A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Koronavírus az Egyesült Királyságban: intézkedések, korlátok, viták

2020.04.03. 09:04 Világgazdasági Intézet

Az első koronavírusos megbetegedést 2020. január 31-én egy kínai turista házaspárnál azonosították Newcastle-ban. Február végén már az első olyan betegről szólnak a tudósítások, aki a szigetországban kapta el a kórt. Az első halálesetről március 5-én érkezett jelentés.

Jelen sorok írásakor – az április 2-én délelőtt 9 órakor rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint – eddig 163.194 emberen végezték el a koronavírus tesztet, amelyből 33.718 lett pozitív. A pozitív teszt alapján április 1-én délután 5 óráig kórházba szállított betegek közül 2.921 elhunyt. A járvány felfutását lásd az alábbi ábrákon.

kepernyofoto_2020-04-03_9_00_51.png

kepernyofoto_2020-04-03_9_01_15.png

Forrás: https://www.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/f94c3c90da5b4e9f9a0b19484dd4bb14

 A brit kormány március 3-án tette közzé a koronavírus járványra vonatkozó akciótervét, melyben összefoglalta az akkor rendelkezésre álló ismereteket, és fölvázolta a jövőben követendő elveket:

-       dinamikus kockázatelemzés az egészségügyi és egyéb hatások tekintetében;

-       közszolgáltatások színvonalának minél teljesebb fenntartása;

-       a tesztek és oltások kidolgozására irányuló kutatások felgyorsítása;

-       és a káros hatások minimalizálása a járvány terjedésének lassításával. 

Március 11-én Rishi Sunak pénzügyminiszter a 2020/21-es költségvetési törvényjavaslat részeként 12 milliárd fontos sürgősségi segélycsomagot jelentett be, elsősorban a közösségi infrastruktúra (jelesül az NHS, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat), a járvány által érintett magánszemélyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások megtámogatására.

A vírussal szembeni harcban alkalmazott egészségügyi stratégia ekkor még egyértelműen az ún. nyájimmunitásra építő irányvonalat követte. Ennek lényege, hogy ha a lakosság kellő hányada (~60%) fertőződik meg a vírussal, úgy a többségük tünetmentesen vagy egy enyhe megbetegedés árán kellő immunitást szerez a később valószínűleg évente visszatérő kórral szemben. Az ajánlások ekkoriban kimerültek abban, hogy – az egyéb alapbetegség és/vagy életkor miatt – veszélyeztetett emberek kerüljék a társas érintkezést, a magukon a kór jellegzetes tüneteit észlelők pedig legalább 7 napig maradjanak otthon. Sir Patrick Vallance, a kormány tudományos főtanácsadója, úgy vélte, hogy – az NHS-re nehezedő nyomást enyhítendő – bizonyos korlátozásokra feltétlenül szükség lesz, de az intézkedéseket csak megfelelő időzítéssel érdemes bevezetni.

Március 16-án azonban napvilágot látott egy tanulmány, mely jelentősen eltérítette a kormányt az addig követett útról. Az Imperial College munkatársai szerint két út van: vagy különféle intézkedésekkel (egyéni/családi/csoportos karantén, oktatási intézmények bezárása stb.) megpróbálják ellapítani az egyazon időben ellátásra szorulókat mutató görbét, vagy totálisan meggátolják, illetve az életben maradáshoz szükséges minimumra korlátozzák a társadalom és a gazdaság működését (kb. úgy, mint Kínában). Az írás végkövetkeztetése, hogy az első esetben – optimális feltételek mellett is – lesz olyan időszak, amikor úgy a normál, mint az intenzív kórházi ágykapacitás legalább 8-szorosára lesz szükség, és még ha minden beteg meg is kapná az ellátást, akkor is kb. 250.000 halálesettel kell számolni.    

Boris Johnson kormányfő ugyanezen a március 16-i napon kezdte meg rendszeres, napi, élő közvetítésben sugárzott tájékoztatóit. Ezek során eleinte még igyekezett honfitársait rábeszélni a távmunkára történő átállásra, valamint a pubok, éttermek és egyéb szórakozóhelyek kerülésére (a sporteseményeket már korábban leállították). Az intézkedések azonban napról-napra keményedtek. Március 20-tól – az említett vendéglátó és egyéb szórakozóhelyeken túlmenően – már az általános iskolákat is bezárták. Március 23-tól pedig – egyelőre 3 hétre szólóan – szigorú kijárási korlátozások léptek érvénybe: az alapvető szükségleteket árusító boltokon kívül minden bezárt, otthonról elmenni csak alapvető cikkekért, napi egyszer testmozgás céljából, illetve munkahelyre szabad, amennyiben ott a személyes jelenlét elengedhetetlen.

A gazdasági következményeket enyhítendő a pénzügyminiszter már másnap óriási összegű segélycsomagot hirdetett meg, amelyet 3 naponként újabb elemekkel egészített ki. Az összesen kb. 400 milliárd fontnyi – céghitelek garantálására, munkabérek és önfoglalkoztatók jövedelmének részleges finanszírozására, adókönnyítésekre és a kis és közepes méretű vállalkozások egyösszegű megsegítésére, lakásbérleti kedvezményre és jelzálogkölcsön moratóriumra, valamint különböző jóléti intézkedésekre vonatkozó – rendelkezések részleteiről itt található bővebb áttekintés.

Kérdés persze, hogy a megfogalmazott intézkedések a valóságban kellő gyorsasággal, illetve hatékonysággal valósulnak-e meg. Vagyis eljut-e minden pénz oda, ahová szánták még mielőtt az adott nagyobb és kisebb vállalkozások működésében – ahogyan egyéni/családi szinten is, az egyes háztartások életében – visszavonhatatlan negatív változások következnének be.

Az is kérdés, vajon kitart-e a kormány a jelenleg folytatott egészségügyi stratégia mellett. Alig több mint egy héttel az Imperial College kijárási tilalomhoz vezető tanulmányának megjelenése után egy oxfordi kutatócsoport is letette a névjegyét COVID-19 témában. Az Oxford-modell szerint a koronavírus is követi az ilyen jellegű járványok menetrendjét: a kezdeti szakaszban a vírus szinte észrevétlenül terjed szét az emberek között (akkumulációs szakasz); ezt követi a fertőzés gyorsuló szakasza, amikor radikálisan megnő az ellátásra szorulók és a halálos áldozatok száma; s végül a harmadik szakaszban a kór terjedése lelassul – mivel nem talál elegendő még nem immunis alanyt – és a járvány első hulláma véget ér. A kutatók a brit és olasz halálozási statisztikák összevetése alapján úgy vélik, a vírus már jóval az első megbetegedés (hát még az első haláleset) regisztrálása előtt jelen volt a szigetországban, s a korlátozások elrendelése előtt bőven volt ideje kifejtenie a hatását. A különböző modell-szcenáriók szerint március közepére a brit népesség 36-80 százaléka fertőződhetett meg a vírussal. A tesztelések felgyorsítása igazolhatja a feltevést, miszerint a lakosság alapvetően megszerezheti a nyájimmunitást a koronavírussal szemben, és akkor a korlátozások viszonylag gyorsabban feloldhatók.

Sok múlik ezen, hiszen erősen valószínű, hogy azon országok, amelyek az elsők között lábalnak ki a válságból, komoly előnyre tehetnek szert a majdan újraéledő világgazdasági versenyben. A britek számára fokozza a tétet, hogy az EU27-ekkel idén év végéig kell megegyezniük a jövőbeni kapcsolatok mikéntjéről. Nem érdektelen, milyen gazdasági pozícióból indulnak neki a kereskedelmi tárgyalások finisének.

Somai Miklós

15 komment

Címkék: válság hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr4215586250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HaCS 2020.04.04. 17:37:03

Wishful thinking.

exterminador 2020.04.04. 17:38:08

Remélhetőleg a brexitpárti istenátkák alaposan ráfaragnak, élükön a bohóc miniszterelnökükkel.

exterminador 2020.04.04. 18:26:19

@math0: nem faragtak még rá eléggé, tudniillik Johnson és Farage még szabadlábon vannak.

exterminador 2020.04.04. 18:29:43

@math0: egyetlen pozitívumot látok: hogy a mérhetetlenül sok kárt okozó Corbynt végre leváltották.

pitypanglepke 2020.04.04. 20:33:15

Fura volt olvasni ezt a bejegyzest - igazabol csak a felszint karcolja. Adatok, intezkedesek felsorolasa.

A megbetegedesek szamaval semmit nem lehet kezdeni, hiszen nincs egyseges tesztkornyezet, a tesztek szama, tesztelesi protokollok teljesen kulonboznek. (PCR, antigen, antybody, CT)
Nem veletlenul foglalkoznak inkabb a 24 ora alatt elhunytak szamanak adatsoraival az elso halalesettol szamitva (t0), a leginkabb erintett nemzetek feltuntetesevel, bar ezekben is ketelkedhetunk.

UK-ben most mindenki arra var, hogy a lockdown bevezetese mennyire befolyasolta pozitivan ezt a gorbet, osszehasonlitva a tobbi erintett orszageval. Jelenleg nagyon ugy tunik, hogy nem sikerult ellapositani ezt a gorbet, sokan nem foglalkoznak a kijarasi tilalommal, a rendoroket inkabb csak nagyvarosokban, razziakon latni. A feltetelezett inkubacios idot figyelembe veve, a gorbe Husvet kornyekere rajzolodik ki teljesen. Nyilvan a kormany tagjainak fertozottsege hiteltelenitette oket, igy valoszinu ezert a kiralynoi beszed.
Altalanossagban elmondhato, hogy a britek nem igenylik azt a higienias szintet, mint mondjuk a visegradi orszagok, igy sajnos UK-ben josolhato az olasz, spanyol, amerikai gorbe. A reptereken meg siman fogadtak napi 7500 utast Olaszo.-bol, Kinabol, mikor mar egyertelmu volt, hogy mi a helyzet ott.

Otletborze. Ha mar Kutatointezetrol beszelunk.

Lehetne hosszasan irni a job retention scheme-rol, annak kezdeti hatasairol. Az ebben reszt vevok ugye garantaltan megkapjak havonta az atlag bruttojuk 80%-at max. az atlagfizetesig (2500 font), a tobbit a munkaltato kifizetheti. Mely szektorok erintettek leginkabb, milyen a fogadtatasa, stb...
Lehetne irni ennek tarsadalmi kohezios hatasairol, hiszen pl. a semmirekello, felfujt ceges adminisztracio tagjai az allamilag garantalt 80%-kal otthon ucsorogve nekiallnak onkenteskedni.

Lehetne irni az egyeni vallakozok helyzeterol, a kinkeservesen kieroszakolt csomagjukrol, ami hasonlit a job retention scheme-hez.
Lehetne irni az erdekkepviselet erejerol, arrol, hogy UK-ben mivel az idei ev bukta, a szabadsagot at lehet vinni jovo evre.
Lehetne irni a Universal Basic Income-rol, ill. arrol, hogy annak elvetesevel micsoda lehetoseget szalasztott el az emberiseg. Helyette tulterhelt allamapparatus - gondolok itt a jobseeker allowance, universal tax credit applications szamanak megugrasara. Lehetne arrol is irni, hogy sok ceget nem erdekel a job retention scheme, mivel nem foglalkozik a munkavallaloival.
A bejegyzes nem emlitette, hogy felfuggesztettek az AFA fizetest az allamnak, hogy cash-flow-ban levegohoz jussanak a cegek.

Lehetne irni az egyes szektorok erintettsegerol. Vagy eppen a katasztrofalis NHS is megerne egy 20 oldalas tanulmanyt...

Lehetne irni pl. a virus utani vilagrol. Mert a regi vilagot elfelejthetjuk.
Klikkelunk kettot, 10000 km- rol jon az aru. Helyi arut szinte nem is kapsz. Eltunnek -e az outsourcing-ok. A munkaero szabad aramlasara gyakorolt hatasairol. Az autokracia ternyereserol.
A bizalmi indexekrol. A globalizmus csodjerol.
Akar a romma tamogatott, felesleges aviation industry-rol...

Szoval lehetne irni erdekes dolgokrol.

tireless treehugger 2020.04.04. 20:47:28

Még mindig a nyájimmunitás a cél, csak már nem emlegetik, mert félreértik és pánikolnak tőle a gyogyósok.
A gazdaság eddig működött, jövő héttől már jelentősebb lesz a leállás. Nagy hiba volt hogy beajánlották az általános bérkiegészítést mert így a cégek és self-employed érdekeltté váltak a leállásban. (Kár hogy nem a bankokra bízták, náluk megvan az infrastruktúra és rálátnak hogy kinek szükséges valamiféle segély, és aztán megkapták volna az összeget az államtól. )
A korlátozások betartását egyelőre alig ellenőrzik, elbújtak a rendőrök. Igazából nem jelentős a személyi szabadság korlátozása, inkább csak a társas összejövetelekre és a csavargásra vonatkozik.

A brexit nem gondolom hogy idén megtörténik, a leválás ha lassabban is de halad.

Az ausztrálok belekezdtek, kíváncsi vagyok hogy a britek is előveszik-e: azok a külföldiek akik nem tudják önmagukat eltartani ki lesznek dobva.

DarthVader 2020.04.04. 20:48:56

Tehát március közepén 20 uszkve 48 millió fertőzött lehetett az országban, eszerint már hónapok óta. Az első beteg (feltételezem, azért szűrték ki, mert beteg volt) gyakorlatilag február eleje.
Az első halál március 5, ez legalább 2-3 hét betegség. Utána felgyorsult a halálozás.

Jelenleg a teszteltek 20 %-a pozitiv, ÉS a pozitivak 8%-a halt meg eddig.

Ha 20 millió fertőzött lenne, akkor már nem 3000 halott lenne, hanem legalább százezer.

Huncutok ezek a brit tudósok, mindig viccelnek.

Amúgy elmehetnek a vérbe, igazolt coronapozitiv beteg kontaktjait nem tesztelik, csak ha tüneteket mutatnak. Ha valóban 30 %-a a pozitivaknak tünetmentes, akkor ezek vidáman terjeszthetik a kórságot, és előbb-utóbb tényéleg meglesz a 60% átfertőzöttség, és minimum 100 000 halott.

exterminador 2020.04.04. 21:42:08

@math0: ez nagyon ronda megnyilvánulás volt, próbálj már meg visszavenni.
Corbyn tönkretette a pártját, ugyanis alig leplezetten brexit-szimpatizáns volt, csak ezt mégsem mondhatta ki nyíltan. Így hát éveken keresztük sumákolt, hablatyolt össze-vissza. Azt hiszem, nem kell részletezni, mi lett ennek az eredménye, mert látjuk.

Exploiter 2020.04.04. 22:00:54

@DarthVader:

A számok nem jönnek ki, ezt én sem értem, mire alapozzák. Összevetve azzal, hogy valahol meg k. sokat tesztelnek, mégsem tálalnak olyan sokat. Azt el tudom reálisan fogadni, hogy a halálozási arány egy ezrelék körül, vagy jó esetben alatt van, ez egy egész hihető szám.
De akkor is sokkal többnek kellene már lenni ott.
Pár millió lehet simán, tízmilliók sajnos nem igazán.

Exploiter 2020.04.04. 23:46:31

@math0:

A nyájimmunitást még hagyjuk. Ha valamelyik kockáztató országnak bejön és ezzel a véráldozattal sikerül gazdasági összeomlás nélkül túljutniuk rajta, akkor a nép meg is fogja köszönni a végén.

Pl a svéd és az osztrák adatok közt sok eltérést nem látok egyelőre a halottak számának felfutásában, csak az egyik helyen nem ül otthon az egész ország segélyen.

A brexit meg mindenki szerint rossz gazdasági és politikai lépés volt, de másrészről meg elkerülhetetlen. Elvileg demokrácia van ott, és náluk nem fért bele az EU ideológiai irányvonala. Ennyi történt.
Sok helyen nem fér bele, csak a legtöbb ország nem teheti meg a kilépést, de ez a mostani válság se sokat segít az összetartásban, Olaszországban is divatba jött éppen az EU zászló égetés.

Exploiter 2020.04.05. 08:31:19

@math0:

Ebben egyetértünk. Maga az ötlet lehet, hogy nem volt hülyeség, de az, hogy előbb nagy mellénnyel támogatja, majd utána egy nappal kihátrál belőle, pont arra volt jó, hogy káoszt teremtsen és megbízhatatlannak mutassa a kormányzatot. Ugyanezt játszották el a brexittel is.

pitypanglepke 2020.04.05. 08:53:04

Ezt a nyajimmunitas dolgot nem ertem. Ha vegigporgeted az orvosi szaklapokat, tudomanyos publikaciokat, kiderul, hogy nem sokat tudunk errol a virusrol. A hosszu tavu hatasairol konkretan nulla info all rendelkezesre.
Atjuthat -e a ver-agy gaton? Okozhat -e rakot a kesobbiekben, mint mondjuk az EBV vagy a HPV?
Azert kicsit mas a leanyzo fekvese, ha mondjuk kiderul, hogy 5-10 even belul pl. primer tumort okoz a mediastinumban, amit elegge nehez eszrevenni komolyabb tunetek nelkul, tekintve, hogy nem vegeznek mindenkin thorax CT-t.
Esetleg tartos karosodas a tudoben?

A tesztek pontossagarol se artana beszelni. Az atlag ember azt hiszi, hogy vmi tesztcsik mutatja, hogy pozitiv vagy negativ aztan ennyi, es nem erti miert nem vegzike el mindenkin...

Exploiter 2020.04.05. 09:29:09

@pitypanglepke:

A lényeg az, hogy kb tök mindegy, hogy milyen hatása van, úgyse tudod elkerülni, hogy végigfertőzzön mindenkit, akit akar.
Európában csak az a két vonal megy, hogy ezt gyorsan, vagy lassan éred el, megállítani senki se próbálja, akármit mond is hivatalosan.

tireless treehugger 2020.04.05. 13:55:04

@pitypanglepke:
Nem ismert része az orvostudományanak, a háttérben dolgoznak. Csak londonban több jelentős intézet van, az egyikről olvastam hogy 3.000 munkatárssal a világban.
példák:
mrc gida(imperial college)
Hospital for Tropical Diseases
cdc
London Centre for Neglected Tropical Disease Research
lshtm
cmmid
University College London

London és uk a világ legjelentősebb medical központja, 500 év gyarmati tapasztalatuk van.

Hogy mi lesz később az majd a következő lépés, mindig az elérhető/jelenlegi információkból kinyerhető legkörültekintőbb válaszokat adják. (pl nyájimmunitás)

Ha valamit nem értesz akkor valószínűleg nem neked szól. Ez nem az üzenetküldő hibája, az üzenete nem tanulásra/magyarázatra szolgál, hanem csak iránymutatás a további tanuláshoz/gondolkodáshoz..
süti beállítások módosítása