Főhet a feje Artur Masnak, a katalán parlament (Generalitat) elnökének. Pártja, a Convergencia i Unió (CiU) ugyan többséget szerzett a november 25-i választásokon, de nem kapott abszolút többséget. 135 helyből 50 helyet szereztek meg a parlamentben. Ez 12 hellyel kevesebb, mint amit eddig birtokoltak. Korábban pedig Mas azt ígérte, hogy ha abszolút többséget kap, akkor kiírja a népszavazást Katalónia függetlenedéséről. Ezáltal a november végi - előrehozott - választások a függetlenedésről is szóltak, hiszen katalán zászlós tüntetők vonultak az utcákon, a leválást szorgalmazva. A részvételi arány igen magas, 70 százalék volt. Úgy tűnik az elnök kicsit túllőtt a célon, hiszen a CiU elveszett parlamenti helyeit a baloldali republikánus radikális függetlenség-párti ERC (Esquerra Republicana de Catalunya) párt kapta meg. 2010-ben az ERC csak 10 mandátumot szerzett, most 21-et. Erős tehát a függetlenség iránti vágy a katalánokban, de megosztottak ebben a tekintetben.
Nézzük, hogy nézne ki Katalónia, mint önálló állam. Kicsit nagyobb lenne, mint Bulgária, Finnország és Dánia és kicsit kisebb, mint Ausztria, Svédország, vagy hazánk. Katalónia lakossága 7,5 millió, saját külön nyelvük a katalán. A munkanélküliség 22,5 százalékos, tehát valamivel kisebb, mint a spanyol átlagos 25%. A katalán GDP-jéhez viszonyított államadósság 21% és az államháztartási hiány a GD 4 százaléka. Exportjának mintegy 60 százaléka az Európai Unióba irányul, s innen jön behozatalának fele is. Legfőbb partnere (a többi spanyol tartományon kívül) Franciaország, Németország, Olaszország. Katalóniában számos multinacionális nagyvállalat telepedett le. A katalán kultúrát önálló intézetek terjesztik a világban. Vagyis, ha egy varázsütéssel meg lehetne oldani, hogy másnapra önálló EU tagállamként ébredjen Katalónia, gazdasági adatait tekintve nem keltene feltűnést a többi tagország között…
A probléma azonban éppen az, hogy a kiválás több okból sem mehet zökkenőmentesen. Katalónia az egyik legfejlettebb spanyol tartomány, a spanyol GDP közel 20 százalékát termeli meg. Kiválása jelentős gazdasági és bevételi veszteséget okozna Spanyolországnak. A katalán önállósodás láncreakcióként vonná maga után Baszkföld és más tartományok elszakadását. Éppen ezért a spanyol kormány az önállósodás megnehezítésére, megakadályozására készül.
Katalónia kiválásával a katalán vállalatok, emberek élete is megnehezülne. A régió kikerülne a schengeni övezetből, új valutát kellene bevezetni, amiben nem biztos, hogy bíznának a piacok. Nem volt még példa az Unión belül kiválásos állam létrejöttére, jogilag erre nincs külön formula. Barroso EU-bizottsági elnök szerint az új országnak kérnie kellene a felvételét az Európai Unióba, amit Spanyolország valószínűleg megvétózna.
A választások után egyelőre folynak a tárgyalások a katalán kormányzásról. A többséget szerzett konzervatívabb, inkább jobboldali CiU-nak nehéz koalícióra lépni a baloldali ERCvel, az utóbbinak pedig nehéz elfogadni a CiU programját. Leginkább a gazdasági, szociális megszorításokat nehezményezik. Az ERC ugyan támogatásáról biztosította Mast, de a kormányba lépést elsőre elutasította. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a stabilitás érdekében mégiscsak kormányzóerővé válnak. A tárgyalások és az alkudozás a kölcsönös feltételekről megindult.
Alig zajlottak le a választások, a spanyol kormány újabb olajat öntött a függetlenedni vágyók tábortüzére. A spanyol oktatási miniszter ugyanis olyan törvénytervezettel állt elő, ami a törzstantárgyaknál az állam beleszólását 65%-ra emelné és korlátozná az iskolákban tanított regionális nyelvek óraszámát. Galíciát, Valenciát, Baszkföldet, de leginkább Katalóniát érintené ez a rendelet, ami máris hatalmas felháborodást és újabb tüntetéseket váltott ki. Úgy tűnik tehát, hogy Spanyolország és Katalónia között a megbékéléshez vezető út egyre kanyargósabb…
Éltető Andrea