A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Búcsú egy közel százéves családi vállalattól

2020.05.20. 11:21 Világgazdasági Intézet

Talán nem meglepő, hogy a BMW-beruházás elhalasztása nagyobb port vert fel az üzleti hírek iránt felületesen érdeklődő olvasók körében, mint a fűnyíró traktorokat gyártó nemesvámosi MTD-gyár múlt héten nyilvánosságra hozott, 500 munkavállalót érintő bezárása.

A felületes olvasónak nincs igaza.

Ha nem kizárólag presztízsszempontokat veszünk alapul, akkor nyilvánvaló, hogy egy hosszú ideje működő, a kapacitásait bővítő és a gyártástechnológiáját folyamatosan fejlesztő üzem bezárása, áttelepítése esetében fontosabb a tanulságok elemzése, mint annak latolgatása, vajon egy évvel később valóban felépítik-e az összeszerelő üzemet Debrecenben.

Ráadásul, az MTD-történetet nem az teszi igazán érdekessé, hogy bejelentették: „elengedhetetlenné vált a termelés költséghatékonyabb helyszínekre történő áthelyezése”, hanem, hogy mindez konkrétan azt jelenti, a fűnyíró traktorok gyártását az anyavállalat az Egyesült Államokban és Izraelben található üzemeibe helyezi át.

Mindez egy olyan „gyártó gazdaságban”, vagyis az értékláncokon belül a gyártásra, egy viszonylag alacsony hozzáadott értékű tevékenységre szakosodott országban történik, ahol a versenyképesség záloga a relatíve alacsony helyi bérszint.

A helyi és az országos döntéshozók értetlenül állnak. Az Egyesült Államok és Izrael termelése költséghatékonyabb?

Az események megértéséhez menjünk vissza néhány évtizedet az időben.

1932-ben, három német bevándorló Modern Tool and Die Company néven családi vállalatot alapított az Egyesült Államokban. A cég a tankönyvekben leírt fokozatos fejlődési modellt követve bővült (márkaépítés, disztribúciós és szervizhálózat-bővítés, új leányvállalatok alapítása, a konkurensek felvásárlása). Magyarországra 1996-ban jutott el, azzal, hogy felvásárolta a Nemesvámoson 1990 óta német tulajdonban működő fűnyírógyártó cég német anyavállalatát.

Az MTD komolyan vette a „Növekedj, vagy pusztulj” alapvetést: mind az öt kontinensen folyamatosan terjeszkedett annak érdekében, hogy versenyben tudjon maradni a kerti munkagépek üzletágban, amelyet a járműiparhoz hasonlóan erőteljes koncentráció és oligopolisztikus verseny jellemez (a cég fő versenytársai a John Deere, a Stihl és a Husqvarna). Új és új leányvállalatokat alapított, konkurenseket vásárolt fel és stratégiai szövetségeseket szerzett.

Amikor, a 2008-as válságot követően, az MTD újragondolta a globális vállalati szervezetét, a magyar leányvállalat az átalakítási lépések egyik komoly nyertese lett. 2013-ban az anyacég ún. „fókuszgyárakat” jelölt ki, amelyek egy-egy termékcsalád gyártóközpontjává váltak. A nemesvámosi telephely a klasszikus fűnyírók és a fűnyíró traktorok gyártásának európai központjává vált. Jelentős állóeszköz-beruházásokra, kapacitásbővítésre és telephelyfejlesztésre került sor (présüzem, festőüzem, hegesztőrobotok), többek között ide telepítették át az MTD egy németországi gyárának teljes kapacitását.

A 2010-es évek közepe-végéig, az MTD Hungária esete tankönyvi példája volt a globális értékláncok szakirodalmában összefoglalt négy feljebb lépési kategória közül legalább háromnak: termékalapú feljebb lépésre és eljárásinnovációk sokaságára került sor, továbbá funkcionális feljebb lépésre. A termelési feladatok mellett ugyanis idővel a logisztikai feladatok is a helyi leányvállalat felelősségi körébe kerültek, továbbá a beszerzés, sőt a helyi beszállítók auditálásához és az input egy részének lokalizációjához kapcsolódó feladatok is. Helyi felelősségi körbe került a termékek tesztelése, a helyi disztribúciós hálózat menedzselése és a marketing. Kialakítottak egy új részleget, a helyi termelést támogató mérnökséget, és a mérnökök alkalmazott fejlesztési feladatai egyre bővültek.

Ha ez a blogbejegyzés a 2010-es évek közepén, például 2016-ban, a gyár húszéves évfordulóján született volna, tanulságként, mint már annyiszor, leszögezhettük volna, hogy milyen komoly előnyök származtak abból, hogy a rendszerváltást követően Magyarország elsőként liberalizálta gazdaságát a külföldi közvetlentőke-befektetések előtt. Az eltelt évtizedek szerves fejlődésének eredményeként – más globális cégek magyarországi leányvállalataihoz hasonlóan – az MTD Hungária anyavállalatának egyik legnagyobb termelőbázisa lett Európában. Ebből következően, mind a termelést, mind a termeléshez kapcsolódó támogató funkciókat a tulajdonosok értelemszerűen itt fejlesztették.

A 2010-es évek második felétől azonban az úttörő szerepből fakadó előnyök fokozatosan a hátrányunkra fordultak. Az ide koncentrált termelés és az azzal összefüggő beruházások következtében, a magyar leányvállalat rákerült egy olyan pályára, amelyről nehéz volt elmozdulni. Egy komplex és magas technológiai szintet megtestesítő, de munkaigényes gyártási folyamatokkal jellemezhető termék gyártásának vált a kompetencia-központjává (benzines fűnyíró traktorok). Az ágazat műszaki fejlődése azonban olyannyira felgyorsult, hogy amikorra a magyarországi beruházások éppen termőre fordultak volna, a vevői igények megváltoztak. Előtérbe kerültek az akkumulátorral működtetett eszközök és a digitalizáció eredményezte műszaki áttörések következtében – egyre inkább – a robotizált fűnyírás. A robotfűnyírók gyártását azonban digitalizált, automatizált és robotizált munkafolyamatok jellemzik. Munkaigényes összeszerelésről erre nem lehet „átállni”: egy automatizált és digitalizált gyár kiépítése zöldmezős beruházással olcsóbb.

A fogyasztói igények változása az árbevétel stagnálását, majd fokozatos, később gyorsuló csökkenését eredményezte. 2019-ben az MTD Hungária árbevétele 89,4 millió euró volt: az előző évinél 16,7 százalékkal kevesebb. A kapacitás-kihasználtság csökkent, az üzemi eredmény negatívba fordult (-6,5 millió euró).

Időközben, 2017-ben az anyavállalat újabb stratégiai felvásárlást hajtott végre: megvásárolta a robot-fűnyírókra szakosodott izraeli Friendly Robotics céget. Az újonnan a portfolióba került cég „a legújabb irányt képviseli”: automatizált és digitalizált gyárában okostelefonos applikációval, vagy Alexával, az Amazon mesterséges intelligencia asszisztensével vezérelhető, elektromos robotfűnyírókat gyárt.

Az előre menekülés jegyében végrehajtott felvásárlás azonban kevésnek bizonyult a versenyképesség megőrzéséhez: 2018-ban, a részvényárfolyamának esése miatt szintén előre menekülő Stanley Black and Decker megszerezte az MTD 20 százalékos részesedését, továbbá opciót arra, hogy 2021-ben a fennmaradó 80 százalékot is megvásárolhassa.

A koronavírus-járvány felgyorsította az eseményeket. Válság idején a globális vállalatok ma már egyre kevésbé követnek „óvatos kivárás” stratégiát. A (válság)menedzsment-tanácsadók egyik leggyakrabban használt – mára igencsak elhasznált – kifejezése az üzleti agilitás lett. „Az agilis vezető gyorsan, rugalmasan reagál a környezet változásaira: módosítja a folyamatait és a struktúráját, átértékeli a prioritásait, felismeri és kihasználja a lehetőségeketés nem habozik, ha ennek jegyében újra kell allokálnia az erőforrásait”– „békeidőben” is, válság idején pedig különösen.

Részleges felvásárlása óta, az anyavállalat agilitása még a korábbiaknál is kevésbé hagy kívánnivalót maga után. A prioritások átértékelése és a vállalati szervezet újragondolása nem csupán a magyarországi leányvállalatot érintette kedvezőtlenül: a hasonló termékskálára szakosodott, Kentucky állambeli Leitschfieldben működő gyár bezárását a cég tavaly októberben jelentette be.

A tanulságok levonásakor látnunk kell, hogy a digitális átalakulás egyik következményeként, a relatív költséghatékonyság ma már egyre kevésbé a bérszint-különbségek függvénye. Mivel az MTD izraeli és egyes amerikai gyártó telephelyein a termelési technológia jóval fejlettebb és a termelés automatizáltabb, mint a magyarországi gyárban és az ott gyártott termékek is magasabb technológiai színvonalat képviselnek, az egy foglalkoztatottra és az egységnyi költségre jutó hozzáadott érték is magasabb. A fejlett termelési technológiával rendelkező, automatizált, robotizált és digitalizált üzemek termelésének költséghatékonysága ma már gyakran meghaladja a mégoly alacsony munkabérszintű országokban működő telephelyekét.

Tanulságképpen egyetlen megjegyzés: a magyar gazdaságpolitika agilitása is fejlesztésre szorul. Technológiai paradigmaváltás idején, amikor a világgazdaságban és az üzleti életben minden megváltozik, az évtizedes hagyományok jegyében folytatott gazdaságfejlesztési stratégia egyre kevésbé eredményes.

A gazdaságstratégia „agilis” módosítása persze nem csupán elhatározás kérdése. Az alapok megteremtéséhez, a humán tőke helyi felhalmozásához legkevesebb egy évtizedre, de inkább egy generációnyi szisztematikus fejlesztésre lenne szükség. Ideje lenne elkezdeni.

Szalavetz Andrea

1 komment

Címkék: magyarország gyár hun portfolioblogger MTD Szalavetz Andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr2215709234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szobatars 2020.05.21. 10:42:02

Nahát!

Valaki megtalálta a 2000-ben írott dolgaimat???
süti beállítások módosítása