A koronavírus nem csak egészségügyi válsághelyzetet okozott, hamar érezhetővé váltak a reálgazdasági hatások, amelyek várhatóan mély recessziót fognak eredményezni az Európai Unió tagországaiban és más kontinenseken is.

Bevezetés

A koronavírus (COVID-19) január végén, február elején jelent meg az európai uniós tagállamokban. A kormányok drasztikus lépéseket tettek, hogy az egészségügyi válsághelyzetet minél gyorsabban és hatékonyabban kezeljék, technikailag a járványgörbét kisimítsák („flattering the epidemiologic curve”). Ez két dolgot is jelent egyszerre: a gyorsan emelkedő ellátási szükséglet biztosítását (pl. egészségügyi kapacitások erőteljes növelése, egészségügyi eszközök koordinált gyártása, valamint koronavírus-tesztek és maszkok nemzetközi beszerzése), és a fertőzés terjedésének csökkentését (személyes kapcsolatok mérséklése – „social distancing”, munkahelyek, oktatási intézmények bezárása, karantén, részleges kijárási tilalom és határzár alkalmazása). Az egészségügyi vészhelyzet eltérő tagállami hatásai és lefutása, valamint a növekvő bizonytalanság és pánik elsőként a nemzetállami (territoriális) gondolkodás és intézkedés felé vitte el a tagállami döntéshozókat. Ez viszont megnehezítette az esetleges extra egészségügyi eszközök külső beszerzését regionálisan és globálisan is. A nemzetközi kereskedelem jelentős mértékben csökkent, bizonyos ágazatokban szinte teljesen le is állt. A meglévő tartalékokat az uniós tagállamok inkább a jövőbeni lehetséges válsághelyzet miatt kizárólagosan belső felhasználásra különítették el, míg a globális beszerzés a kereskedelmi (áru- és légiforgalmi) csatorna beszűkülése miatt vált nehézkessé.

A koronavírus nem csak egészségügyi válsághelyzetet okozott, hamar érezhetővé váltak a reálgazdasági hatások, amelyek várhatóan mély recessziót fognak eredményezni az Európai Unió tagországaiban és más kontinenseken is.[1] A modern világgazdaság a foglalkoztatottak, vállalatok, szállítók és fogyasztók, bankok és pénzügyi közvetítők komplex és összekapcsolt (összefonódott) hálózata. Ebben a rendszerben, ha bármely ponton megszakad a kapcsolat (munkahelyek beszűntetése, értékláncok szétesése, kereskedelmi láncok bezáródása stb.) a szereplők között, akkor zavarok (válságok) lépcsőzetes láncolata alakulhat ki. Emiatt többféle gazdasági válsággal állunk egyszerre szemben: kínálati és keresleti sokk, pénzügyi válság és a bizonytalanság okozta „várakozási” sokk (fogyasztók és vállalatok kivárása).[2] Az egészségügyi válság európai terjedése és a közelgő gazdasági recesszió a tagállami válaszok mellett egyre erőteljesebben kényszerítette ki a közösségi, vagyis uniós szintű válaszlépéseket. A 2008-2009-es globális pénzügyi válsággal szemben a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra jóval gyorsabban reagáltak az uniós döntéshozók. Mind az Európai Központi Bank (EKB), mind az Európai Bizottság 2020 március elejétől számos intézkedést hozott, támogatva a tagállamokat a koronavírus elleni küzdelemben. Jelen írás célja, hogy a közösségi szintű egészségügyi és gazdaságpolitikai reakciókat összegezze és értelmezze.

Az Európai Központi Bank rendkívüli lépései a koronavírus okozta károk mérséklése érdekében

Az EKB 2020. március 18-án jelentette be, hogy egy új 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot (Pandemic Emergency Purchase Programme) indít a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozandó. Christine Lagarde, az EKB elnöke, twitter oldalán az alábbiakkal aposztrofálta a jegybank bejelentését[3]:

„Extraordinary times require extraordinary action. There are no limits to our commitment to the euro. We are determined to use the full potential of our tools, within our mandate.”

A szóhasználat sokakban Mario Draghi 2012-es szavait idézi fel[4]:

„Within our mandate, the ECB is ready to do whatever it takes to preserve the euro. And believe me, it will be enough.”

Mario Draghi szavai – kiegészítve a végleges értékpapír-adásvételi műveletekre (Outright Monetary Transactions) vonatkozó bejelentéssel – már egyszer megmentették az eruózónát a széteséstől. Így nem meglepő, hogy kommunikációjában Christine Lagarde is ezeket a kifejezéseket használta, hogy a tagállamokat (és velük együtt a bankrendszereket) is biztosítsa a folyamatos rendelkezésre állásról.

Érdemes megemlíteni, hogy egy héttel korábban az EKB már bejelentett egy 120 milliárd eurós eszközvásárlási programot, a két program párhuzamosan működik, így a jegybank eszközvásárlási kapacitása jelenleg 870 milliárd euró.[5] Összeségében, a monetáris hatóság az euróövezeti GDP több mint 7,0%-ának megfelelő likviditást biztosít a tagállamok számára. A bejelentés csak pár nappal azután látott napvilágot, hogy az amerikai jegybankegyrészt 0,0%-ra csökkentette irányadó rátáját, másrészt, 700 milliárd dolláros mennyiségi lazítást (500 milliárd dollár államkötvények vásárlása és 200 milliárd dollár jelzáloggal fedezett kötvények vásárlása) kezdeményezett.[6] Az EKB programja átmeneti, előreláthatólag 2020 végéig szól (vagy amíg a koronavírus generálta gazdasági válság tart) és minden eszközkategóriában hajlandó kötvényeket vásárolni, amelyek megfelelnek az eszközvásárlási programban (Asset Purchase Programme) meghatározott feltételeknek. Emellett, az EKB kiterjesztette a vállalati szektorra vonatkozó eszközvásárlási programja (Corporate Sector Purchase Programme) által meghatározott elfogadható értékpapírokat a nem-pénzügyi kereskedelmi eszközökre is. Továbbá, a jegybank kiszélesítette a biztosítékként elfogadható eszközök listáját a meglévő kockázati paraméterek kiterjesztése által, hogy egyszerűbben tudja finanszírozni a vállalati szektort. Az EKB által tett lépések elsődleges célja, egy újabb „euróválság” elkerülése. A bejelentett eszközvásárlási program Olaszország, Spanyolország és Franciaország számára kiemelt fontossággal bír, hiszen egyrészt a koronavírus járvány európai központjává Olaszország vált (Spanyolországban és Franciaországban is rohamosan emelkedik a fertőzöttek és a halálesetek száma), másrészt a déli periférián található eurózóna tagállamok gazdasága még mindig sérülékeny (gondoljunk itt csak az olasz és spanyol államadósság mértékére, a rendre visszatérő fiskális problémákra és a sikertelen francia reformtörekvésekre).

A drasztikus és volumenében óriási eszközvásárlási program bejelentése egyértelműen kifejezi, hogy nem pusztán gazdasági válságról van szó. Az EKB 3 000 milliárd eurós potenciális likviditástranszfer előkészítését is elvégzi, hogy refinanszírozási programokon keresztül kereskedelmi bankokhoz kihelyezze, akár a jegybank történetének legalacsonyabb kamata (mínusz 0,75%) mellett.[7]

Az eszközvásárlási program bejelentése előtt az EKB egyébként már több apróbb lépést is tett a járvány okozta negatív hatások mérséklésére. Enyhítették például a tőke- és likviditás pufferekre vonatkozó szabályokat az EKB által felügyelt kereskedelmi bankok számára.[8], Az EKB hosszú távú refinanszírozási programok (Longer-term Refinancing Operation) sorozatát is bejelentette, amely heti szinten, 2020 június végéig likviditást biztosít a kereskedelmi bankok számára[9], valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programok (Targeted Longer-term Refinancing Operation – TLTRO) harmadik fázisára vonatkozó kondíciókat is.[10] Az LTRO programok általános célja, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és közép vállalkozások (KKV-k) számára hiteleket nyújtsanak. És végül, az EKB egy 120 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be állami és privát kötvényekre vonatkozóan.[11] Összefoglalva, az EKB korai lépései három célt szolgáltak: (1) a kereskedelmi bankok likviditásának biztosítása a kedvező kamatozású hosszú távú refinanszírozási programokkal; (2) a reálgazdaságba történő folyamatos hitelezés fenntartása a meglévő TLTRO III programokra vonatkozó feltételek enyhítésével; és végül (3) az eszközvásárlási programok kibővítése, amellyel elkerülhetővé válhat, hogy a pénzügyi feltételek az euróövezeti gazdaságokban pro-ciklikus módon szigorodjanak.[12]

Az Európai Bizottság intézkedései a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság kezelésére

Az Európai Bizottság alapvetően két prioritás mellett avatkozik be. Egyrészt, elsődlegesen az egészségügyi vészhelyzet mérséklése a cél az uniós tagállamokban, másrészt, a gazdasági károk csökkentése a közösségi szintű szabályok (állami támogatásra vonatkozó szabály és a Stabilitási és Növekedési Egyezmény előírásai) ideiglenes enyhítésével, felfüggesztésével.

A Bizottság első prioritása, a fertőzöttek számának csökkentése, ezzel biztosítva időt a tagállami egészségügyi rendszereknek és az egészségügyi dolgozóknak.[13] A prioritás, természetesen, több európai uniós területen igényel beavatkozásokat: egyrészt, biztosítani kell, hogy minden tagállam megfelelő mennyiségű védőfelszereléssel és egészségügyi eszközzel rendelkezzen (mindezt úgy, hogy az Európai Unió belső piacának integritása megmaradjon, a létfontosságú termékek határon átnyúló kereskedelme továbbra is fennálljon és a termelési és elosztási értékláncok továbbra is funkcionáljanak), másrészt, a nem alapvető fontosságú utazások korlátozása az Európai Unióba pedig a járvány tovaterjedését próbálja limitálni.

Az első prioritás további eleme, hogy az Európai Bizottság fokozza a kutatások finanszírozását a koronavírus kapcsán. Ennek keretében a Bizottság már januárban közzétett egy 10 millió összegű pályázati felhívást a COVID-19-hez kapcsolódó sürgősen szükséges vakcinák kifejlesztésére, valamint a kezeléssel és diagnosztikával kapcsolatos kutatásokra. A 10 millió eurós keretösszeg mellé további 37,5 millió eurót biztosított (Horizon 2020 keretből) március 6-án a Bizottság. A program keretében 17 projekt került kiválasztásra (136 uniós és harmadik országbeli kutatócsoport részvételével), hogy megkezdjék a koronavírus terjedésének megelőzését célzó oltóanyagok, új kezelések, diagnosztikai vizsgálatok és orvosi rendszerek fejlesztését.[14] Emellett, 2020. március 16-án a Bizottság 80 millió eurós pénzügyi támogatást ajánlott fel a CureVac (Németország, Tübingen) oltóanyag-fejlesztő cég számára, hogy segítse a koronavírus elleni vakcina minél gyorsabb európai kifejlesztését és gyártását.[15]

Az Európai Bizottság második prioritása a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése, amely szintén komplex közösségi megoldásokat igényel. Az Európai Bizottság 2020. március 10-én javasolta egy beruházási eszköz létrehozását (Coronavirus Response Investment Initiative – CRII), a 37 milliárd eurós keretösszeg az Európai Strukturális és Beruházási Alap tartalékaiból áll össze (a 2014-2020 programozási időszakban fel nem használt kohéziós források) és azonnali likviditást nyújt a tagállamok számára.[16] A felhasználása során a tagállamok jóval nagyobb rugalmasságot kapnak, mint általában a kohéziós források kapcsán, ugyanakkor célzottan a legnagyobb szükséggel bíró területeken kell ezeket elkölteni: egészségügyi szektor, KKV-k támogatása és a munkaerőpiac. Emellett, a Bizottság kibővíti a kohéziós politikai szabályokat és minden koronavírushoz kapcsolódó kiadási tételt elfogad a kohéziós politikai kiadásnak.

További két fontos lépést érdemes kiemelni az Európai Bizottság intézkedési portfóliójából. 2020. március 19-én a Bizottság átmenetileg felfüggesztette az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokat, vagyis az uniós tagállamok rugalmasabban használhatják az állami támogatásokat a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági károk kezelésére.[17] Az intézkedéscsomag öt elemből áll össze: (1) a közvetlen támogatások és szelektív adózási előnyök biztosításának felső határa 800 ezer euróra emelkedik, így a tagállamok kezelni tudják a vállalatok sürgős likviditási problémáit; (2) a tagállamok garanciát biztosíthatnak a kereskedelmi bankok által nyújtott vállalati hitelekre; (3) a tagállamok kedvezményes hiteleket biztosíthatnak a vállalatok számára, ezzel segítve a felmerülő tőke és beruházási igények fedezését; (4) állami támogatás nyújtható azon bankok számára, amelyek kiterjedt reálgazdasági hitelezéssel (kintlevőséggel) rendelkeznek; és végül (5) rövid távú állami exporthitel biztosítása. Ahogyan látható, az állami támogatásra vonatkozó szabályozás enyhítése több oldalról próbálja biztosítani, hogy a reálgazdaság, a pénzügyi szektor és a külkereskedelmi csatorna továbbra is stabil maradjon az uniós tagállamokban, ezek összességében pedig a pozitív hatással lehetnek a vállalatokra (vállalati termelés fenntartása és foglalkoztatottak megőrzése) és a tagállami munkaerőpiacokra.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabály átmeneti rugalmasabbá tétele maga után vonhatja a tagállami költségvetések kiadási oldalának akár rendkívüli emelkedését, míg a válság drasztikusan csökkentheti a költségvetés bevételi oldalát. Ezt előre kezelendő, az Európai Bizottság 2020. március 20-án aktiválta a Stabilitási és Növekedési Egyezmény általános mentesítési záradékát (escape clausule), vagyis az általában alkalmazandó szigorú költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat (3%-os GDP arányos deficitplafon) ideiglenesen nem kell betartaniuk a tagállamoknak.[18] Emiatt, a Bizottság felkérte a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb hagyja jóvá javaslatát. A deficitre vonatkozó szabály feloldásának következménye, hogy a tagállamok rugalmasan, olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek által megfelelően kezelhető az adott ország egészségügyi és gazdasági válsága, valamint megakadályozható a gazdasági fertőzés tovaterjedése.

Emellett, a Bizottság kiemeli, „hogy a rendelkezésére álló valamennyi gazdaságpolitikai eszközt fel fogja használni ahhoz, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a polgárok védelméhez és a világjárvány súlyos negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez.”[19]

Összefoglalás

Összefoglalva, a szupranacionális uniós intézmények (az EKB és az Európai Bizottság) március első heteiben drasztikus intézkedéseket hoztak, hogy közösségi szintről is támogassák a tagállamokat a koronavírus elleni egészségügyi és gazdasági küzdelemben. Az EKB eddigi lépései által egy olyan intézkedéscsomag rajzolódik ki, amely egyszerre támogatja az euróövezeti tagállamokat az eszközvásárlási programok által (kedvező államadósság-finanszírozás) és próbálja fenntartani a pénzügyi rendszer működését (kedvezményes hosszú távú refinanszírozási programok). Az Európai Bizottság szintén egy komplex intézkedés-portfóliót rakott össze az elmúlt másfél hét folyamán. A Bizottság lépései, egyrészt az egészségügyi krízist próbálják enyhíteni különféle programokkal, másrészt a gazdasági visszaesést kívánják tompítani az állami támogatásra vonatkozó feltételek enyhítésével és a tagállamokban gyakorlatilag a költségvetési hiány előírásait nem szükséges betartani (átmentileg). Így a tagállamok komoly felhatalmazást kaptak, hogy a költségvetési források és állami támogatás által az egészségügyi rendszer addicionális kiadásait finanszírozzák, a vállalatokat (stratégiai szektorok és KKV-k) kellő mértékű likviditással lássák el a termelés fenntartása végett és a reálgazdasági problémákat hatékonyan kezeljék.

A nemzetállami (territoriális) gondolkodás ellenére a tagállami döntéshozók közötti koordináció erősödni látszik a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésében. Ennek talán legfontosabb gazdaságpolitikai eleme, hogy az elmúlt héten újra felmerült az eurókötvények (eurobond – coronabond)közös kibocsátása. Elsőként Giuseppe Conte, az olasz miniszterelnök, jelezte, hogy rendkívüli gazdasági lépésekre van szükség, így akár az uniós szintű közös államadósságkezelés bevezetése sem kizárt a koronavírus okozta gazdasági válságból történő kilábalás segítése érdekében.[20] Az euróválság idején a déli periférián található tagállamok és Franciaország is támogatta a közös államadósság-kezelés kialakítását, viszont Németország vezetésével a centrum államok ellenezték ezt. Így némileg meglepőnek tűnik, hogy a Giuseppe Conte kijelentésére reagálva Németország és Hollandia is jelezte, hogy nyitottak egy újfajta eurókötvény kibocsátására (valamilyen formában a közös államadóság-kezelésre) a krízis megfékezése érdekében.[21]

Szijártó Norbert

Jelen írás 2020. március 22-én délután került lezárásra.

[1]Az Európai Központi Bank számításai szerint az idei évben az eurózóna GDP-je akár 5%-kal is csökkenhet. (Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200318/dobbenetes-elorejelzes-az-ekb-tol-akar-5-os-visszaeses-johet-az-eurozonaban-420343). Vélhetően az euróövezeti gazdasági visszaesés nem egyenletesen fog eloszlani a tagállamok között, a déli periférián található országok, mint Olaszország vagy Spanyolország jóval komolyabb recesszióval számolhatnak, mivel egyrészt az euróválság után a gazdaságuk még nem szilárdult meg és a jelen állás szerint a koronavírus is súlyosabban érintette ezeket az európai országokat.

[2]Baldwin, R. [2020. március 13.]: Keeping the lights on: Economic medicine for a medical shock. VOX CEPR Policy Portal. Elérhető: https://voxeu.org/article/how-should-we-think-about-containing-covid-19-economic-crisisés Baldwin, R. – Weder di Mauro, B. [2020]: Introduction. In: Baldwin, R. – Weder di Mauro, B. (szerk.): Mitigating the COVID Economic Crisis: Act Fast and Do Whatever It Takes. CEPR Press, London, pp. 1-24. Elérhető: https://voxeu.org/content/mitigating-covid-economic-crisis-act-fast-and-do-whatever-it-takes

[3]Forrás: https://twitter.com/Lagarde/status/1240414918966480896

[4]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2012/html/sp120726.en.html

[5]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200318_1~3949d6f266.en.html

[6]Forrás: https://www.federalreserve.gov/newsevents/pressreleases/monetary20200315a.htm

[7]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200319~11f421e25e.en.html

[8]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312~45417d8643.en.html

[9]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312_2~06c32dabd1.en.html

[10]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312_1~39db50b717.en.html

[11]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pressconf/2020/html/ecb.is200312~f857a21b6c.en.html

[12]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200313~9e783ea567.en.html

[13]Forrás: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/european-commissions-action-coronavirus_en

[14]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_386

[15]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_474

[16]Forrás: https://ec.europa.eu/regional_policy/en/newsroom/news/2020/03/16-03-2020-cohesion-policy-and-eu-solidarity-fund-contribute-to-the-coronavirus-response-investment-initiative

[17]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_496

[18]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_499

[19]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_499

[20]Forrás: https://www.euractiv.com/section/coronavirus/news/italian-pm-floats-idea-of-corona-bonds-to-restart-eu-economy/

[21]Forrás: https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/germany-and-netherlands-open-to-consider-coronabonds/