Az osztrák parlamenti választások eredménye a postán elküldött szavazatok összesítése után véglegessé vált. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) jelentős fölénnyel nyert; 31,5 százalékkal a legnagyobb párt Ausztriában. A Szocialista Párt (SPÖ) a második, 26,9 százalékkal és előretört a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ), amely 26,0 százalékot kapott. A választásokon a Néppárt tudott a legjobban megerősödni. A politikai paletta regionálisan is és városi-vidéki bontásban is erősen polarizált. A nyugati tartományokra döntő néppárti fölény jellemző (Vorarlberg, Salzburg és Tirol), Burgenland tartományban, Bécsben, Linzben és Grazban a szocilisták szereztek relatív többséget, a délkeleti határmenti körzetekben pedig szabadságpárti fölény alakult ki.
A 31 éves néppárti Sebastian Kurz elnöki megbízással megkezdte a koalíciós tárgyalásokat és minden bizonnyal Ausztria legfiatalabb kancellárja lesz. Matematikailag bármelyik két párt koalícióra léphetne, de az erőviszonyok és a programok alapján néppárti-szabadságpárti kormány várható, Kurz vezetésével. A 2007 óta eddig fennállt ÖVP-SPÖ nagykoalíció folytatása nem várható, éppen törése miatt kellett kiírni idő előtti választásokat. A szocialisták és a szabadságpártiak között pedig alapvető a különbség gazdasági, politikai céljaikat, koncepciójukat és stratégiai kérdésekben mutatkozó álláspontjaikat tekintve egyaránt.
A Néppárt győzelme az elemzések szerint elsősorban az adósságcsökkentési ígéretüknek és a migrációval kapcsolatos szigorúbb álláspontjuknak köszönhető. A migráció terén Kurz azt kívánja elérni, hogy senki illegálisan ne léphessen Ausztria területére, mert ezzel elveszíti a menedékkérelem benyújtása iránti jogát. Ilyen kérelmet csak a határon jelentkezve lehet majd benyújtani. Az Olaszországból érkező illegális migráció megakadályozására máris szigorú határellenőrzést vezettek be a Brenner-hágónál, az osztrák- olasz határon. Ausztria a migráns-kérdésben tartalmilag lényegében azonosult a visegrádi országok álláspontjával és a külpolitikai együttműködés egészét tekintve is várhatóan lényeges közeledés kezdődhet, amelynek megvalósítása felértékelheti az osztrák-visegrádi együttműködést. Kurz többször kiemelte Magyarország és a „magyar megoldás” pozitív szerepét a migráció kezelésében és a schengeni határok biztosításában. Az új kormány minden bizonnyal centrista, jobbközép irányvonalat valósít meg. (Az FPÖ is ebbe az irányba tolódott el, különben nem számíthatott volna ennyi szavazatra). Gazdasági téren a Néppárt az adócsökkentési tervével tudta növelni népszerűségét. Ennek lényege, hogy az adórendszer racionalizálásával alacsonyabb adókulcsokkal is növekvő adóbevételek folyhatnak be a gazdasági növekedés ösztönzése nyomán. Az adócsökkentéssel előzetes becslések szerint több tíz milliárd euró marad a polgárok zsebében.
A „merre tovább” kérdés megítélése érdekében a következőkben áttekintjük és értékeljük az osztrák gazdaság helyzetét és az osztrák állami költségvetés szerepvállalását a gazdaság kulcsterületein (a jelenleg elérhető legfrissebb Eurostat adatok alapján).
Az 1 főre jutó bruttó hazai termék 40 ezer euró/fő, amivel Ausztria az EU harmadik leggazdagabb állama, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát is, (Luxemburg és Svédország mögött). Tartósan magas az állótőke-képzés és annak nyomán a beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva, jelenleg 23,0 százalék (összehasonlításul: az EU-átlag 20 százalék alatti). A munkanélküliség Ausztriában hagyományosan jóval alacsonyabb az EU-országok átlagánál és a legalacsonyabb rátájú országok közé tartozik a közösségben. Ez a családi vállalkozások magas arányának és a foglalkoztatást stabilizáló szerepének köszönhető. Jelenleg a munkanélküliségi ráta 5,7 százalék. A foglalkoztatási hányad magas, a munkaképes korú népességnek több mint 71 százaléka dolgozik.
Az osztrák állam gazdasági szerepvállalása hagyományosan jelentős mértékű. Az állami költségvetés kiadásai a GDP 51,1 százalékát teszik ki (a 46,6 százalékos EU-átlaggal szemben). Az állami költségvetés bevételei révén a GDP csaknem felét (49,5 százalékát) osztja el újra. (Az EU-átlag 44,9 százalék). Az osztrák folyó költségvetési mérleg kismértékű, de rendszeres hiánnyal zárul, amit növekvő és kumulálódó hitelfelvétellel fedeznek, így az ország állami adósságállománya jelenleg meghaladja a 85 százalék/GDP arányt. (Összehasonlításul: az EU-28-ak átlaga 83,5, Magyarországé 73 százalék, Németországé 69 százalék).
Az állami kiadások legnagyobb arányú tételei az osztrák költségvetésben a társadalombiztosítás (42,0 százalék), az egészségügy (15,5 százalék) és az oktatás-képzés (9,6 százalék). Ezekre a területekre együttesen a költségvetési kiadások 67,1 százalékát költik Ausztriában, az EU-átlagában pedig 66,1 százalékot. (A társadalombiztosítás a nyugdíjkasszát, a szociális támogatásokat és a munkanélküli segélyt foglalja magában). Az egészségügyi ráfordítások és a társadalombiztosítási kiadások aránya az osztrák költségvetésben magasabb az EU-átlagnál, az oktatásra fordított kiadásoké viszont alacsonyabb. Az egészségügyre fordított állami kiadások jó színvonalú egészségügyi rendszer működését teszik lehetővé Ausztriában, ezért a polgárok egyéni ráfordításai elsősorban kiegészítő szolgáltatásokat finanszíroznak (gyógyüdülések). Oktatás-képzésre a GDP 5,0 százalékát költik el, amivel Ausztria megelőzi Németországot és az euróövezet átlagát. Az értékeléskor figyelembe veendő, hogy demográfiai okokból Ausztriában csökkent az alap- és középfokú oktatásban résztvevők száma, a felsőfokú képzésben viszont egyre többen vesznek részt. A társadalombiztosítási kiadásoknak a GDP-hez viszonyított arányát tekintve Ausztria az EU-ban az élmezőnyben szerepel.
Az osztrák állami költségvetés a bruttó hazai termékhez viszonyítva a következő arányban költ a felsorolt területekre: társadalombiztosítás 21,7 százalék, egészségügy 8,0 százalék, közigazgatás 6,9 százalék, ebből adósság utáni kamatfizetés 2,6 százalék, gazdasági célú kiadások (támogatások) 6,2 százalék, oktatás-képzés 5,0 százalék, rendfenntartás és biztonság 1,4 százalék, szabadidő, kultúra és vallás támogatása 1,2 százalék, honvédelem 0,6 százalék, lakásügy és kommunális létesítmények 0,4 százalék, környezetvédelem 0,4 százalék.
Az osztrák állami kiadásokat a gazdasági-pénzügyi struktúraelemzések leggyakrabban a némettel hasonlítják össze. Az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya Ausztriában több mint 51 százalék, Németországban viszont jóval alacsonyabb ; 44 százalék. Ausztria az oktatás-képzésre, az egészségügyre és a társadalombiztosításra többet költ a GDP-jéből, mint Németország. Ausztria, Németországgal összehasonlítva, többet fordít közigazgatásra és közvetlen gazdasági támogatásai is nagyobb arányúak az alpesi országban. Ausztria a bankszektor támogatásában a 4. helyen állt az EU-ban a 2007-2015-ös időszakban, Görögország, Portugália és Spanyolország után.
Az új osztrák kormány gazdaságpolitikája a Néppárt „Fellendülés és jólét” c. programjára épülhet. Várhatóan elsősorban a következő konkrét gazdasági intézkedéseket kívánják megvalósítani. A sávos személyi jövedelemadó-kulcsokat 25 százalékról 20-ra, 35-ről 30-ra, 43-ról 40-százalékra csökkentik. Minden gyermek után évi 1500 euró adókedvezményt vezetnek be. A munkanélküliségi biztosítást a munkavállalónak 1648 euró havi jövedelemhatárig nem kell megfizetnie, e határ fölött sávosan 1-3 százalékot kell fizetni. Az első otthon megszerzése adó- és illetékmentessé válik. A 65 éves kor után tovább dolgozó munkavállalónak nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie és több nyugdíjra lesz jogosult. A közszolgáltatások ára nem emelkedhet majd az infláció felett. 2022-ig a tervek szerint a kormány összesen 12-14 milliárd euró értékben nyújt adókedvezményt a polgároknak és a vállalatoknak. Ezek megvalósításához forrásként a gazdasági növekedésből és a foglalkoztatás bővítéséből összesen 4-5 milliárd euró többletbevételt remélnek, a kiadások lassúbb növekedésének eredményeként további 4-5 milliárd euró megtakarítást várnak és a rendszerhatékonyság növekedéséből (közszféra jobb működése) kb. 4. milliárd euró bevételre számítanak. Ez ambíciózus, de reálisan kalkulált, megvalósítható programnak tekinthető.
Az osztrák gazdaság kilátásai összességében jók, néhány neuralgikus probléma ellenére. Ezek közé tartozik a magas és növekvő állami adósságállomány, a bankszektorban meglévő feszültségek, az állami bürokrácia működésének problémái, a déli határ menti regionális gazdasági problémák és migrációs feszültségek. Az osztrák politikai és gazdaságpolitikai helyzet nemzetközi összehasonlításban kiszámítható. Ausztriában a politikában és a gazdaságban egyaránt a kiegyensúlyozottságra törekvés áll a középpontban. Emellett Ausztria várhatóan egyre inkább közeledik a visegrádi országokhoz, ami a közép-európai térség súlyát növelheti Európában.
Kőrösi István
