A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (2) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (5) automotive industry (2) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) battery industry (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (35) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (30) environmental pollution (1) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (2) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (9) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Nem mindig látható, de rengeteg – veszélyes hulladékok az akkumulátorgyárakban

2024.05.17. 13:54 VGI

Az elmúlt évben az akkumulátorhulladékokkal leginkább illegálisan lerakott selejtes akkumulátorok formájában találkozhattunk a híradásokban. Iklad, Abasár, Mocsa, Salgótarján, Sárbogárd – itt elhagyott épületekbe, régi gyárakba került többezer tonna veszélyes akkumulátor, szabálytalanul. Hatósági felszólítás ellenére sem sikerül ezeket mind elszállíttatni, hiába szennyezik a levegőt, talajt. A Heves Vármegyei Kormányhivatal például 2024 március 28-án ismételten bírságolt (HE/HGO/00065-45/2024) és leírta: „a nagy mennyiségű veszélyes hulladék engedély és hatósági kontroll nélküli tárolása során a környezetveszélyeztetés megvalósult. Továbbá az eredeti teljesítési határidőt követően az önkéntes teljesítésre biztosított további harminc határidő is eredménytelenül telt el, és a bírság harmincegyedik alkalommal került kiszabásra.” A selejtes akkumulátorok sérülése nagy mennyiségű lítiumkibocsátást (is) eredményez a környezetbe, ami súlyos környezeti és egészségügyi problémák forrásává válhat. A lítium gátolja a sejtek életképességét és az emberi szívizom-sejtek osztódását, bőr és szemkárosító, rákkeltő és tűzveszélyes.

A jól látható és bűzölgő selejtes akkumulátorok ugyanakkor az akkumulátorgyártásból származó veszélyes hulladéknak csak egy töredékét teszik ki, van sok másfajta, kevésbé érzékelhető anyag is. A táblázatban látható, hogy például a Samsung SDI-ben a legnagyobb tétel (a veszélyes hulladékok kb. 80%-a) a „veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék.”

 

 A Samsung SDI-ben képződött főbb (ezer tonna feletti) veszélyes hulladékok, kg

HAK kód

Név

2018

2019

2020

2021

2022

15 01 10*

veszélyes anyagokkal szennyezett

csomagolási hulladék

217 347

850 328

1 305 008

2 060 460

2 677 145

16 10 01*

veszélyes anyagokat tartalmazó vizes

folyékony hulladék

2 479 823

16 691 965

19 868 005

27 739 272

27 971 360

19 02 05*

fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes

anyagokat tartalmazó iszap

275 830

437 440

1 020 720

1 383 460

1 559 680

19 08 13*

ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó,

veszélyes anyag

-

-

-

3 993 140

2 537 280

Forrás: „Samsung SDI Hulladékgazdálkodási Terv, 2023-2027”, 2023 október, 5.old.

Ennek a 28 ezer tonnának körülbelül 20 százaléka veszélyes oldószert (N-metil-2-pirrolidon, NMP) és még katód oldali anyagokat, pl. kobaltot és nikkelt tartalmazó szuszpenzió. (Az NMP irritáló és mérgező hatásairól sok szó esett már a gödi gyár szennyezései kapcsán. A nikkel a vesét, tüdőt, idegrendszert károsítja, a kobalt az immunrendszert is károsítja, rákkeltő, ráadásul ezek halmozódnak a szervezetben.) Ezt a szuszpenziót egyelőre nem lehet újrahasznosítani, a dokumentumok szerint külső hulladékkezelők elszállítják. Nem derül ki azonban a dokumentációkból, hogy ezek a hulladékkezelők hová szállítják ezt az anyagot és mit kezdenek vele. Vagyis, csak egy cellagyárból kb. 5600 tonna erősen toxikus hulladék kerül ki évente úgy, hogy nem ismert annak sorsa.

A „vizes folyékony hulladék” több, mint fele vizes NMP, amit a komáromi koreai tulajonú JWH (Jaewon) cég regenerál. A napi 60 tonna NMP-t visszanyerő JWH-nak sem kellett környezethasználati vizsgálat (csakúgy, mint évekig a Samsungnak, SK-nak) bár a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet rendelet 2. melléklete szerint 200 tonna/év oldószer-felhasználás  feletti tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez lett volna kötött. Ezen felül, a regenerálásra kerülő vizes NMP hulladék regenerálási folyamatának sem a technológiai, kapacitásbeli, sem pedig a szállítással járó katasztrófavédelmi kockázatait nem vizsgálják a hatóságok érdemben, az alkalmazott technológiákat nem ellenőrzik.

A kínai cellagyárak betelepülésével a használt és szállított NMP mennyisége drasztikusan nőni fog. A debreceni CATL engedélyeiben mindenhol az szerepel, hogy 2000 tonna NMP „friss oldószert” használnak évente. Az már csak egy hiánypótlásból (35900/8170-1/2022) derül ki, hogy a CATL gyárban a cellagyártáskor 48 300 tonna NMP „mozog” majd, csak ennek több, mint 90%-a regenerált, újrahasznosított lesz (az elején azonban az egész bekerül a rendszerbe). Az engedélyekből viszont az is kiderül, hogy az első működési évben a CATL nem maga oldja meg helyben az NMP regenerálást, hanem „külső szolgáltatóra” bízza, nem tudni kire és hol. A már működő akkumulátoripari gyárak, és a CATL 1 üteme NMP használatát összesítve kb. 90 ezer tonnánál járunk, és az Eve Power és a Sunwoda cellagyár is használ majd többezer tonna NMP-t, valamint más iparágban is használják ezt az oldószert kisebb tételekben. Összehasonlításképpen: 2018-ban egész Európában 30 ezer tonna NMP volt jelen.

Egyéb nagy mennyiségű veszélyes hulladék a szennyezett csomagolási hulladék, de a szennyezett védőfelszerelések, szűrők is. Ezen kívül jelentős a szennyvíz előkezeléséből és a technológiából származó, toxikus, nehézfémekkel is szennyezett iszap, amit szintén külső cégek szállítanak el valahova. A Samsung SDI-nél a szennyvíz kezelésénél egyébként komoly problémák lehetnek, mivel a 2024 februárjában a gödi szántóföldekre kiömlött vízben NMP-t talált a Greenpeace vizsgálata, ráadásul a vízművek jelentése szerint ez a kommunális (!) szennyvíz volt, nem is az ipari (de abban sem lenne szabad ilyet találni). A Samsung SDI számára 2023 decemberében kiadott környezethasználati engedély (amit a civil Göd-Ért egyesület többek között éppen a szennyvízkezelés gondjai miatt is jogilag megtámadott[1]) vastag betűvel, kiemelten közli, hogy „a felszíni, felszín alatti vizekbe, vagy földtani közegbe szennyezőanyagok bevezetése még havária esetén is tilos.” (12.old). Időközben a Budapest Környéki Törvényszék április 24-én a civil egyesület azonnali jogvédelmi kérelemre elrendelte a gödi Samsung akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélye elleni kereset halasztó hatályát (ez alapján a céget ideiglenesen, a per lezárulásáig tevékenysége beszüntetésére kellene kötelezni, ami nem történt meg).

Az is előfordulhat, hogy egy hulladékszállítmányról nem tudhatjuk, hogy valójában veszélyes. A mocsai esetnél az Éltex Kft raktárában találtak meghamisított besorolású selejtes akkumulátorokat. A Samsung SDI-nek pedig azt is engedélyezte a Kormányhivatal, hogy átminősítse a veszélyesből (HAK 16 02 15*) nem veszélyessé (HAK 16 06 05) a selejtes akkumulátorait, így 2022-ben 2278 tonna selejtes akkumulátor papíron már nem veszélyes áruként utazhatott bárhova (Samsung SDI teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció 2023, 203. old). Közútjainkon ide-oda „utaznak” tehát selejtes akkumulátor szállítmányok, NMP-s tartálykocsik, mérgező iszap és a katódgyártáshoz szükséges nikkel-mangán-kobalt por is. Por alakú az a „black mass” is, ami az akkumulátor újrahasznosítás toxikus végterméke. Nagy tételben keletkezett ez a dél-koreai SungEel szigetszentmiklósi és bátonyterenyei üzemében, amit a súlyos szabálytalanságok miatt be is zártak. Ennek a pornak a továbbfeldolgozására, a lítium, kobalt, mangán visszanyerésére nincs Magyarországon (de szinte egész Európában is alig) megfelelő hidrometallurgiai technológia. Ázsiában viszont van, ezért a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozatokban (PE/KTFO/308-2/2024 és 42-6/2024) engedélyezte a SungEelnek, hogy idén november 30-ig 240 „fekete por” szállítmány Rajka felé, 400 szállítmány Tornyiszentmiklós felé elhagyva az országot közúton és vízi úton Dél-Koreába menjen (összesen 11400 tonna). A Magyarországon termelt veszélyes akkumulátoripari hulladék tehát nagy tételben sok más országon is áthalad.

[1] A Pest Vármegyei Kormányhivatal úgy adta ki a Samsung SDI környezethasználati engedélyét, hogy a képződő szennyvíz felének tisztítására nincs kapacitása a vízműnek és nem tudni, mi történik vele.

 

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország környezetvédelem autóipar akkumulátor gyártás éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr5018406771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása