A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Katalónia és Spanyolország – új recept kellene

2017.12.22. 11:06 Világgazdasági Intézet

„As you see, we are the comeback kids” – írta WhatsApp üzenetben Carles Puigdemont szóvivője az újságíróknak a katalán választások eredményeit látva. A 135 fős katalán parlament 70 helyét szerezték meg a függetlenedés melletti pártok, köztük legerősebben Puigdemont pártja. A közvéleménykutatások már előre jelezték, hogy a 2017 december 21-i katalán választásokon a függetlenség és egységpárti erők meglehetősen kiegyenlítettek lesznek. A lakosság megosztottsága már a 2015-ös választásokon nyilvánvaló volt, s tükröződött az idén október elsejei referendum részvételi arányán is (ami persze a spanyol jog szerint érvénytelen volt). A részvételi arány most, a hivatalos voksoláson igen magas (82 %) volt, hiszen az elmúlt hónapok heves érzelmeket váltottak ki a katalán lakosokból, nem sokan maradtak passzívak. Az indulatok egymásnak feszültek, barátságok mentek tönkre, sarkított állításokat közölt a média is és a kampány felfokozta az érzelmeket. Külön érdekes helyzet volt, hogy a fő katalán függetlenség párti jelöltek vagy Brüsszelből (Carles Puigdemont) vagy a börtönből (Oriol Junqueras) kampányoltak.

Három olyan párt van, ami Katalónia függetlenségét szeretné: az ERC (Esquerra Republicana), JxCat (Junts per Catalunya) és a CUP (Candidatura d’Unitat Popular) ez utóbbi a legradikálisabban, akár az EU-ból, NATO-ból való kilépéssel együtt. Három másik párt az egység mellett kampányolt, a C’s (Ciutadans), ESC (szocialista párt) és a PP (Partido Popular, Néppárt). Egy párt pedig, a Podemos helyi tagozata CeC (Catalunya en Comú-Podem) az úgynevezett „megegyezéses népszavazás” mellett van, de mindenekelőtt a spanyol és a katalán alkotmány reformját is célul tűzte ki.

A december 21-i szavazás az előrejelzéseknek nagyjából megfelelően a következő eredményeket hozta: A 135 helyes katalán parlamentben 37 helyet foglalhat el a Ciutadans, amit egy energikus fiatal hölgy, Inés Arrimadas vezet, 34-t a JxCat, 32-t az ERC, 17-et a PSC, 8-at a CeC és 4-et a CUP és 3-at a PP (ők a legnagyobb vesztesei a választásoknak). Vagyis, a függetlenség pártiak alkotnak abszolút többséget, azzal együtt, hogy történelmi győzelmet aratott a Ciutadans.

A kérdés, hogy mely pártok alakítanak koalíciót, s ki lesz a katalán parlament elnöke, január végén dől el. A választások gyakorlatilag Puigdemontot erősítették meg, valamint a katalán lakosság megosztottságát, ami hosszabb távon látszik fennmaradni. Eközben a gazdasági élet is kivár, ahogy már hónapok óta, a nagyobb beruházásokat késleltetik, s közel 3 ezer cég kérelmezte, hogy székhelyét Katalóniából máshová (főleg Madridba) tehesse át. (Igaz, hogy ettől még termelésük és foglalkoztatottjaik Katalóniában maradnak.) A külföldi tőkebefektetések is jelentősen visszaestek az utolsó negyedévben.

Ami biztos: a madridi kormány számára nem lett egyszerűbb a helyzet. Mariano Rajoy miniszterelnök már előre jelezte, hogy az új katalán kormány felállásáig fenntartják a 155. cikkely alkalmazását, vagyis a katalán régió „kézivezérlését”. Puigdemont ellen a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonták, de a spanyolt nem. (Puigdemont nevében jelképesen egy 18 éves Laura nevű lány szavazott.). A felfüggesztett elnök megígérte, hogy visszatér Katalóniába, ha megválasztják. Mindenesetre kérdés, hogy technikailag hogyan zajlik majd a kormányalakítás, a börtönből kiengedik-e a vezetőket végleg, vagy csak a beiktatásukra… (ami azért elég abszurd állapot lenne).

Rajoynak és a néppárti kormánynak két szempontból is „pofon” a választások eredménye. Egyrészt a legnagyobb valószínűséggel ismét ugyanazon függetlenség melletti pártok alakítanak kormányt ugyanazon vezetőkkel, akiket eddig gőzerővel igyekezett Madrid ellehetetleníteni, másrészt a Ciutadans győzelme és a Néppárt lenullázódása katalán földön előrevetíti egy következő spanyolországi választásokon a Néppárt vereségét is. Nem véletlen, hogy Rajoy tragédiájáról ír a vezető spanyol napilap is.

Puigdemont első nyilatkozata a tárgyalást hangsúlyozta, mondván, hogy a 155. cikkely alkalmazása nem vált be, új receptre lenne szükség. Kérdés, hogy az eddig erőből és sértett álláspontból reagáló spanyol kormány képes lesz-e kompromisszumokat kötni és tárgyalni azokkal, akikkel eddig nem akart. Mivel sem Spanyolország, sem az EU nem szeretne független Katalóniát, hosszabb távon a spanyol alkotmány alapos reformja és a legnagyobb fokú gazdasági autonómia megadása lehetne megoldás a kiválás helyett. Az erőből politizálás helyett új receptből kellene valami „fogyaszthatót” kifőzni, amennyiben lesz rá hajlandóság a felek részéről.

Éltető Andrea

1 komment

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr413518131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bkkzol 2017.12.23. 04:20:29

Ismét egy élő példa, hogy mást beszélnek és cselekszenek a világ nagy politikacsinálói!
Az összes nagyhatalom, EU cserben hagyta Katalóniát, met érdekeik úgy kívánják. Így járt Kurdisztán is.
Az örökös "demokrácia, kisebbségek, autonómia... népakarat...." duma után jön a semmittevés. Passzív gyilkolás.
Nagybritánia,Olaszország, Románia, Belgium is azzal kínlódik, hogy szét ne essen ezért nem tesznek semmit, sőt! A pénzmosásból élő törpe államoknak (luxemburg, Svájc, Ciprus) jól jön a pénzüket menekítők.
Olyan , mint az ENSZ. Egy kis mészárlás itt, fegyver kereskedelem ott.... Hoz egy elítélő határozatot, felveszik a bérüket és hazamennek.
süti beállítások módosítása