Miután a spanyol parlament nem szavazta meg a költségvetést, a spanyol miniszterelnök ma bejelentette, hogy április 28-án általános parlamenti választás lesz Spanyolországban. Ez már a harmadik négy éven belül, sőt, közben volt még egy katalán szavazás és választás is, valamint nemrég egy helyi választás Andalúziában. Nem arról van szó, hogy a spanyolok a bárok helyett rászoktak az urnákhoz mászkáláshoz, hanem elhúzódó politikai manőverekről, patthelyzetről és megosztottságról.
A jelenlegi szocialista párt nyolc és fél hónapja kormányozza az országot. Az előző, korrupciós ügyektől hiteltelenné vált és a katalán függetlenedési törekvéseket keményen letörő néppárti kormánynak mennie kellett egy bizalmatlansági indítvány miatt tavaly. A Pedro Sanchez vezette szocialista kormány nagyobb botrányok nélkül tette eddig a dolgát, de két dologban azért felkavarta a közvéleményt.
Az egyik Franco sírjával kapcsolatos. A kormányfő már tavaly nyáron bejelentette, és a parlament ősszel meg is szavazta, hogy Franco maradványait eltávolítják az Elesettek Völgyéből. Ez egy Madridtól kb. 50 km-re található emlékmű és bazilika egy monumentális kőkereszt alatt 13 km2-en. Maga Franco építtette több ezer rabbal és nemcsak a Franco oldalán, hanem a másik oldalon elesetteket is ide temették akkoriban. Már ez is évtizedek óta polémiát vált ki, és az is, hogy állami pénzből finanszírozzák egy diktátor emlékművét. Franco leszármazottai élénken tiltakoznak és fellebbeznek, ők a családi kriptába (Almudena katedrális, a madridi királyi palotával szemben) vitetnék a maradványokat, de akkor viszont félő, hogy Madrid központja francoista zarándokhellyé válna. Ezt tehát nem engedi a kormány. Mindeközben a néppárti ellenzék szerint mindez a múltban vájkálás csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a jelenlegi problémákról. Az Elesettek Völgye templom főapátja szerint pedig az exhumálás diszkriminatív és kánonjogot sértő. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány Franco eltávolítását mihamarabb keresztül akarja vinni, február végéig kaptak időt a leszármazottak, hogy jelöljék ki, hová vigyék a maradványokat, de a család fellebbez a Legfelsőbb Bírósághoz.
A másik „hot topic” a katalán helyzet. A szocialista kormány kissé megengedőbb a katalán politikusokkal szemben, elődjével ellentétben Sánchez legalább találkozott a katalán Govern vezetőjével, Quim Torra-val. Ez először tavaly július 9-én történt meg Madridban, majd december 20-án Barcelonában. Pár napja, idén február 13-án kezdődött ráadásul a Per, vagyis a hónapok óta börtönben ülő 12 katalán vezető sorsának tárgyalása. Előző nap több tízezren demonstráltak Madridban Spanyolország egységéért. A vélemények itt is szélsőségesek, az egyik oldal vétlen politikai foglyokról beszél, a vádló fél pedig zendülőkről és alkotmánysértőkről.
Sokan nem nézik jó szemmel a Madrid-Barcelona közeledést, mert Spanyolország integritását féltik. Ugyan Sánchez kormányfő rendszeresen deklarálja, hogy szó sem lehet függetlenedésről, de valamilyen alkotmányreformra, több finanszírozásra, még nagyobb katalán autonómia megadására hajlandó lenne. A katalánok viszont már annyira radikalizálódtak, hogy ismét függetlenségi szavazást akartak, amibe Pedro Sánchez nem ment bele. Ezért a spanyol parlamentben ülő két katalán párt is leszavazta a költségvetést és ez okozta a jelen kormány végét és az új választások kiírását.
Mindeközben sokkolta a spanyol közvéleményt az andalúziai választások eredménye. Itt ugyanis a Vox nevű nyíltan szélsőjobboldali párt előretört, és egyből 12 helyet szerzett az andalúz parlamentben, miközben a szocialisták nagyot buktak. Ennek következtében a Vox lett a „mérleg nyelve”, a Néppárt és a Ciudadanos párt úgy került az andalúz kormány élére, hogy paktumot kötött velük. Ezzel megtört a közel negyven éve tartó szocialista vezetés Andalúziában.
Most következik tehát egy újabb választási kampány, s jelenleg a közvéleménykutatások szerint a jobboldali Ciudadanos, a Néppárt és a szélsőjobb Vox lehet ennek nyertese, ami sokakat erős aggodalommal tölt el.
Éltető Andrea