Görögország az eurózóna legsúlyosabb válságban lévő országa, szinte minden lényeges gazdasági mutatója a legrosszabb a 17 ország közül. A válság kirobbanása óta a görög GDP volumene 17,4 százalékkal esett vissza, 2013-ra 4 százalék körül lehet a csökkenés, és a növekedés 2014 előtt a legjobb esetben sem indul meg.
A visszaesésben egyértelműen a belföldi fogyasztás drasztikus (2007 és 2012 között 17,3 százalékos) visszaesése játszotta a fő szerepet. A lakossági fogyasztás mellett a beruházások is csökkennek, 2007 és 2011 között éves szinten mintegy 25 milliárd euróval, a GDP 25,9 százalékáról 14,9 százalékára, és fellendülésük a közeljövőben sem várható. A munkanélküliség a válság alatt megháromszorozódott, 2012 júniusában 1,22 millió főt (24,4%) tett ki. A fiatalok helyzete még aggasztóbb, munkanélküliségi rátájuk 55,4 százalék.
A költségvetés hiánya 2012-ben 6,7 százalékra várható, és még 2013-ban is nagyobb lesz, mint 4 százalék. Az államadósság a privát adósság egy részének leírása mellett is meghaladja a GDP 160 százalékát
A külső egyensúly már rögtön az euróövezethez való csatlakozás után jelentősen romlott, de romlás 2005 után felgyorsult. A fizetési mérleghiány növekedése nagyrészt a jövedelemmérleg (bérek, beruházási jövedelmek egyenlege) 2000 után gyorsan növekvő passzívumának köszönhető. 2000 elejétől 2012 közepéig 115,7 milliárd euró hagyta el az országot, amit csak 42,3 milliárd euró beáramlás ellentételezett. A legnagyobb tételt a portfólió és egyéb beruházási jövedelmek kiáramlása adta, ezek nettó összértéke a tárgyalt időszakban megközelítette a 73 milliárd eurót.
A kereskedelem terén Görögország egyre inkább kifordul az EU-ból, ami az euró utóbbi időben történt gyengülésével magyarázhat. Az euró leértékelődése ugyanis javítja versenyképességét más valutájú országokkal szemben, de nincs hatással az euró-partnerekkel szembeni versenyképességére.
Hogy a nyílt államcsődöt elkerülje, Görögország két mentőcsomagban, összesen 238 milliárd eurót kapott az eurózónától, az EU-tól és az IMF-től. Az ezekhez kapcsolt, a költségvetés egyensúlyba hozatalát célzó intézkedésekkel azonban nem halad, mert azok társadalmi ára súlyos. Szinte semmi előrelépés nem történt az adóelkerülés vagy a vállalkozási környezet javítása terén, és nem sikerül értékesíteni a görög állami termelőalapokat sem, amelyekből pedig 50 milliárd eurót kellene beszedni 2014-ig.
Bár a bérek, minimálbérek, nyugdíjak, juttatások már jelentősen csökkentek, további 13,5 milliárd eurónyi kiigazításra van szükség 2013-14-ben, amelyből 3 milliárd euró adóemelésből, 6,7 milliárd nyugdíj- és bércsökkentésből, a többi az egészségügyi, az oktatási és a hadikiadások megnyirbálásából adódik.
Bár a kialakult helyzetért a görög elit felelőtlensége mellett a világgazdasági válság és az eurózóna belső egyensúlytalanságai a felelősek, a terhek dandárját a görög lakosságnak kell viselnie. A görögök eurózónából való kilépése továbbra is napirenden van, mivel azonban ez az eurózónát is romba döntené, az EU vezetői valószínűleg mindent megmozgatnak ennek elkerüléséért. Így az is valószínű, hogy a mentőcsomag aktuális, 31,5 milliárd eurós részletét novemberben Görögország megkapja. A probléma megoldása azonban ezzel csak halogatódik. A görög válság görög tovább…
Artner Annamária
