A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (5) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (29) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (2) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (23) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (25) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Ibériai W-betű

2012.03.28. 08:30 Világgazdasági Intézet

Spanyolország és Portugália ismét a recesszió felé tart, vagyis elindult a W alakú válság második lejtőjén. Ez – mint ahogy a grafikonon látszik – egy kicsit lankásabb lejtő, mint az előző, de minden valószínűség szerint nehezebb lesz visszakerülni róla.

GDP növekedés az előző negyedévhez viszonyítva
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: OECD Quarterly National Accounts és European Commission Interim Forecast, February 2012.
 
Középtávon egyelőre egyik országban sem nagyon látszik olyan tényező, ami fellendíthetné a növekedést. Mindkét országban az állami kiadásokat továbbra is csökkenteni kell, 2012-ben is követni kell az államháztartási hiány és államadósság lefaragására előírt intézkedéseket. A magánszféra fogyasztását korlátozza a magas munkanélküliség (ez Spanyolországban 23%, de már Portugáliában is eléri a 14%-ot), a háztartások eladósodottsága, és a hitelfelvétel nehézségei. Mivel a vállalati szféra is eladósodott és hitelhez szintén nem nagyon jut, a beruházások erősödése sem várható. A megszorító intézkedések nemcsak a növekedésre hatnak visszafogó jelleggel, de növelik a társadalmi elégedetlenséget is. Mindkét ibériai országban több általános sztrájk, tüntetés volt 2011-ben és 2012-ben és a türelem fogyatkozik az új kormányokkal szemben is. 2012. március 25-én Andalúziában és Asturias tartományban a választásokon már látszott a spanyol kormánypárt népszerűség-vesztése.
 
Portugália halad az IMF-EU-EKB által determinált útján, amit a 2011 tavaszán elfogadott mentő-hitelprogram jó előre rögzített. A negyedéves ellenőrző jelentések szerint egyelőre nagy eltérések nincsenek a menetrendtől, viszont az előrejelzések szerint ennek hatásaként az idén és jövőre is recesszió lesz, 2012-ben 3%-os GDP csökkenést prognosztizál az IMF. Spanyolországban a 2011 decemberében beiktatott új kormány rögtön egy 8,9 milliárd eurós megszorító csomaggal indított. Ide tartozik a jövedelem és vagyonadó-emelés, a közalkalmazotti és a minimálbér befagyasztása, a szakszervezetek és pártok támogatásának csökkentése és a közalkalmazotti munkaórák megnövelése.
 
Ezek után kiderült, hogy a tavalyi államháztartási hiánycél betartása nagyon nem sikerült – a GDP 6 százaléka helyett 8,5% lett a végeredmény. Erre hivatkozva a Rajoy kormány megpróbálta elérni Brüsszelben, hogy a 2012-es hiánycél a 4,4% helyett 5,8%-ra módosuljon, végül 5,3%-ra kapott is engedélyt. Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter szerint a brüsszeli rugalmasság oka, hogy a spanyol kormány hiteles programot terjesztett elő, és továbbra is tartja magát ahhoz a vállalásához, hogy 3 százalék alá csökkenti a hiányt 2013-ra. Ez két év alatt óriási, 55 milliárd eurónyi deficitcsökkentést jelent, ami akkora, mint amit a már “bedőlt” országokra róttak ki. Egyelőre nem látszik, hogy ez hogyan vihető véghez, számos elemző szerint sehogy (lásd pl. itt). Idén Spanyolországban 1,7%-os GDP csökkenés várható.
 
Mindkét országban komoly szerkezeti átalakítások kezdődtek el, a három legfontosabb terület itt a munkaerőpiac, a pénzügyi szektor és az állami szféra. Mindkét országban lépések történtek a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére, a bankrendszer átalakítására (tartalékképzési előírások, egyesülések, tőkeinjekciók) és az államháztartás intézményi rendbetételére. Ez utóbbi Portugáliában a központi adminisztráció és a „párhuzamos állam”–jellegű helyi intézmények, állami vállalatok, alapítványok szövevényes rendszerének egyszerűsítését jelenti, Spanyolországban pedig a rendszeresen deficit-termelő autonóm régiók kordában tartását.
 
A szerkezeti átalakítások nem mennek gyorsan és hatásuk is csak hosszabb távon lesz érezhető. Az államadósság csökkentéséhez pedig minél hamarabb növekedésre lenne szükség, méghozzá nem is kevésre. A Kieli Intézet államadósság-barométere szerint alacsonyabb, 2%-os GDP növekedés mellett is a spanyol költségvetésnek a GDP-hez viszonyítva 2.4%, a portugálnak pedig 11%-os elsődleges többletet kellene tudni felmutatni ahhoz, hogy az államadósságuk finanszírozható legyen. De a következő három évben 2% növekedés sem várható…
 
Nagy kérdés, hogy hol a kiút ebből a helyzetből. Az export növekedése mindenképpen segíthetne a kilábalásban, csak bizonytalan, hogy erre milyen mértékben és mennyire reálisan lehet számítani. Itt már a két országtól független, külpiaci tényezők is szerepet játszanak. Másrészt éppen az ibériai országokban az export GDP-hez viszonyított aránya jóval kisebb, mint sok más nyitott tagállam esetében. A Világbank adatai szerint 2007-ben, még a válság előtti „jó” évben is az áruk és szolgáltatások exportja a GDP–hez viszonyítva Portugáliában 32% volt, Spanyolországban 27%. (Összehasonlításul néhány más ország adatai ugyanebből az évből: Lengyelország 41%, Finnország 46%, Ausztria 59%, Magyarország 81%, Csehország 80%).  
 
Hajózásban a spanyolok és a portugálok hagyományosan jók, de most minden tudásukra szükség lesz. Egy jó ideig ugyanis a gazdaság hajóját a kormányosoknak nagyon óvatosan, átgondoltan kell navigálni egy szűk szorosban, zátonyok között, miközben időnként vihar tombol.
 
 
Éltető Andrea

 

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország válság portugália hun éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr474343502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása