A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az új osztrák gazdaságpolitika

2018.08.29. 09:29 Világgazdasági Intézet

Az 2017. évi parlamenti választások nyomán új helyzet alakult ki Ausztriában. A Néppárt és a Szabadságpárt Sebastian Kurz vezetésével együtt alakított kormányt, a szociáldemokraták pedig ellenzékbe kerültek. Kurz kormánya az adócsökkentésre és az illegális migráció visszaszorítására helyezi a hangsúlyt, kiemelve mindkét tényező - az osztrák gazdaságot ás társadalmat egyaránt érintő - tehermentesítő hatásának szükségességét. 2018 második félévében már megítélhetőek az új osztrák gazdaságpolitika és egyúttal Ausztria jelenlegi EU-elnökségének súlypontjai.
Ausztria egyszerre kísérli meg végrehajtani a szociális piacgazdaság és a jóléti rendszer megőrzésének és gyarapításának, valamint a vállalati versenyképesség javításának feladatait. Ennek nehézségei a legutóbbi években egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az államháztartás korábbi stabilitása erodálódott, különösen az államadósság állománya nőtt meg, amely a 2010-es évek közepén meghaladta a 80 százalékot, és 2018-ban is magasabb, mint Németországé és Magyarországé. Az állam és a vállalatok kapcsolatát, teherviselő képességüket tekintve megnőtt a bizonytalanság Ausztriában.
A Kurz-kormány a 2017-2022-es időszakra igen részletes, 182 oldalas kormányprogramot dolgozott ki, amely az ÖVP és FPÖ közös vállalkozásbarát szempontjaira épül. Tekintsük át az új gazdaságpolitikai program legfontosabb célkitűzéseit!


A program az állam és Európa viszonyának tematikus összefoglalásával kezdődik, majd a rend és biztonság kérdéseit tárgyalja. Előtérben az ország belső biztonságának garantálása áll. „A jövő és a társadalom” fejezet a képzésre, a tudománypolitikára, az innovációra és a digitalizációra helyezi a hangsúlyt a fejlődésben. „A telephely és a fenntarthatóság” átfogó fejezete a gazdasági kérdések összefüggéseivel és a tervezett intézkedések irányával foglalkozik.
A Kurz-program lényeges intézkedései a következők: Az adózásban Ausztria a megtermelt jövedelmek elvonásának arányát tekintve a 6. helyen áll a világon, ezért a jövedelmekből történő összes elvonást fokozatosan 40 százalékra kívánják csökkenteni. A megvalósítást több ütemben tervezik. A tervezett adóreform célul tűzi ki az adóstruktúra átalakítását, a vállalati adók és a bérek járulékterheinek csökkentését. A vállalatok versenyhelyzetének javítását szolgálja az is, hogy elsősorban a társasági adó (nyereségadó) kulcsát tervezik mérsékelni, mivel ez Olaszország kivételével valamennyi szomszédos országban alacsonyabb, mint Ausztriában. A turizmus ösztönzésére csökkentik a vendégszállások után fizetendő adót; 13 százalékról 10 százalékra. Az ÁFÁ-t (Mehrwertssteuer) valamennyi EU-n kívüli országból történő internetes rendelésre kiterjesztik és szigorúan ellenőrizni kívánják. Szigorítják a multinacionális vállalatok adóellenőrzését. Az ausztriai termelés után minden vállalatnak az országban kell az adót megfizetni. Az adózás előtti jövedelem-transzfert külföldre korlátozni kívánják.
A keresők számára is adócsökkentés lép életbe. A „Family Bonus Plus” keretében a keresők gyermekenként évente 1500 eurót vonhatnak le a jövedelemadójukból. A saját ingatlantulajdon megszerzését is ösztönözni kívánják, valamint mérséklik az alacsony jövedelműek munkanélküliségi biztosítási hozzájárulását.
A beruházások ösztönzése, a vállalatfinanszírozás és a tőkepiac megerősítése hangsúlyozottan szerepel a programban. Ez a kockázati tőke bevonásának, és a vállalati növekedést szolgáló beruházások ösztönzését, továbbá a vállalati hitelfelvételekhez történő garancianyújtás kiterjesztését tartalmazza. A kormányprogram külön pontot szentel a nemzetköziesedésnek. Rámutat, hogy az exportra termelő osztrák vállalatok 1,7 millió főt foglalkoztatnak. Ausztria telephely-előnyeit megújított külgazdasági stratégia keretében kívánják bemutatni, a Külügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és az Osztrák Gazdasági Kamara együttműködésében. A munkaerőpiac fejlesztésének is nagy figyelmet szentelnek. Elsősorban a, képzés, továbbképzés és a K+F ösztönzése áll előtérben. Szeretnék elérni, hogy Ausztria ismét a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező országok közé tartozzon. A munkanélküliség kezelésében számos szigorítást kívánnak bevezetni. A szociális rendszer transzfereinek teljeskörűen összekapcsolt dokumentálását kívánják bevezetni a visszaélések megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. A bevándorlás terén egyértelműen differenciálni kívánnak a kívánatos szakképzett munkaerő, az EU-beli mobilitást hasznosító munkaerő és az EU-n kívülről jövő menekültek között, az illegális migrációt pedig ki kívánják kapcsolni. A munkajog modernizálása átfogó elemzéseket és széleskörű intézkedésrendszer kialakítását igényel. Ez a gyakorlatban a bér- és a szociális dömping leküzdését célozza. A társadalombiztosítási be- és kifizetésekkel való visszaélések visszaszorítása, illetve kiküszöbölése is a fő célok közé tartozik. Ezt a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek szigorú, konzisztens ellenőrzésével kívánják elérni.
A környezetvédelem, a klíma- és energiastratégia terén Ausztria rendkívül fejlett ország. Az állami megrendelések folyamatosan jelentős megrendeléseket és profitot biztosítanak a vállalatoknak ebben a szektorban. Ugyanez érvényes a közlekedési, szállítási infrastruktúra fő elemeire is; a közutakra, a vasútra és a légiközlekedésre egyaránt. Ezekben az ágazatokban jelentős az állam tulajdonosi szerepvállalása is.
Ausztriában 2030-ra a teljes áramszükségletet hazai megújuló forrásokból kívánják fedezni. Ennek elérésére jók a kilátások, mivel már jelenleg is az áramtermelés 70 százalékát megújuló, főleg vízenergiából fedezik. A teljes energiatermelésben a megújuló források részesedése jelenleg (2018-ban) 33 százalék.
Az ambíciózus kormányprogramból kitűnik, hogy a Kurz-kormány egyértelműen erősíteni kívánja a vállalkozások versenyképességét, és ennek érdekében az állam megerősítette vállalkozásbarát politikáját, ugyanakkor a jóléti vívmányokhoz ragaszkodó lakosság körében is szeretné megtartani vagy növelni népszerűségét. Ez a lavírozás (Durchwursteln) a jelenlegi helyzetben a korábbiaknál sokkal nehezebb feladatot jelent.
2018 második felében Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztét. Az EU elnökség időszakára három prioritást jelöltek meg: 1. a biztonság és az illegális migráció elleni küzdelem, 2. a jólét és versenyképesség biztosítása a digitalizáció révén és 3. stabilitás a szomszédságban, a nyugat-balkáni államok EU-hoz való közeledésének előmozdítása. Mindezt a „védelmező Európa” (vagy „Európa, amely védelmet nyújt”) jelszóba sűrítették. Mindhárom szempont képviselete nagy erőfeszítést igényel. Az említett szempontok közül a második közvetlenül gazdasági, de mindháromnak igen fajsúlyos gazdasági hatásai lehetnek.
Az osztrák Európa-politikában gazdasági téren a stabilitás orientáltság jegyében az alpesi ország szorosan kötődik Finnország, Svédország és Hollandia hasonló stratégiájához, a politikai irányvonalban azonban jelentős különbségek vannak, amelyek a legutóbbi időben meg is nőttek. Az osztrákok fontosnak és követésre méltónak tartják, hogy Finnország a görögöknek nyújtott mentőcsomagokhoz való hozzájárulást visszafizetési garanciavállaláshoz kötötte. A transzferközösség koncepcióját az osztrákok elutasítják.

Az EU jövőjével kapcsolatosan a föderalizmus, a konföderalizmus és a „nemzetek Európája” koncepciók közül az osztrák álláspont sajátos kettős, „is-is” felfogásban a „nemzetek föderalizmusát” hangsúlyozza. Érdekes jelenség, hogy az osztrák föderalisták is nyomatékosan szerepeltetik koncepciójuk nemzeti jellegét. E felfogásban Európa igenlése és a saját út, valamint a nemzeti érdekkövetés fontossága egyszerre tükröződik. Az osztrák politika a legutóbbi években (tovább) polarizálódott. Európa-politikai kérdésekben különösen erős a differenciálódás. A külső kapcsolatrendszerből származó előnyök fenntartását a jelenlegi Kurz-kormány belpolitikailag is alapvetőnek ítéli, viszont a válsággal küzdő mediterrán országoknak Ausztria saját stabilitáspolitikai receptjét ajánlja exportra.

Az EU-integráció jövőjével kapcsolatos tárgyalásokat jelenleg a pénzügyi stabilizáció intézményesítésének kérdései, a tagállamok költségvetésének szanálása, az adósságállomány leépítésének feladatai és a nemzetközi pénzpiacok egyensúlytalanságai csökkentésének szükségessége uralják az osztrák elnökségnek a Kurz-kormány által meghatározott, már említett három prioritása mellett. Az osztrák Európa-politika alapvető irányvonala, hogy transzferközösség helyett erős, normakövető szabályozási közösségre van szükség. Ebben az osztrák kormány és az adófizetők, vállalatok között egyetértés van.

Kőrösi István

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger Ausztria Kőrösi István

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr8214209407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása