A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (5) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (7) elnökválasztás (4) éltető andrea (29) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (2) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (161) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (18) spain (3) spanyolország (23) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (25) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A katalán választás után

2021.02.17. 08:08 Világgazdasági Intézet

Emlékezetes volt a Valentin nap Katalóniában. A világjárvány harmadik hullámában, maszkban, esőben választani mentek az emberek. Pontosabban a választásra jogosultak bő fele, 53%, ami az eddigi legalacsonyabb részvételi arány. A távolmaradókat nemcsak a fertőzés veszélye riasztotta el, de bele is fáradtak a pártok függetlenségi huzavonájába.

A koronavírus miatt egyébként a katalán vezetők május 30-ra akarták elhalasztani a szavazást, de ezt a katalán bíróság nem engedte. (Indoklásuk az volt, hogy a járvány nem váratlan, hanem előre látható esemény volt és a halasztás a szavazást, mint alapvető jogot korlátozná. A halasztással túl nagy lett volna az átmeneti bizonytalan helyzet, miközben szükség van a demokratikus normalitás visszaállítására, katalán elnökre, kormányzó erőkre).

Miért is kellett most választani? 2020 szeptemberében a spanyol kormány felfüggesztette Quim Torra katalán elnököt hivatalából, mert többszöri felszólításra sem vetette le a függetlenségi szimbólumokat barcelonai hivatalos épületekről. Ezután két hónap még rendelkezésre állt, hogy kinevezzenek helyette valakit a katalánok, de ezt nem tették meg, mondván, hogy döntsön a nép. Így, a törvény szerint ki kellett írni a választásokat.

Nézzük, mi lett a választások eredménye. A katalán szocialista párt a legtöbb szavazatot kapta, 33 helyet szerzett a 135 fős parlamentben. Ez kb. kétszer annyi hely, mint amit eddig birtokoltak. Vezetőjük Salvador Illa, nemrég még spanyol egészségügyi miniszter. A győztes szocialista pártnak azonban nincs többsége, rászorul egy függetlenségi pártra is, ha kormányt akar alakítani. Ugyanakkor a választás előtt a függetlenségi pártok írásba adták, hogy nem szövetkeznek a szocialistákkal majd.

A katalán elszakadás hívei három pártba tömörülnek. A legtöbb parlamenti helyet most az ERC (baloldali republikánus párt) kapta, szintén 33-at. Elnökük Oriol Junqueras, aki egyébként 2017 óta börtönben ül (13 évre ítélték 2019-ben). A pártot most Pere Aragonés eddigi ügyvezető katalán elnök képviseli.  A Junts (Együtt Katalóniáért, jobboldali republikánusok) 32 helyet szerzett. Elnökük Carles Puigdemont (aki pár másodpercre kikiáltotta a katalán köztársaságot 2017. október 10-én) Belgiumban tartózkodik, ahonnan a spanyol kormány többszöri kérése ellenére sem adják ki. A Junts jelenleg Laura Borrást indította katalán elnökjelöltnek.  (Eddig a Junts volt a legnagyobb függetlenségi párt, de most fordult a helyzet a mérsékeltebb ERC javára.) A szintén elszakadáspárti, szélsőbaloldali CUP 9 helyet szerzett. Összesen tehát 74 helyük van a függetlenség hívőknek (az eddigi 70 helyett), vagyis a parlamentben megerősödtek. Az elszakadás-pártiak könnyen tudnának kormányt alakítani, de ehhez belső vitáikat, feszültségeiket le kellene győzniük. Az ERC az elmúlt hónapokban visszavett kissé radikalitásából és egyik fő célja, hogy amnesztiát kapjanak a bebörtönzött katalán vezetők. Ehhez együttműködés kell a spanyol szocialista kormánnyal (a spanyol költségvetést például megszavazta az ERC). Most be szeretnék venni a katalán kormányba a Podemos baloldali párt helyi leágazását (ez a 8 helyet kapott ECP). A Junts ugyanakkor radikálisabb hangnemet üt meg és nem akar a kormánykoalícióba plusz baloldali pártot.

A vasárnapi választásoknak van még egy fejleménye, ami egybevág az utóbbi időben egész Spanyolországban tapasztaltakkal: a szélsőjobboldali VOX megerősödése. Ez a párt először került be a katalán parlamentbe és rögtön 11 helyet kapott. Jellemzően a korábban jelentős Néppárttól és Ciudadanostól vett el szavazatokat. A jobbközép tehát jelentősen gyengül Spanyolországban, míg a szélsőjobb erősödik[1].

Végső soron Katalónia maradt olyan megosztott, amilyen korábban volt[2]. A választók fele ment el szavazni és azok fele szavazott a függetlenedni vágyókra, vagyis a katalánok kb. negyede.  Ezt figyelembe kellene venni a radikális pártoknak. Ugyanakkor a spanyol kormánynak is figyelembe kell venni a katalán erőket, mert politikailag rájuk vannak szorulva. A helyzet a kompromisszumok felé tereli mindkét oldalt. A szocialista spanyol kormány fontolgatja, hogy kegyelmet ad-e a kilenc bebörtönzött katalán vezetőnek (amit persze a jobboldali ellenzék hevesen ellenez). Ráadásul a járvány harmadik hulláma is megviseli az országot. Eddig 64 ezren haltak meg a koronavírus miatt. A gazdasági konzekvenciák is jelentősek, 2020-ban a szokásos kb. 84 millió turista helyett csak 20 millió érkezett az országba. Természetesen a turizmus csökkenését, illetve a katalán-spanyol huzavonát a katalán gazdaság is megérezte. Tavaly a katalán GDP 11,4%-kal csökkent, picit jobban, mint egész Spanyolországé.

Ha az ERC vezeti a katalán kormánykoalíciót az a dialógust elősegíti Madrid és Katalónia között. A spanyol szocialista kormány hajlandó lesz kisebb engedményekre, esetleg egy új finanszírozási paktum megkötésére, az elítéltek büntetésének enyhítésére. Hosszabb távon viszont az ERC célja egy katalán népszavazás az autonómiáról[3], amit viszont a spanyol kormány határozottan kizár, s ezt most is igyekezett hamar jelezni. A patthelyzet tehát igen nehezen feloldható. 

Éltető Andrea

[1] Közben más ügyek is borzolják a kedélyeket. A választások másnapján egy katalán egyetemen (Lleidában) elbarikádozta magát egy rapper, Pablo Hasél, aki korábban kilenc hónap börtönbüntetést kapott a királyságot és az állami intézményeket „durván rágalmazó” szövegei miatt. Az ítélet nagy port vert fel, ismert spanyol művészek szólaltak fel a büntetés ellen és szólásszabadság mellett. A rendőrök végül leszerelték a tárgyi akadályokat és a megjelent támogatókat, és letartóztatták a rappert. Ez február 16-án estére heves tüntetéseket és rendőri akciókat váltott ki több városban.

[2] A választási rendszer egyébként elfogult a belső, kisvárosok, falvak javára, ahol sok a függetlenség-párti szavazó. Lleida például a lakosság 5%-ával a parlamenti helyek 11%-át adhatja. Barcelona viszont alulreprezentált.

[3] A 2017 október elsejei illegitim referendumnak súlyos következményei lettek.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger Katalónia

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr9716430006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása