A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (5) brazília (3) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (7) elnökválasztás (4) éltető andrea (27) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (25) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (7) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (186) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (7) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (154) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (17) spain (3) spanyolország (22) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (3) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (23) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Csehország túl akar lenni nehezén?

2020.04.24. 11:59 Világgazdasági Intézet

Úgy fest, hogy Andrej Babis miniszterelnök mellett az emberek is megunták a koronavírussal összefüggésben hozott korlátozásokat, ezért a vírus terjedésétől függetlenül mindent megtesznek azért, hogy az élet visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A legújabb fejlemény, hogy április 23-án a Prágai Városi Bíróság egy beadvány nyomán megsemmisítette az Egészségügyi Minisztérium négy olyan intézkedését, amely a koronavírus miatt korlátozta a szabad mozgást és a kiskereskedelmet, így a minisztériumnak április 27-től a hatályos törvényekkel összhangban új szabályozást kell hoznia.

Csehországban az igazolt fertőzöttek számának növekedési üteme április elsejétől a korábbihoz képest némileg alacsonyabb volt, ezért a kormány a korábban hozott korlátozó intézkedések enyhítésére készül. Mintegy hat hét alatt bizonyos korlátozások mellett, de visszatérne az élet a normális kerékvágásba. A korlátozások részleges feloldásával a cseh kabinet a vírus által okozott társadalmi és gazdasági költségeket szeretné mérsékelni, ugyanakkor kérdéses, hogy a lakosság mozgására és a nyitva tartásra vonatkozó szigorú szabályozás enyhítése nem okoz-e egy újabb megbetegedési hullámot. Adam Vojtěch egészségügyi miniszter a korlátozó intézkedések feloldásával kapcsolatban óvatosságra int, míg Andrej Babis miniszterelnök két héttel előrébb hozná a lazítást.

Csehországban az első koronavírusos betegeket az első igazolt európai megbetegedést után 6 héttel, március elsején regisztrálták. A fertőzött cseh állampolgárok Észak-Olaszországból érkeztek haza. A vírus első igazolt halálos áldozata egy 95 éves férfi március 22-én hunyt el a prágai Bulovka kórházban. Az igazolt esetek száma másfél héttel később már meghaladta a 100 főt, április 22-éig a hétezret, az elhunytaké pedig a 210-et. A vírussal összefüggésben első teszteket még január közepén elvégezték, majd a tesztelések száma március elejétől növekedett. Április 22-éig közel 200 ezer tesztet végeztek (beleértve a megismételt tesztek számát is). A hivatalos koronavírussal kapcsolatostájékoztató oldalon az Egészségügyi Minisztérium részletes és idősoros adatbázist közöl a fertőzésről. A legtöbb megbetegedést nem kifejezetten a legsűrűbben lakott régiókban regisztrálták. Közép Csehországon kívül így az ország északkeleti részében található olmützi kerületben vagy a délnyugati pilseni kerületben voltak a legnagyobb számban betegek.

A vírus, hasonlóan más európai országhoz, felkészületlenül érte a társadalmat és a kormányt is. Amíg a kormány várva a Kínából érkező eszközökre bénultan szemlélte az eseményeket, addig a cseh civil társadalom önszerveződései a vírussal leginkább veszélyeztettek (egészségügyi dolgozók, idősek) segítségére sietett. Az első védőeszközöket, teszteket és lélegeztető gépeket tartalmazó szállítmány március 21-én érkezett meg Kínából. A kormány tervei alapján a védekezéshez és a gyógyításokhoz szükséges eszközök az azt követő hetekben folyamatosan érkeztek. A kormányt mind a tesztek megbízhatóságával mind pedig a védőmaszkok beszerzésével kapcsolatban számos kritika érte. A tesztekkel kapcsolatban, Csehországban is bebizonyosodott, hogy nem megbízhatóak. A Kínából behozott maszkok miatt az ellenzék vizsgálatot sürget, ugyanis a mintegy 1,24 milliárd koronás beszerzést egy addig a szakmában ismeretlen és addig bevételt nem mutató cseh cég bonyolította, amely felveti  a korrupció gyanúját. A védőfelszerelések és tesztek elosztása még április végén is hiányos volt. A koronavírussal fertőzöttel kapcsolatba kerülő személyek vizsgálatát a háziorvosok végzik. Petr Šonka, a Háziorvosok Szövetségének elnöke az intézkedéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a védőfelszerelések és a gyorstesztek hiánya miatt ezeket a pácienseket csak a központi helyeken lehet megvizsgálni, amely fertőzési kockázatot rejt.

A védekezéshez szükséges eszközök beszerzésével egy időben a kormány látva az olaszországi eseményeket és a hazai számok növekedését március 12-én kihirdette a vészhelyzet, majd március 16-án lezárta a határokat a külföldiek előtt. A határozott időre szóló vészhelyzet végét  legutóbb április 30-ig tolták ki. A vírus terjedésének megakadályozására március 13-tól a nem az alapvető szükségletekhez szükséges boltokat bezáratta a kormány. Ezt követték március 16-tól a kijárási korlátozások 18-ától pedig az EU országok között elsőként a közterületeken kötelezővé tették az orr-száj maszk viselését.

Április elsején az Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézet (ÚZIS) vezetője Ladislav Dušek beszélt a vírus terjedésről. A járvány csehországi megjelenésekor igen magas, 2,6-os reprodukciós rátát jósoltak a munkatársaival, a vírus terjedését lassító kormányzati intézkedések hatására azonban a fertőzés első hullámának reprodukciós rátája 1,84-re csökkent. A további szigorításoknak köszönhetően ez a szám 1,32-re mérséklődött. Az intézet által számított modellek alapján, az április közepén regisztrált fertőzöttek száma az optimista szcenáriót igazolja, vagyis a terjedés sebessége Csehországban lelassult. A tájékoztatón Vladimír Černýaz Aneszteziológia, Újraélesztés és Intenzív Orvostudományi Társaság elnöke számításai szerint a cseh egészségügyi rendszer 45 ezer fertőzöttig el tudja látni a feladatait. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy azelvégzett napi tesztek száma összefüggést mutat a feltárt fertőzések számával, így a valós megbetegedések száma ennél magasabb.

Az április közepéig kihirdetett ’gazdaságmentő’ intézkedések összege mintegy 17 milliárd euró, amely cseh GDP 7,8 százaléka. A foglalkoztatás fenntartása érdekében az állam 3,7 milliárd euró közvetlen támogatást valamint további 32,9 milliárd eurónyi összeget biztosít garanciák formájában.A kormány egyrészt direkt támogatásokkal és a pénzek átcsoportosításával, másfelől jogszabályi könnyítésekkel teszi lehetővé a gazdasági szereplők túlélését a járvány időszaka alatt. A kormány március 23-án elfogadta és a Cseh Képviselőház elé terjesztette az államháztartási törvény 2020-ra vonatkozó módosítási tervezetét. Az eredeti 40 milliárdos hiányt 200 milliárd koronára módosították, azaz 5,8 milliárd euróval nagyobbra a tervezettnél. A nyilvánosságra került intézkedések alapján nyilvánvaló, hogy ez a módosítás a lehetséges kiadások és bevételkiesés fényében jelentősen alultervezi az idei deficitet. 

Március 17-én a cseh pénzügyi rendszer stabilitásának érdekében a kormány döntött a CNB-re (cseh jegybank) vonatkozó törvény módosításról, amely értelmében a nemzeti bank már több mint egy éves lejáratú eszközökkel is kereskedhet, és nemcsak a bankokkal, hanem biztosító- és nyugdíjcégekkel vagy más intézményi befektetőkkel is. A különleges helyzetre való tekintettel további jogszabályi könnyítés, hogy a magánszemélyeknek és jogi személyeknek három hónappal július 1-ig eltolták a jövedelemadó és az ingatlanadó benyújtásának határidejét. 

A kormány a gazdasági a munkavállalók és a gazdasági szereplők védelmében számos könnyítést és támogatást fogadott el. Ebből a ’Kurzarbeit’ pénzügyi kompenzációt nyújt azoknak a munkáltatóknak, akiknek az alkalmazottai karantén vagy gyermekgondozás miatt nem tudtak a munkát végezni. A ’célzott foglalkoztatási támogatási program’ keretében a karanténba helyezett alkalmazottak megkapják fizetésük 60-100 százalékát valamint az állam a munkáltatónak téríti a bérköltség 50-100 százalékát. Kifejezetten az egyéni vállalkozásokat segíti a minden karanténban, vagy egy családtag ápolása során töltött nap után a napi 15 eurós támogatás. A kormány a program első szakaszában 3,7 millió eurót különített el. A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok számára export- és garanciabiztosítási programot készítenek elő – a meglévő termékeket is beleértve 12,1 milliárd euró értékben. A mezőgazdasági vállalkozók számára két támogatási programot hirdettek meg, nem csupán a foglalkoztatás megtartásáért, de a cseh élelmezésbiztonság szavatolásért. A koronavírus-járványtól sújtott gazdák számáraaz Európai Mezőgazdasági Garancia Alap projektekhez felvett kölcsönök visszafizetéséhez adott szubvenció, vagy a működés finanszírozáshoz nyújtott garantált támogatás jár. A kormány a koronavírus következményeinek enyhítésére további 121 millió eurótfordít a 2020-as Vidékfejlesztési Programra.

A kormányzat a cseh exportőrök számára a külképviseletek segítségével gyakorlati információkkal szolgál a külföldi COVID19 intézkedésekről valamint a külpiacokon nyújt üzleti támogatást.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Cseh-Morva Garancia- és Fejlesztési Bankkal együttműködve a vírus által érintett egyéni vállalkozók és a kis- és középvállalkozások számára 2020. március 16-tól hitelprogramot indított. A vírus által érintett vállalkozások elsősorban működési költségre vehetnek fel hitelt, ígypéldául bérek-, bérleti díjak-, közüzemi költségek- vagy vevői számlák fizetésére. A COVID I. hitelprogramban felvehető kamatmentes kölcsön fedezetére rendelkezésre álló 183 millió euró összeg olyan hamar elfogyott, hogy a programot március 20-tól felfüggesztették. A második COVID hitelprogram: 1,1 milliárd euró fedezettel március 31-től érhető el, a kondíciók megegyeznek az első programmal.

A legfrissebb, márciusra vonatkozó munkanélküliségi adatok még igen kedvezőek, nem mutatják a koronavírus hatásait. A legnagyobb szakszervezeti csoport a Cseh-morva Szakszervezetek Konföderációja (ČMKOS) szerint 400-450 ezer ember munkahelye van veszélyben a vírus miatt, a Munkaügyi Minisztérium szerint a jelenlegi 3 százalékos munkanélküliségi ráta idén akár 5 százalékponttal is növekedhet. A cseh identitásban és gasztronómiában is jelentős szerepet betöltő cseh kocsmák és sörfőzdék helyzete kiemelt figyelmet kapott. A ’mentsd meg a kocsmát’ (Zachraň hospodu) felhívásra több ezren váltottak később beváltható vouchereket, mintegy 7 millió korona, azaz 90 millió forint értékben. (A cseheknek egyébként nagy gyakorlatuk van ebben, gondoljunk csak a rendszerváltást követő privatizációra. :) )

A cseh kormány tervei szerint a polgárok mozgását és a gazdaság (elsősorban a szolgáltató szektor) működését korlátozó intézkedéseket fokozatosan oldaná fel, figyelve a járvány terjedését. A kereskedelmi egységeknél a szabadtereket nyitnák meg először a vásárlók előtt, majd fokozatosan egyre nagyobb befogadóképességű és méretű kereskedelmi egységeknek engednék meg az újranyitást. A korlátozások feloldását szigorú higiéniai feltételek teljesítése mellettengedélyezték. Április 7-étől maximum 2 személy számára engedélyezték a közös szabadtéri sportolást, abban az esetben, ha egymástól megtartják a 2 méteres távolságot. Április 9-én újból megnyílt az összes barkács és építőanyag-üzlet, és vasáru bolt. Április 20-án további üzletek nyithattak ki, többek között autókereskedők vagy kültéri piacok. Ugyanezen a naptól kezdve az egyetemi programok utolsó évének hallgatói egyéni konzultációk céljából visszatérhetnek az oktatási intézménybe. Végül, de nem utolsósorban, maximum 10 fős esküvők és a hivatásos sportolók kültéri edzései is megtarthatók. Április 27-étől pedig maximum 150 fős egyházi események is megtarthatók. A tervek szerint május 11-én kinyithatnak az 1000 négyzetméter alatti üzletek, kivéve ha 5000 négyzetmétert meghaladó bevásárlóközpontokban találhatók. Május 25-én a vendéglátó egységek megnyithatják szabadtéri fogyasztótereiket, továbbá más szolgáltatók így pl. a fodrászok is kinyithatnak. A múzeumok, galériák és kültéri állatkertek nyitva tartását is engedélyezik. Június 8-ától a bevásárlóközpontok és a nem bevásárlóközpontban található 1000 négyzetmétert meghaladó üzletek, tovább a vendéglátóegységek és egyéb szolgáltatást kínáló üzletek is kinyithatnak. A színházak is megnyithatnak, továbbá meghatározott számú ember részvételével történő események is megtarthatók. 

Ez az ütemterv a továbbra is növekvő megbetegedések fényében elég optimistának tűnik. Ezzel ellentétes állásponton van a Vladimír Dlouhý a Kereskedelmi Kamara elnöke, aki a kormánnyal folytatott megbeszéléseken a kevésbé differenciált újranyitását és az üzletméretekkel kapcsolatos rugalmasabb szabályozást hangsúlyozta. Babis a felvetéssel kapcsolatban pozitívan nyilatkozott és az előzetes ütemtervet is felgyorsítaná, így május végére a higiéniai szabályok betartása mellett minden korlátozást feloldanának. Babis nincs egyedül a véleményével, hiszen a prágai bírósági határozat alapján úgy tűnik a csehek is megunták a korlátozásokat. Csak remélni tudjuk, hogy a vírus is olvasta a mostani bírósági határozatot…

Túry Gábor

Szólj hozzá!

Címkék: csehország válság hun portfolioblogger Túry Gábor koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr2715637628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.