Az MTA KRTK Világgazdasági Intézete 2015. január 22-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a magyarországi think tankek szerepéről és lehetőségeiről. A beszélgetés apropóját a University of Pennsylvania Think Tanks and Civil Societies Program-jának (TTCSP) keretében elkészített Global Go To Think Tank Index (GGTTI) jelentés hazai bemutatója adta. Ugyanezen a napon került bemutatásra a jelentés New York-ban (az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Carnegie Council for Ethics in International Affairs szervezésében), valamint Washingtonban (a Center for International and Strategic Studies szervezésében), illetve 55 további helyszínen szerte a világban.
A budapesti eseményen Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója; Jaksa Renáta Anna, az ICEG European Center igazgatója; Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője; Szanyi Miklós, az MTA KRTK VGI tudományos igazgatóhelyettese; Szivós Péter, a TÁRKI ügyvezető igazgatója; valamint Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ vezetője vett részt. A beszélgetés moderátora Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet alapító partnere és vezető kutatója volt.
Az esemény a résztvevők visszaemlékezéseivel indult, amelyben kitértek az alapítás és a kezdetek körülményeire. Már a beszélgetés legelején szóba került a finanszírozás mint kulcsfontosságú kérdés, hiszen abban az esetben, ha nem kellene rengeteg időt és energiát a pályázatok felkutatására, előkészítésére és menedzselésére fordítani, a szervezetek munkatársainak több ideje és energiája jutna a valódi tudományos munkára. A pályázási kényszer, nyomás sok esetben a tudományosság rovására megy, hiszen a pályázatok utáni loholás megakadályozza, hogy tudományos produktumok születhessenek.
Második pontként HR-kérdések kerültek szóba, e téren az intézetek a legtöbb esetben hasonló problémákkal szembesülnek: sok munkavállaló a kellő szakmai gyakorlat megszerzését követően új munkahely után néz, főként a relatíve alacsony bérek miatt. Ámon Ada kiemelte a nők dominanciáját az Energiaklub munkavállalói között, míg Tálas Péter ennek pont az ellenkezőjéről számolt be. E vitapont keretében fejtette ki Szivós Péter a felsőoktatási tevékenység fontosságát, egyrészt a szakmai fejlődés oldaláról, másrészt azért, mert a potenciális, jövőbeli munkavállalókkal is így lehet megismerkedni. Ezt a többiek is megerősítették. Az alkalmazás nehézségei között Jaksa Renáta a szenior kutatók foglalkoztatását említette, szerinte ugyanis egy kialakult misszióval bíró szervezetbe nehezen képesek betagozódni azok a régóta pályán lévő kutatók, akik már a saját elképzeléseiket igyekeznek megvalósítani, és kevésbé szeretnének, képesek alkalmazkodni. Kaderják Péter megjegyezte, hogy a munkavállalók szakmai fejlődéséhez elengedhetetlen, illetve alapvető elvárás is, hogy a think tankek biztosítsák számukra a külföldi konferenciákon való részvételt. Továbbá azt is kiemelte, hogy szervezetüknél a kismamák foglalkoztatása sok előnnyel jár együtt, illetve törekednek külföldi kutatók alkalmazására is. Összefoglalóan elmondták, mindenképpen szükséges a rugalmas hozzáállás a menedzsment oldaláról. Tálás Péter kiemelte, hogy sajnos Magyarországon ritkán fordul elő, hogy az államapparátusból közpolitikai kutatószervezetekhez menjenek dolgozni, habár ez tőlünk nyugatabbra már bevett gyakorlat, ráadásul sok gyakorlati előnyt is biztosít, ily módon például a kutatási eredmények egyszerűbben, célzottabban, hatékonyabban juthatnak el a politikai döntéshozókhoz. A gyakornokok foglalkoztatásának előnyeit és hátrányait is megvitatták a résztvevők.
A beszélgetés következő részében a résztvevők visszakanyarodtak a finanszírozás témájához, a think tankek és a politika kapcsolatán keresztül. Megvitatták, hogy Magyarországon nem életképes az a klasszikus német modell, amelyben az egyes think tankek politikai pártokhoz kötődnek. Kaderják Péter szerint egy kutatóintézet elveszti hitelességét abban az esetben, ha beáll egy politikai párt mögé, hiszen egyrészt vagy a párt döntéseit, javaslatait igyekszik legitimizálni, vagy ennek a látszatát kelti munkásságával. Tálas Péter az objektivitás fontosságát emelte ki, saját tapasztalatára hivatkozva, miszerint a politika paletta bármely szereplőjével is találkozik, ő ugyanazt mondja, illetve, hogy a „politikai lövészárok” nem a szakemberek szintjén, hanem sokkal magasabb szinten található. A résztvevők azt a kérdést is érintették, hogy a think tankek miért nem tudtak részt venni a szakpolitikai döntések előkészítésében, hatásának vizsgálatában Magyarországon az utóbbi 25 évben. A résztvevők nem értettek teljesen egyet ebben a témában. Volt, aki szerint nem is volt igény a döntés-előkészítés szakmai megalapozására, szakpolitikai hatásvizsgálatra, míg mások szerint ennek hiánya abból ered, hogy a különböző politikák előkészítésére olyan kevés idő áll rendelkezésre, amely nem teszi lehetővé, hogy a think tankek is részt vehessenek e folyamatban. Szivós Péter ezt úgy foglalta össze, hogy a döntéshozatal kultúrájába nem épültek be a döntés-előkészítés, -tesztelés, és számszerűsítés lépései.
A média és az információszerzés lehetőségeinek és kultúrájának változása révén arra is kitértek a beszélgetés résztvevői, hogy mennyiben szükséges továbbra is az, hogy a think tankek közvetlenül a politikai döntéshozóknak próbálják „eladni” eredményeiket, javaslataikat, vagy lehetséges-e ma már egyből a közvéleményt elérni, és alulról jövő kezdeményezéseket indukálni. Jaksa Renáta alternatív finanszírozási módként a litván példát említette, ahol jelentős vállalatok finanszírozzák a közpolitikai kutatásokat azért, hogy a változó politikai környezetről, azok rájuk gyakorolt hatásáról időben és megfelelően tudjanak tájékozódni.
A közönség soraiból elhangzó első kérdés a szervezetek jövőjének víziójára vonatkozott, amelyre válaszul szinte egyöntetűen a még inkább nemzetközivé válás hangzott el, hiszen az intézetek vezetői úgy ítélik meg, hogy nem építhetik működésüket a hazai megbízásokra, habár sokáig erre törekedtek. Egy következő kérdés arra vonatkozott, hogy érdemes, lehetséges-e új think tank alapításába fogni. A válaszadók mindenképpen optimisták voltak ezzel kapcsolatban, azonban kiemelték a valós „piaci rés” megtalálásának szükségességét, valamint a jó kommunikáció és kapcsolati tőke fontosságát. Véleményük szerint nem egy jelenleg aktuális, „szexi” témára kell építeni, hanem a sikeresség érdekében meg kell találni azt a területet, amely az elkövetkezendő időben még sokáig releváns és keresett lesz.
Az összefoglalót Orosz Ágnes készítette
