A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Görögország tegnap és ma

2015.07.06. 11:51 Világgazdasági Intézet

A független Görögország a világgazdaság, benne az európai gazdaság integrált részeként jött létre és fejlődött, de úgy, hogy helyzete az első pillanattól kezdve függő, „perifériás” volt. Ez a helyzet formálta gazdaságának szerkezetét, ez határozza meg eladósodásra való hajlamát és ez az oka annak is, hogy sorsa, a görög nép minden törekvése ellenére, mindig is külső hatalmak befolyása alatt állt. Az ország geostratégiai jelentősége miatt azonban az európai nagyhatalmak (és szövetségeseik) nem engedhették és engedhetik meg maguknak Görögország elvesztését, így azt sem, hogy kiengedjék az eurózónából és az Európai Unióból. Ugyanakkor a görög nép, történelme során, nemegyszer tett tanúbizonyságot függetlenségi vágyáról, kitartásáról, ami méltán érdemelte ki az általános emberi emancipáció történelmi korokon áthúzódó vágya iránt fogékony emberek együttérzését.

Egy hosszabb tanulmányban mindezt érdemes részletesebben kifejteni, most azonban álljon itt csupán néhány pillanatfelvétel a görög történelemből.

1821-ben tört ki a görög függetlenségi harc az oszmán uralom ellen. Az orosz–osztrák–porosz Szent Szövetség, amely Anglia támogatását is élvezte, a „törvényes uralkodó” elleni lázadásnak minősítette e szabadságharcot. Metternich egyenesen a török szultán oldalán való beavatkozására szólította fel a Szent Szövetséget. A küzdelem hosszú évekig folyt, s a görög nép kitartása csodálatra késztette Európa haladó közvéleményét. Mint ismeretes, Lord Byron, a híres angol költő is a görögök mellett folytatott harc során vesztette életét 1824-ben. A kilenc évig tartó függetlenségi háborúba végül Európa nagyhatalmai is beavatkoztak, s 1830-ban Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország a Londoni Konferencián biztosították Görögország függetlenségét és egyben magukat Görögország „gyámhatalmainak” nyilvánították. Segítségüket megerősítették azzal is, hogy hitelt nyújtottak számára, amit a későbbiekben újabb hitelek követtek. Bár a függetlenségi háború első éveiben (1822-23-ban) a függetlenség mellett egyben a feudális rend ellen is küzdő görögök által készített alkotmány-tervezetek egy köztársasági állam szerkezetét vázolták fel, a vallást illetően pedig a görög ortodox egyház dominanciájára támaszkodtak, a feudális gyámhatalmak úgy döntöttek, hogy Görögország királyság lesz. 1832-ben az akkor 17 éves német (bajor) és katolikus herceg, Otto von Wittelsbach került a trónra, akit Nagy-Britannia befolyására 1863 után a német gyökerű dán Glücksburg-házból származó uralkodók követtek. A királyságot csak az 1967-1974-es junta bukásával (egy 1973-ban tartott népszavazás alapján) váltotta fel a parlamenti köztársaság intézménye.

Az Otto von Wittelsbach hatalomra kerülését követő évtizedekben több paraszt-, illetve népi felkelés tört ki. Közülük kiemelkedik az 1848-as, amely polgári demokratikus értékekért folyt, veszélyeztette a királyságot és polgárháborúvá szélesedett. A rendet az angolok és franciák 1854-es katonai beavatkozása állította helyre.

A valuták fix árfolyamon történő aranyra válthatóságát jelentő aranystandard rendszer végleges felbomlása idején Görögország még mindig a valutarendszerben való maradásáért küzdött – az aranystandardot elsőként bevezető Egyesült Királyság addigra már elhagyta azt – és ezen igyekezete miatt 1932-ben fizetésképtelenné vált. Ekkor ötéves fizetési haladékot valamint további pénzügyi segítséget kért hitelezőitől (a Nemzetek Szövetségétől és az Egyesült Királyságtól), ám azok e kérést több hónapi huzavona után elutasították. Görögország kénytelen volt kilépni az aranystandard-rendszerből és hosszú időre megtagadni adósságainak fizetését. A gazdasági helyzet bizonyos tekintetben javult, például a kereskedelmi mérleg deficitje a felére csökkent, az infláció miatt azonban a reálbérek estek, s a munkanélküliség és nyomában a szegénység továbbra is súlyos gond maradt (még tartott az 1929-ben kirobbant Nagy Válság). Az évekig tartó társadalmi elégedetlenség után 1936-ban puccsal Mussolini rendszerét mintázó katonai diktatúra vette át a hatalmat, amely sikeresen megtörte a társadalmi ellenállást szervező szakszervezetek és pártok erejét.

Mussolini 1940-ben ultimátumot küldött Görögországnak, amire a görög kormány egy rövid „nem”-mel felelt (a napot, október 28-át, azóta is a „Nem Napja”-ként ünneplik a görögök). Az ezt követő olasz támadást a görög hadsereg és lakosság együttes erővel visszaszorította. 1941-ben megindult a német invázió, s amikor április 27-én a német csapatok bevették Athént, a király és a kormány külföldre menekült. Az ellenállást a népi erők szervezték meg. A Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELASZ) 1944 októberére az ország csaknem egészét ellenőrzése alá vonta. Ekkor az emigráns kormány is visszatelepült. Nagy-Britannia katonai közbenjárásának köszönhetően az ELASZ-t lefegyverezték, feloszlatták, és 1946-ban visszatért trónjára a király. Eközben népi ellenállás szerveződött. Az 1944-49 között folyó polgárháborúban angol, majd – a Truman-doktrína keretében – amerikai segédlettel leverték a népi partizánosztagokból szervezett Demokratikus Hadsereget. 1952-ben az országot felvették a NATO-ba. A polgárháború idején – majd később, az 1967-1974 közötti katonai diktatúra elől – sokan menekültek Magyarországra is, amely akkor be is fogadta őket. Tanú erre a görög kommunista mozgalom kiemelkedő alakjának, Nikosz Beloiannisznak a nevét viselő falu. Az idemenekültek közül sokan, itt felnevelt gyermekeikkel együtt a magyar társadalom képzett és integrált tagjaivá váltak.

A polgárháború utáni kormányok (Nemzeti Tömörülés pártja, Nemzeti Radikális Unió) pozíciója ingatag volt. 1964-ben a görög nép demokratizálódási igénye a baloldal által is támogatott Centrum Uniót emelte hatalomba, a király azonban alkotmányellenesen menesztette az új miniszterelnököt. Az ezt követő politikai harcok szülte káosznak a „tábornokok uralma” (1967-1974) vetett véget. A junta bukásával az európai néppártok csoportjába tartozó jobboldali Új Demokrácia párt alakított kormányt, és bevezette Görögországot az EU-ba (1981).

Görögország mindig is nagyarányú adóssága az eurózóna-tagság évei alatt tovább nőtt. A fizetésképtelenség elkerüléséhez 2010-11-ben intézményi hitelezőktől 245 milliárd eurót kapott. Ez azt jelentette, hogy a magánadósságokat államosították, vagyis az intézmények (az Eurózóna, az Európai Központi Bank és az IMF) pénzéből fizették ki a – jórész francia és német – bankokat és a lejárt államadósságokat: 94 milliárd ment a bankok feltőkésítésére és a magánhitelezők adósságának átstrukturálásra és további 135,6 milliárd euró a görög állam lejárt adósságainak és a kamatoknak a törlesztésére (beleértve az IMF-nek történő visszafizetéseket is). Görögországnak napjainkban lényegében annyi az adóssága, mint 2010-ben volt (2014: 322,8 milliárd euró, 2010: 329 milliárd euró). A különbség annyi, hogy most a magánhitelezők és bankok helyett az eurózóna-országoknak, az Európai Központi Banknak és az IMF-nek tartozik. Az adósság tehát intézményi hitelezők kezébe került, akik a hitelért cserébe előírhatják, milyen gazdaság- és társadalompolitikát kell folytatnia az adósnak, hogy az mielőbb visszafizethesse nekik a hitel.

2011 végén az akkori görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu, népszavazásra kívánta bocsátani a hitelek feltételéül végrehajtandó, a lakosságot sújtó megszorításokat. Európa vezetői részéről a maihoz hasonlatos zavar és rosszallás követte a javaslatot. Papandreunak távoznia kellett. Napok alatt, választások nélkül új koalíciós kormány állt össze, élén az Európai Központi Bank volt elnökhelyettesével, Lukasz Papademosszal. Ettől kezdve az egymást váltó kormányok a kormányzati kiadások csökkentésének politikáját követték, ami a bérek, nyugdíjak és segélyek megkurtításával csökkentette a keresletet, visszafogta a beruházásokat, növelte a munkanélküliséget, így csökkentette az adóbevételeket, ami miatt tovább kellett kurtítani az állami kiadásokat. A gazdaság a hitelekhez kapcsolt program miatt lefelé húzó spirálba került. A görög GDP öt év alatt egynegyeddel esett, a munkanélküliség az egekbe szökött, 2014-re a lakosság 48 százaléka a 2008-as szegénységi küszöb (az akkori mediánjövedelem 60%-a) alá került.

A 2015. januári választások olyan kormányt segítettek hatalomra, amely véget kívánt vetni a megszorításoknak és adósság-elengedést kért. A hitelezőkkel folytatott elhúzódó tárgyalások során álláspontja számottevően felpuhult, de a hitelezők mégsem engedtek a legszegényebbeket, illetve általában a belföldi keresletet károsan érintő intézkedéseket (például a nyugdíjcsökkentést és áfa-emelést) illetően. Végül a görög kormány a hitelezők legutolsó javaslatáról népszavazást írt ki. Az eurózónából való kieséssel fenyegetőzés és az EKB döntése (a görög bankokat euróval ellátó alap szintjének meg nem emelése) miatt kényszerűen elrendelt bankzárlat ellenére 2015. július 5-én 62,5 százalékos részvétel mellett az érvényesen szavazó görög állampolgárok 61,3 százaléka mondott „nem”-et a további megszorításokra.

A tárgyalások Görögország és a hitelezők között most újraindulnak, de a görög gazdaság csak akkor remélheti, hogy újra növekedési pályára áll, ha adóssága számottevően csökken – akár adósság-elengedés, akár fizetési haladék vagy fizetési moratórium formájában. Ha hitelezői nem mondanak le követeléseik egy részéről, és az eurózóna elhagyására kényszerítik az országot, az Görögországnak, átmeneti és részben már bekövetkezett nehézségek (mint pl. a bankzárlat, illetve tőkekorlátozás) után jót tenne. Azonban diagonálisan ellentmondana a geopolitikai érdekeknek, továbbá az európai nemzetek közösségét és az európai népek méltóságát, szabadságát és egyenlőségét célzó európai projekt bukását bizonyítaná. A hitelezők tehát sokkal többet veszítenek Görögország kilépésével, mint ami pénzben kifejezhető.

Mindazonáltal a fejleményekre nézve nem sok jóval kecsegtet, hogy Janisz Varufakisz, pénzügyminiszter, a görög kormány oszlopos tagja, a „Nagy Nem” sikerét követő nap reggelén, 2015. július 6-án, a hitelezők nyomására – mint blogjában írja: a „hitelezők undorát büszkén viselve” – lemondott posztjáról, és a miniszterelnök, Alekszisz Tsziprasz ebbe beleegyezett.

Artner Annamária

62 komment

Címkék: választások görögország válság hun portfolioblogger artner annamária

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr427603974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szamiz67 2015.07.06. 22:06:28

A csodálatos görög függetlenségi vágyról hosszan, ömlengve, arról pedig, hogy mely kultúrális, szocializációs, gazdasági, közigazgatási fejlődési sajátosságok, demokratikus deficitek vezettek a görög társadalom mai problémáihoz, azt a szerző elintézi annyival, hogy "Görögország mindig is nagyarányú adóssága"
Mint ha ez a görögöktől, az ő felelőségüktől függetlenül, mint valami égigérő paszuj nőtt volna ilyen nagyra...

Mr. Hyde 2015.07.06. 22:23:06

Remek írás, köszönet a professzor asszonynak!

Brix 2015.07.06. 22:23:44

Valamekkora adósság-elengedés nélkül nyilván nem fog menni a talpra állási, de a közel 320 milliárd euró nagyobb részét csak vissza kell fizetniük, hiszen az európai bankok is csak kölcsön adták a nyugat-európai megtakarítók pénzét a görögöknek. Most nem fogadták el a megszorításokat, de majd ha bevezetik a drachmát, akkor dupla akkora életszínvonal-csökkenést fognak elszenvedni...

Mr. Hyde 2015.07.06. 22:25:16

@Szamiz67:
Mit nem ért?
A demokratikus deficitet a külső erők által hatalomra segített elnyomó rezsimek halmozták fel.

gizmo26666 2015.07.06. 22:44:36

A görög adósságot nem lehet elengedni, mert akkor másokét is el kell ingedni.

Tamáspatrik 2015.07.06. 22:56:11

Valaminek történnie kellett, elmozdulni a sok éve tartó holtpontról....
Az EU-nak ugyan nagy presztizsveszteség, de el kell engedni a görögöket az eurózónából. Nem oda valók. Csak kb. annyira mint Bulgária, Macedónia vagy Albánia. Nagy káoszra számítok, lesüllyednek a szomszédaik szintjére. Pár éve múlva dinamikus fejlődés is jöhet.

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:03:38

@Szelid sunmalac:

Nem tűnt fel, hogy senki nem beszél gyíkemberekről rajtad kívül?

Le Orme 2 2015.07.06. 23:06:37

"az eurózóna elhagyására kényszerítik az országot, az Görögországnak, átmeneti és részben már bekövetkezett nehézségek (mint pl. a bankzárlat, illetve tőkekorlátozás) után jót tenne"

Hogy írhat ilyet egy közgazdász? Miért nem vesszük komolyan a szakmát, a hitelességet, a következetes gondolkodást? Mi célja van annak, hogy butaságokat írjunk, hogy lejárassuk magunkat? Elhagyják az eurózónát: és ugyanúgy megmarad az adósságuk, plusz lesz egy drachmájuk, ami értéktelen lesz, nem lesz mögötte hitelesség, a pénzfunkciókat alig tudja majd betölteni, a külkereskedelem zéró közelire zsugorodik, a közlekedés megszűnik, alapvető alkatrészeklből hiány lesz, a termelés leáll - az lesz majd a görögök számára az igazi csőd, és még visszasírják a most elutasítot "megszorításokat".

Le Orme 2 2015.07.06. 23:10:01

"véget kívánt vetni a megszorításoknak" miért kell ferdíteni, ez azt jelenti, hogy a marxista Sziriza újra túlköltekezni akar a hitelezők kontójára - de ez nem fog menni

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:11:01

@Le Orme 2:

"Mi célja van annak, hogy butaságokat írjunk, hogy lejárassuk magunkat?"
- Ezt csak ti tudhatjátok.

A válság, amiről írsz nagyrészt már bekövetkezett, éppen a megszorítások hatására. Az új pénz, a drachma fedezete a görög emberek munkája lehet.
A EU elhagyásával éppen, hogy fellendülhet például az Oroszországba irányuló export, ami jelenleg a kötelező szankciók miatt nullán van.

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:12:20

@Le Orme 2:

Ahogyan a visszafizethetetlen adósság behajtása sem.
De nyugodt lehetsz, az EU az USA jó vazallusaként tovább tejel a görögöknek:

Az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten - döntött hétfőn az EKB kormányzótanácsa az MTI jelentése szerint.

Le Orme 2 2015.07.06. 23:14:44

"Görögország mindig is nagyarányú adóssága az eurózóna-tagság évei alatt tovább nőtt"
Szóval túlköltekeztek? Akkor miért hívod megszorításoknak a túlköltekezés megszüntetését? Nem volt itt megszorítás, a,korábbi fenntarthatatlan hitelből finanszírozott nyugdíjak, köztisztviselői bérek csökkentek valamelyset, de nem eléggé. Ugyanaz a korrekció, mint amire a Medgyessy féle felelőtlen és kalandor 2002-es béremelést követően szükséges volt.

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:17:54

@Le Orme 2:

Miért kellett Görögországnak hitelt adni?
Miért nem lehetett hagyni, hogy a kezdetektől fogva önállóan fejlődhessen a gazdasága?

A válasz benne van a cikkben. Ne kérdezgess összevissza, ha tényleg érdekel.

Le Orme 2 2015.07.06. 23:19:17

@Mr. Hyde: "A válság, amiről írsz nagyrészt már bekövetkezett, éppen a megszorítások hatására."

A megszorítás nem megszorítás volt, hanem a fenntarthatatlan eladósodási spirál korlátozása. Vagyis a korábbi eladósodás (amiből nem nőtt az ország termelési képessége) az ok, amit megszorításnak hívsz te is meg a blogger is meg mások is, az szükséges, időben késleltetett következménye az eladósodásnak.
Az orosz export nem jelentős, az egyre nagyobb problémát pedig az import leállása fogja okozni.

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:20:54

@Le Orme 2:

Attól hogy eufemizálsz a dolgok lényege nem változik.

Le Orme 2 2015.07.06. 23:24:10

@Mr. Hyde: "Miért kellett Görögországnak hitelt adni?"

"A válasz benne van a cikkben".

Sajnos nincs bent a cikkben. 1830-ban Finnország is periféria volt, Dánia is. Kanada is sok hitelt vett fel, de ne fogyasztásra. A görögök a hitelt a fogyasztásra fordították, nem beruházásra (néhány infrastruktúrális beruházástól eltekintve). Vagyis felélték. Nem kellett volna erre hitelt nyújtaniuk.

Mr. Hyde 2015.07.06. 23:38:17

Megpróbálok a személetmódod mentén válaszolni:

Görögország azért kapott hitelt, hogy a központi hatalmak hadikikötője legyen.
Ha akarnak még hadikikötőt a Pireuszon, fizessenek.

kewcheg 2015.07.07. 00:15:41

...a mi adósságunk egy részét is elengedték volna 90-ben,de az akkori min.eln. "büszkén" elhárította ezt.Így mulat egy magyar úr....innentől ki-ki vérmérséklete szerint emlékezzen a fentebb mondott úrra....

Tapsi75 2015.07.07. 00:21:36

Az EU bizonyos kérdéseket nem akar vagy nem tud szavazok elé vinni. Merre menjünk tovább? Európai Egyesült Államok felé? Mert az nagyon sok embernek nem fog tetszeni... legyen egy laza kereskedelmi szövetség? Az sem az igazi... a mai állás szerint, a görögöket ki kéne tenni, és nem a többi ország terhére hagyni hogy tulkoltekezzenek. Ha nem tesszuk: miért? Ha megtesszuk: miért finanszírozta őket eddig is? Egyáltalán ki az a harmadik orszag vagy szervezet aki esetleg eldontheti hogy egy ország kaphat e hitelt vagy sem? Az az érzésem hogy szembesülni kell rövidesen néhány nagyon nehéz mindenkit érintő döntéssel, amelyek nagyon nehezen lesznek tisztazhatok, és ennek megfelelően sokáig is tartanak majd. Viszont most több fontos kérdésben is gyorsan kéne cselekedni....

Tudományos libsizmus 2015.07.07. 01:27:08

Attól függetlenül, hogy a mai görögöknek annyi a közük az ókoriakhoz, mint Makónak Jeruzsálemhez, már az ókorban ismert közmondás volt, hogy görög szavában ne bízz.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 01:50:27

Az első dominó eldőlt, folyt. köv..

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 01:52:03

@Tudományos libsizmus: " Óvakodj a görögöktől, mégha ajándékot hoznak is!"- ókori római közmondás..

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 01:56:08

@kewcheg: Nyilvánvalóan azok intézték el az elutasítást, akiknek a lételeme külföldi függésben élni. Csak azt nem értem, hogy Antall hogy lehetett olyan hülye, hogy hallgatott rájuk..

nu pagagyí 2015.07.07. 06:37:15

Ha jól sejtem, a görögök bukását az alábbiak okozták:

- Baromi nagy állam, a munkaképes egyedek több, mint fele rajta van/volt valamilyen állami fizetési listán.
- Mivel mindenkinek van valami rokona az állami szférában, elképesztően korrupt viszonyok jöttek létre a magángazdaságban, amelyben leginkább ingyen pénzért való kilincselés és adóelkerülési verseny folyik.
- A saját államukat korrupttá tevő polgárok nem tisztelik a korrupt államot.

nu pagagyí 2015.07.07. 06:54:41

@A megvalósult amerikai ólom..: Talán, Antall nem akarta, hogy a lengyelekhez hasonlóan, te is zoknit áruljál valamelyik boldogabb ország ócskapiacán.

Másrészt bízott benne, hogy a szabad vállalkozás körülményei között a magyar emberek élni tudnak a kreativitásukkal és az addig mesterségesen elfojtott teljesítmény a lehetőségek megnyílásával nagyságrendekkel nő.

Tévedett, a magyarok nem akarnak tanulni, nem akarnak versenyezni, a biztos kevésért a szabadságukról is lemondanak.

2015.07.07. 06:59:31

jók ezek az "elemző" cikkek
az a lényeg, hogy senkinek fingja sincs arról hogy mi lesz a görögökkel és az euro pénzügyi rendszerével
a népszavazás pedig arról szólt, hogy a görögök nem kérnek abból a brutális negszorításból, amit orbán nálunk levezényel(t)

Mr. Hyde 2015.07.07. 10:39:00

@h.kovacs:

Távlatilag az EU az önfelszámolás fázisába lépett.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 10:44:47

@nu pagagyí: Azt meg tudnád mondani nagyokos, hogy mi az összefüggés az adósságelengedés és a zokniárusítás között?

Exploiter 2015.07.07. 10:53:33

Szerintem ebből csak az látszik, hogy közös valuta közös költségvetés és közös gazdaságpolitika nélkül nem életképes elgondolás.
A kérdés az, hogy az erősebb integráció vagy a teljes széthullás irányába mennek-e a dolgok innen.
Az EU keménykedhet, ha attól fél, hogy más országok is eljátszák ugyanezt, de attól vajon miért nem fél, hogy inkább a kilépést fogják eljátszani, ha rájönnek, hogy milyen könnyen kerülhetnek hasonló helyzetbe?
Meg kell menteniük a görögöket, ha tetszik, ha nem, különben kidobhatják az eddigi eredményeket az ablakon.

Exploiter 2015.07.07. 11:04:47

@Le Orme 2:

Technikailag megtehetik azt is, hogy MINDEN adósságra azt mondják, sry, nem fizetjük vissza soha.
Kérdés, hogy ez után honnan szereznének külső tőkét, mert nem sokan adnának pénzt a kezükbe.
Annál pedig, hogy fizikailag nincs semmilyen pénz, amivel az országon belül kereskedhetnének, még a hiperinfláció is jobb választás lehet.
Nem véletlen, hogy minden korábbi riogatás ellenére továbbra is megmaradt az ekb keret, ha elvágják tőlük ezt is, akkor nem marad más kiút, csak a kiugrás.
A görögök, mint nép tényleg elég hülyék ahhoz, hogy megérdemeljék, ami most történik, azonban az elvileg okosabb imf, ekb és társai nagyon nagyon elcseszték ezt az egészet.

Le Orme 2 2015.07.07. 11:32:29

Görögország olyan illusztris társasághoz tartozik, mint Haiti, Szudán, Zimbabwe, Afganisztán, és természetesen Szomália.

Mr. Hyde 2015.07.07. 11:35:59

@Le Orme 2:

A felsorolt országok sajátos helyzetüket - a görögökhöz hasonlóan - főként az európai-atlanti fegyveres és nem fegyveres beavatkozásoknak köszönhetik. Reklamálj a gazdáidnál, brüsszelita!

Le Orme 2 2015.07.07. 11:42:59

@Exploiter:" Szerintem ebből csak az látszik, hogy közös valuta közös költségvetés és közös gazdaságpolitika nélkül nem életképes elgondolás."

Nem ez látszik. Az látszik, hogy az állami túlköltekezés nem fenntartható az idők végezetéig. Ez az üzenete ennek, és nem az, hogy gonoszok és kapzsik a hitelnyújtók. Meg kell fizetni az árát az adósságoknak. Akkor is megfizetik szerencsétlenek, ha kijelentik, hogy semmilyen adósságot soha nem fizetnek vissza. Visszasüllyednek a barterbe. Saját pénzt nem tudnak létrehozni konvertibilitás (euróra válthatóság) nélkül.

Le Orme 2 2015.07.07. 11:49:43

@Mr. Hyde: A felsorolt országok saját korrupt elitjüknek köszönhetik a sorsukat, mint a görögök is, és nem külső beavatkozásoknak. Megint ennek a korrupciónak a sokadlagos következményét tennéd meg egyedüli kiváltó oknak. Haiti szomszédja a Dominikai Köztársaság, ott miért nem avatkoztak be?

Amúgy nem két oldala van az éremnek: brüsszeli és marxista Sziriza értelmezés, én egyiket sem osztom.

Exploiter 2015.07.07. 11:53:48

@Le Orme 2:

A gonoszság nem gazdasági fogalom, de azt még az imf-nél is belátták, hogy konkrétan nem lehet a további megszorításokkal olyan pályára állni, aminek a végén bármikor is képes megfizetni az ország az adósságait, amit egyébként már a korábbi adósságok megfizetésére vett fel...

Etniez 2015.07.07. 11:55:38

Ha elengedik a görög adósságot, akkor az intő példa lesz a többi szegény országnak, mint hazánknak. Vegyél fel pénzt számolatlanul aztán zsarolj,

Ennyi.

steery 2015.07.07. 12:05:03

Görögország könnyedén kikerülhetne ebből a halálcsapdából. Csak ki kell lépnie az euro zónából, sőt az unióból is, aztán árverésre bocsátani néhány lakatlan szigetet. Ezeket a kínaiak vagy a szaúdi, esetleg orosz milliárdosok jó pénzért megvennék. Ebből kifizetnének minden adósságot, a maradékból talpra állítanák a drachmát és kész is. Az eladott szigeteken meg az új tulajdonosok építhetnének kereskedelmi és hadi kikötőket, átrakó állomásokat, turista paradicsomokat. Az EU meg csikorgathatná a fogát. De olyan áldozat ez, ami nélkül nem lehet kimászni ebből a szarból, amibe olyan ügyesen fejest ugrottak Akhilleuszék.

Traktoros lány 2015.07.07. 12:13:27

@steery: Szerintem néhány sziget eladása ehhez kevés lenne...

Ortodox 2015.07.07. 12:32:20

Így h nem volt ideje az EU-nak kampányagymosni, simán leszavazták az EU-t a picsába - az EU egyik leginkább kedvezményezett országában.

Persze még így is mindent megtesz az EU, nehogy ki kelljen rúgni a görögöket, úgy beszartak h öröm nézni.

Orbán kezdhet keményebben trollkodni, megéri.

Pipas 2015.07.07. 12:32:26

@Traktoros lány: A GDP-nél a vagyon 10%-ával szokás számolni, azaz ha a GDP 200%-ával tartoznak, akkor körülbelül az ország 20%-át kellene eladni. Nem kevés.

Ortodox 2015.07.07. 12:33:10

@Etniez: már elengedték a felét.

Etniez 2015.07.07. 12:35:00

@Ortodox: Akkor meg van az út nekünk is. Azonnal beleugrani az Euróba aztán hitelt-hitelre halmozni.

Ortodox 2015.07.07. 12:37:48

@Pipas: van más megoldás. A görögöknek kb a mi életszínvonalának járna a gazdi teljesítményük alapján.

El kéne hagyniuk az eurót, leértékelni 30-40%kal a drachmát, aztán kb. A helyükön lennének.

Ez az EU-nak sem fájna nagyon, inkább attól fosnak h Putyin bekínál vmi jobbat.

Etniez 2015.07.07. 12:55:08

@Ortodox: Putyin semmit nem kínál. Csak zsarolásnak használják a görögök. Nem szabad bedőlni.

Most, hogy megvan nekik a Krím, nincs szükségük a görögökre.

Putyin csak arra játszik, hogy gyengítse az uniót.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 13:57:33

@steery: Lehet, hogy épp ettől parázik az EU ? Vagyis ,hogy a Brix országok konszolidálnák a görög hiányt, cserébe széleskörű befolyásnövekedéshez jutnának a Földközi-tenger keleti medencéjében..

Mr. Hyde 2015.07.07. 14:00:01

@Le Orme 2:

Az objektív valóság van csak.
A "korrupt elit" nem magyarázat semmire, mert felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mitől "korrupt" az az "elit"?
A legkorruptabb elit egyébként az a fejlett országokban van, csak lobbizásnak hívják.

Mr. Hyde 2015.07.07. 14:02:01

@Ortodox:

A görög GDP még így is a duplája a magyarnak, hasonló méretű lakosság mellett.
Továbbá az EU legtöbbet dolgozó népéről beszélünk, hetente átlagosan 42 órával.

A megvalósult amerikai ólom.. 2015.07.07. 14:23:03

@Mr. Hyde: No igen, elég csak a FIFA-ra gondolni..

Le Orme 2 2015.07.07. 14:50:41

@Mr. Hyde:
"A görög GDP még így is a duplája a magyarnak"

3% a különbség: az egy lakosra jutó GDP az érdekes, ez pedig 2014-ben a görögöknél 25859, nálunk 24942 dollár (IMF, 2014:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_%28PPP%29_per_capita

Miközben az átlagnyugdíj a görögöknél kicsit több mint 200 ezer forint, az elmúlt 4 év 40 %-os csökkenése után is..

"az EU legtöbbet dolgozó népéről beszélünk" A statisztikai munkaidőt el lehetne felejteni végre. Nem jó a munkamoráljuk a görögöknek.

Az afrikai korrupció igenis magyarázat sokmindenre. Attól korruptak, hogy ilyen a társadalom. A lobbizást nem hasonlítanám össze azzal, hogy pl. Kenneth Kaunda zambiai elnök az ország termőföldjének egynegyedét át akarta játszani egy indiai guru tulajdonába, vagy hogy Julius Nyerere mindent kollektivizált az országában, az ellenállók lakhelyeit felgyújtotta, az élelmüket elkoboztatta és halálra éheztette őket, a falukommunákba kényszerítette a lakosság 90%-át, akik az élelem 5 %-át tudták megtermelni, az ország a külföldi élelemsegélyekből tengődött. Tehát nem az IMF programját hajtotta végre ő sem.

Mr. Hyde 2015.07.07. 15:02:44

@Le Orme 2:

Akkor a nyugdíjat is vásároló erő paritáson kellene figyelembe venned, ogre...

A korrupció végső lényegét tekintve gazdasági erőfölénnyel visszaélést jelent.

A korrupció félreértése abból fakad, hogy úgy interpretálják a jelenséget, mint a politikai elit törvénytelen formában megjelenő gazdasági érdekeltsége. Valójában arról van szó, hogy a gazdasági elit állandó befolyást gyakorol a politikai szférára, következésképp a gazdasági elitnek van általános politikai érdekeltsége. Ebben a jelenségben a politikusok csak a gazdasági hatalom strómanokból álló kesztyűbábjai.

A fejlett gazdaságú térségekben eufemisztikus módon lobbi tevékenységnek nevezik a korrupciót, ami így törvényesnek tekinthető. Törvénytelen formában interpretálva akkor jelenik meg, amikor a gazdasági elit belső rivalizálása, hatalmi harca ezt megkívánja. Leszámolásaikat a politikai szférában korrupciós bűnvádi eljárásként tárják a széles nyilvánosság elé.

A korrupció gazdasági erőfölénnyel visszaélés.
A korrupció törvényesen elfogadott formája a lobbi tevékenység.
A korrupció intézményesített formája a kapitalista termelési mód.

A korrupció felszámolása csak brutális terrorral mehet végbe, ami megszünteti a jelenség lényegét adó, önmagát jogállamilag törvényesítő, gazdasági erőfölényre épülő hierarchikus rendszert és lehetővé teszi az erőforrások teljes körű demokratikus hozzáférést a társadalom egésze számára.

Le Orme 2 2015.07.07. 15:25:21

@Mr. Hyde: Éleslátásod vetekszik Leninével.

Ortodox 2015.07.07. 15:48:51

@Etniez: hát, eddig elég hatékonyan zsaroltak a görögök, most az EU-t baszták szájba, előtte meg már lefelezték az adósságot.

Úgyhogy tutira fosnak a ruszkiktól.

steery 2015.07.08. 12:30:44

@A megvalósult amerikai ólom..: Semmi gond. Akkor a hitelezőknek lehet elővételi joguk a szigetekre. A németek és franciák megkaphatják a szigeteket, az adósság elengedéséért cserébe. Így az unión belül marad az ingatlan. És lesz néhány új támaszpont az eu hadseregek számára, ahonnan szembeszállhatnak a közel-keleti és észak-afrikai balhékkal, menekültszállító hajókkal, terroristákkal, meg mindenkivel.

Mr. Hyde 2015.07.09. 20:26:33

@steery:

Mindenkivel szembeszállni azért bajos lesz. Még Kadhafit sem tudták legyőzni az USA nélkül.

steery 2015.07.10. 12:54:52

@Mr. Hyde: Igen, ez valóban komoly probléma, hogy az unió mennyire gyenge és tehetetlen. Kb. olyan a helyzete, mint a középkori németalföldi fejedelemségeknek: széttagoltság, viszály, gyengeség. Még az olyan óvodás szintű bajokat sem tudja az unió megoldani, mint a görög válság, a menekültválság vagy az, hogy ne hagyja magát belerángatni az ukrán balhéba és ne akasszon tengelyt az oroszokkal, amiért a saját befolyási övezetükért harcolnak. Az európai egységből semmi sem lett mára. Egy Attila, Napóleon vagy Hitler nélkül esélytelen ez a Nyugat-Ázsiai félsziget a többi hatalommal szemben, amik a torkát szorongatják.
süti beállítások módosítása