópálya). Akár az örökkévalóságig is eltarthatott volna ez a félig ex-lex állapot, azonban mintha idén valami megváltozott volna: Davosban a megbékélésről tárgyalt Aléxisz Cíprasz görög- és Zoran Zaev macedón miniszterelnök.
Jugoszlávia szétesése óta területi viták mérgezik a szomszédok viszonyát, a tartós békéhez vezető út ebben a térségben véres atrocitásokkal van kikövezve, sajnos ismét sor került agresszív tüntetésekre a határ mindkét oldalán, illetve a nemzeti parlamentek is kivették a részüket a sértegetésbe hajló vitában, ahol a hazaárulás vádja szinte már mindennapossá vált.
A Ciprasz-kormány vétójának felfüggesztése érdekében komoly fordulat történt Macedóniában a görögök számára érzékeny témák terén, például sor került a reptér nevének megváltoztatására. Talán ennek is köszönhető, hogy a kezdeti bizalom nem omlott össze, az egyeztetések felgyorsultak. Matthew Nimetz ENSZ különmegbízott és Johannes Hahn, az EU bővítési biztos aktívan közreműködött, folyamatosan mediált a felek között. A legfontosabb mérföldkő letételére júniusban került sor, amikor a Preszpa-tó görög oldalán fekvő, festői szépségű településen a két ország vezetői és külügyminisztereik, Nikos Kotzias és Nikola Dimitro aláírták a történelminek nevezhető megállapodást. A nemzetközi sajtóban felmerült, hogy ezen megállapodás létrejöttét akár béke Nobel-díjjal is lehetne jutalmazni.
A lendületet növelte, hogy az Európai Tanács június 28–29-i ülése a Macedónia és Görögország közötti, az előbbi nevének megváltoztatásáról létrejött megállapodást és a Macedónia és Bulgária közötti barátsági, jó szomszédsági és együttműködési szerződést is támogatta.
A macedón parlament a megállapodást ratifikálta, továbbá a szükséges alkotmánymódosítás érdekében véleménynyilvánító népszavazás kiírása mellett döntöttek, amire 2018 szeptember 30-án került sor. Itt arról kérdezték a polgárokat, hogy támogatják-e az EU és NATO csatlakozás érdekében Görögországgal megkötött megállapodást. (A kérdésben nem szerepelt az, hogy a jövőben Észak-Macedóniai Köztársaságnak hívják-e a közel két millió lakosú országot.) Az igenek érdekében a kormánypárt mellett kampányolt a helyi albán közösség is, vezetőjük, Ali Ahmeti többször is hangsúlyozta, hogy az albán közösség elsőrangú érdeke, hogy az ország integrálódjon Európába. Több mint 91,5%-a azoknak, akik leadták szavazatukat erre a kérdésre igennel feleltek, de a népszavazás eredménytelenül zárult, mivel mindössze a választásra jogosultak 36,9%-a vett részt az eseményen. (Itt kell megjegyezni, hogy a választásra jogosultak számottevő része külföldön dolgozik és él és sokan nem tértek haza szavazni)
A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelte el, hiszen ő ex-ante bojkottra szólította a honfitársait. Szintén sikerként értelmezte az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Párt (VMRO–DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább lelkiismereti szavazásra bíztatta a híveit.
Mivel véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány valószínűleg kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, vagy előrehozott választ fog kiírni, míg az ellenzék minden bizonnyal bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormányfő személye ellen. Az ellenzéki párt jelenlegi vezetője, Hristijan Mickoski már ki is jelentette, hogy a kormány elvesztette legitimitását.
Magyarország számára is fontos Macedónia sorsa, mivel a Budapestet Belgráddal összekötő új vasútvonal - ha megépül -, akkor a folytatása lesz a görög kikötőből, Pireuszból kiinduló vasútnak. Az áruk hazánkba gazdaságosan eljutni csak az EU és NATO tag Észak-Macedóniai Köztársaságon át lesznek képesek.
Kerényi Ádám