2014 június 19-én új királyt iktatnak be Spanyolországban. János Károly lemondása után fia, VI. Fülöp veszi át a trónt.
A mesterlövészek már előző nap kinézték helyüket a tetőkön. 14 ezer biztonsági embert helyeztek ki a Kongresszus és a Királyi Palota közötti útra. Figyelik az online felületeket, közösségi oldalakat, királyi honlapot. Az érdeklődés hatalmas, rengeteg nézőt várnak Madridba. A királyi útvonalon a legdrágább erkély bérleti díja 6000 euróra rúgott. Mindenütt zászlók, címerek.
A királyváltással járó adminisztratív feladatokat, törvények elfogadását a kormány és a spanyol országgyűlés igyekezett minél hamarabb és minél gördülékenyebben elintézni. Mindazonáltal ez idő alatt is felvetődött, hogy kell-e és egyáltalán mennyibe kerül a monarchia Spanyolországnak? A hivatalos spanyol költségvetésben az idei évre 7,77 millió eurót szántak a királyi háznak, némileg kevesebbet mint tavaly. Az összeg évről évre csökken egy kicsit, 2011-ben még 8,43 millió volt, ebben az évben hozták először nyilvánosságra ezt hivatalosan 1979 óta. A fenti összegeket tekintve a spanyol királyi fizetés 5-7-szer alacsonyabb, mint más európai királyoké. Ha ezt a summát a spanyol GDP-re, vagy lakosságra vetítjük, még akkor is alatta marad az angol, vagy holland számoknak.
Két dolog azonban árnyalja ezt a képet. Az egyik az, hogy a hivatalos költségvetési juttatásoknál jóval több jut a királyi család és ellátásuk fenntartására más utakon. A különböző minisztériumok és állami szervek is sok pénzt fordítanak királyi célokra, például útiköltségek, hivatalos fogadások, audienciák, államelnöki látogatások, díszvacsorák, járművek formájában. Pénzbe kerülnek a paloták, biztonsági őrök, autók, lovak, sofőrök és a Királyi Őrség 1500 katonája is. Mindezek alapján egyes becslések szerint 2013-ban mintegy 50 millió euróba került Spanyolországnak a királyi ház. Hogy ez sok, vagy kevés, arról lehet vitatkozni: egy kis köztársaság ennek tízszeresébe is kerülhet az adófizetőknek, ha pl. átköltözteti a kormányát, köztársasági elnököt, minisztériumokat, stadionokat, múzeumi negyedet épít, stb…. A másik szempont a transzparencia. Az angol királyi ház honlapjáról 130 oldalon kiderül még például az is, hogy mennyibe kerül az áram, víz, telefon, kertészet, sőt a gyertyatartók tisztítása. A spanyol esetben alig tudunk meg részleteket a pár oldalnyi információból. Fülöp királynak akad majd e téren is tennivalója, ha javítani szeretne a királyi ház arculatán.
Fülöp hercegként mindezidáig botrányoktól mentes maradt, pozitív kép alakult ki róla a spanyolok körében. Fülöp élesen elhatárolódott a sógora körüli pénzügyi üzelmektől és megszakította vele a kapcsolatot. A leendő királyné, Letizia Ortiz a középosztályból jött, egyikük sem él fényűző életmódot. Fülöp Kanadában tanult, majd három év katonai kiképzést kapott Spanyolországban. Azóta is kedvenc hobbija a vitorlázás és repülés. Madridban, majd Washingtonban fejezte be felsőfokú tanulmányait. Itt a Georgetown egyetemen töltötte élete eddig legszabadabb és legboldogabb éveit, nemzetközi közösségben. Több nyelven beszél (katalánul is tanult), munkájában lelkiismeretes, hisz az etikai értékekben, szolidaritásban. Véleménye szerint a királynak „az év minden napján, minden órában az országát kell szolgálnia.” Úgy legyen.
Éltető Andrea
