A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (5) brazília (3) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (7) elnökválasztás (4) éltető andrea (27) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (26) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (2) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (7) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (188) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (7) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (157) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (17) spain (3) spanyolország (22) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (23) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az Európai Unió gazdasága és a koronavírus (COVID-19)

2020.03.23. 10:53 Világgazdasági Intézet

A koronavírus nem csak egészségügyi válsághelyzetet okozott, hamar érezhetővé váltak a reálgazdasági hatások, amelyek várhatóan mély recessziót fognak eredményezni az Európai Unió tagországaiban és más kontinenseken is.

Bevezetés

A koronavírus (COVID-19) január végén, február elején jelent meg az európai uniós tagállamokban. A kormányok drasztikus lépéseket tettek, hogy az egészségügyi válsághelyzetet minél gyorsabban és hatékonyabban kezeljék, technikailag a járványgörbét kisimítsák („flattering the epidemiologic curve”). Ez két dolgot is jelent egyszerre: a gyorsan emelkedő ellátási szükséglet biztosítását (pl. egészségügyi kapacitások erőteljes növelése, egészségügyi eszközök koordinált gyártása, valamint koronavírus-tesztek és maszkok nemzetközi beszerzése), és a fertőzés terjedésének csökkentését (személyes kapcsolatok mérséklése – „social distancing”, munkahelyek, oktatási intézmények bezárása, karantén, részleges kijárási tilalom és határzár alkalmazása). Az egészségügyi vészhelyzet eltérő tagállami hatásai és lefutása, valamint a növekvő bizonytalanság és pánik elsőként a nemzetállami (territoriális) gondolkodás és intézkedés felé vitte el a tagállami döntéshozókat. Ez viszont megnehezítette az esetleges extra egészségügyi eszközök külső beszerzését regionálisan és globálisan is. A nemzetközi kereskedelem jelentős mértékben csökkent, bizonyos ágazatokban szinte teljesen le is állt. A meglévő tartalékokat az uniós tagállamok inkább a jövőbeni lehetséges válsághelyzet miatt kizárólagosan belső felhasználásra különítették el, míg a globális beszerzés a kereskedelmi (áru- és légiforgalmi) csatorna beszűkülése miatt vált nehézkessé.

A koronavírus nem csak egészségügyi válsághelyzetet okozott, hamar érezhetővé váltak a reálgazdasági hatások, amelyek várhatóan mély recessziót fognak eredményezni az Európai Unió tagországaiban és más kontinenseken is.[1] A modern világgazdaság a foglalkoztatottak, vállalatok, szállítók és fogyasztók, bankok és pénzügyi közvetítők komplex és összekapcsolt (összefonódott) hálózata. Ebben a rendszerben, ha bármely ponton megszakad a kapcsolat (munkahelyek beszűntetése, értékláncok szétesése, kereskedelmi láncok bezáródása stb.) a szereplők között, akkor zavarok (válságok) lépcsőzetes láncolata alakulhat ki. Emiatt többféle gazdasági válsággal állunk egyszerre szemben: kínálati és keresleti sokk, pénzügyi válság és a bizonytalanság okozta „várakozási” sokk (fogyasztók és vállalatok kivárása).[2] Az egészségügyi válság európai terjedése és a közelgő gazdasági recesszió a tagállami válaszok mellett egyre erőteljesebben kényszerítette ki a közösségi, vagyis uniós szintű válaszlépéseket. A 2008-2009-es globális pénzügyi válsággal szemben a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra jóval gyorsabban reagáltak az uniós döntéshozók. Mind az Európai Központi Bank (EKB), mind az Európai Bizottság 2020 március elejétől számos intézkedést hozott, támogatva a tagállamokat a koronavírus elleni küzdelemben. Jelen írás célja, hogy a közösségi szintű egészségügyi és gazdaságpolitikai reakciókat összegezze és értelmezze.

 

Az Európai Központi Bank rendkívüli lépései a koronavírus okozta károk mérséklése érdekében

Az EKB 2020. március 18-án jelentette be, hogy egy új 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot (Pandemic Emergency Purchase Programme) indít a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozandó. Christine Lagarde, az EKB elnöke, twitter oldalán az alábbiakkal aposztrofálta a jegybank bejelentését[3]:

„Extraordinary times require extraordinary action. There are no limits to our commitment to the euro. We are determined to use the full potential of our tools, within our mandate.”

A szóhasználat sokakban Mario Draghi 2012-es szavait idézi fel[4]:

„Within our mandate, the ECB is ready to do whatever it takes to preserve the euro. And believe me, it will be enough.”

Mario Draghi szavai – kiegészítve a végleges értékpapír-adásvételi műveletekre (Outright Monetary Transactions) vonatkozó bejelentéssel – már egyszer megmentették az eruózónát a széteséstől. Így nem meglepő, hogy kommunikációjában Christine Lagarde is ezeket a kifejezéseket használta, hogy a tagállamokat (és velük együtt a bankrendszereket) is biztosítsa a folyamatos rendelkezésre állásról.

Érdemes megemlíteni, hogy egy héttel korábban az EKB már bejelentett egy 120 milliárd eurós eszközvásárlási programot, a két program párhuzamosan működik, így a jegybank eszközvásárlási kapacitása jelenleg 870 milliárd euró.[5] Összeségében, a monetáris hatóság az euróövezeti GDP több mint 7,0%-ának megfelelő likviditást biztosít a tagállamok számára. A bejelentés csak pár nappal azután látott napvilágot, hogy az amerikai jegybankegyrészt 0,0%-ra csökkentette irányadó rátáját, másrészt, 700 milliárd dolláros mennyiségi lazítást (500 milliárd dollár államkötvények vásárlása és 200 milliárd dollár jelzáloggal fedezett kötvények vásárlása) kezdeményezett.[6] Az EKB programja átmeneti, előreláthatólag 2020 végéig szól (vagy amíg a koronavírus generálta gazdasági válság tart) és minden eszközkategóriában hajlandó kötvényeket vásárolni, amelyek megfelelnek az eszközvásárlási programban (Asset Purchase Programme) meghatározott feltételeknek. Emellett, az EKB kiterjesztette a vállalati szektorra vonatkozó eszközvásárlási programja (Corporate Sector Purchase Programme) által meghatározott elfogadható értékpapírokat a nem-pénzügyi kereskedelmi eszközökre is. Továbbá, a jegybank kiszélesítette a biztosítékként elfogadható eszközök listáját a meglévő kockázati paraméterek kiterjesztése által, hogy egyszerűbben tudja finanszírozni a vállalati szektort. Az EKB által tett lépések elsődleges célja, egy újabb „euróválság” elkerülése. A bejelentett eszközvásárlási program Olaszország, Spanyolország és Franciaország számára kiemelt fontossággal bír, hiszen egyrészt a koronavírus járvány európai központjává Olaszország vált (Spanyolországban és Franciaországban is rohamosan emelkedik a fertőzöttek és a halálesetek száma), másrészt a déli periférián található eurózóna tagállamok gazdasága még mindig sérülékeny (gondoljunk itt csak az olasz és spanyol államadósság mértékére, a rendre visszatérő fiskális problémákra és a sikertelen francia reformtörekvésekre).

A drasztikus és volumenében óriási eszközvásárlási program bejelentése egyértelműen kifejezi, hogy nem pusztán gazdasági válságról van szó. Az EKB 3 000 milliárd eurós potenciális likviditástranszfer előkészítését is elvégzi, hogy refinanszírozási programokon keresztül kereskedelmi bankokhoz kihelyezze, akár a jegybank történetének legalacsonyabb kamata (mínusz 0,75%) mellett.[7]

Az eszközvásárlási program bejelentése előtt az EKB egyébként már több apróbb lépést is tett a járvány okozta negatív hatások mérséklésére. Enyhítették például a tőke- és likviditás pufferekre vonatkozó szabályokat az EKB által felügyelt kereskedelmi bankok számára.[8], Az EKB hosszú távú refinanszírozási programok (Longer-term Refinancing Operation) sorozatát is bejelentette, amely heti szinten, 2020 június végéig likviditást biztosít a kereskedelmi bankok számára[9], valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programok (Targeted Longer-term Refinancing Operation – TLTRO) harmadik fázisára vonatkozó kondíciókat is.[10] Az LTRO programok általános célja, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és közép vállalkozások (KKV-k) számára hiteleket nyújtsanak. És végül, az EKB egy 120 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be állami és privát kötvényekre vonatkozóan.[11] Összefoglalva, az EKB korai lépései három célt szolgáltak: (1) a kereskedelmi bankok likviditásának biztosítása a kedvező kamatozású hosszú távú refinanszírozási programokkal; (2) a reálgazdaságba történő folyamatos hitelezés fenntartása a meglévő TLTRO III programokra vonatkozó feltételek enyhítésével; és végül (3) az eszközvásárlási programok kibővítése, amellyel elkerülhetővé válhat, hogy a pénzügyi feltételek az euróövezeti gazdaságokban pro-ciklikus módon szigorodjanak.[12]

 

Az Európai Bizottság intézkedései a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság kezelésére

Az Európai Bizottság alapvetően két prioritás mellett avatkozik be. Egyrészt, elsődlegesen az egészségügyi vészhelyzet mérséklése a cél az uniós tagállamokban, másrészt, a gazdasági károk csökkentése a közösségi szintű szabályok (állami támogatásra vonatkozó szabály és a Stabilitási és Növekedési Egyezmény előírásai) ideiglenes enyhítésével, felfüggesztésével.

A Bizottság első prioritása, a fertőzöttek számának csökkentése, ezzel biztosítva időt a tagállami egészségügyi rendszereknek és az egészségügyi dolgozóknak.[13] A prioritás, természetesen, több európai uniós területen igényel beavatkozásokat: egyrészt, biztosítani kell, hogy minden tagállam megfelelő mennyiségű védőfelszereléssel és egészségügyi eszközzel rendelkezzen (mindezt úgy, hogy az Európai Unió belső piacának integritása megmaradjon, a létfontosságú termékek határon átnyúló kereskedelme továbbra is fennálljon és a termelési és elosztási értékláncok továbbra is funkcionáljanak), másrészt, a nem alapvető fontosságú utazások korlátozása az Európai Unióba pedig a járvány tovaterjedését próbálja limitálni.

Az első prioritás további eleme, hogy az Európai Bizottság fokozza a kutatások finanszírozását a koronavírus kapcsán. Ennek keretében a Bizottság már januárban közzétett egy 10 millió összegű pályázati felhívást a COVID-19-hez kapcsolódó sürgősen szükséges vakcinák kifejlesztésére, valamint a kezeléssel és diagnosztikával kapcsolatos kutatásokra. A 10 millió eurós keretösszeg mellé további 37,5 millió eurót biztosított (Horizon 2020 keretből) március 6-án a Bizottság. A program keretében 17 projekt került kiválasztásra (136 uniós és harmadik országbeli kutatócsoport részvételével), hogy megkezdjék a koronavírus terjedésének megelőzését célzó oltóanyagok, új kezelések, diagnosztikai vizsgálatok és orvosi rendszerek fejlesztését.[14] Emellett, 2020. március 16-án a Bizottság 80 millió eurós pénzügyi támogatást ajánlott fel a CureVac (Németország, Tübingen) oltóanyag-fejlesztő cég számára, hogy segítse a koronavírus elleni vakcina minél gyorsabb európai kifejlesztését és gyártását.[15]

Az Európai Bizottság második prioritása a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése, amely szintén komplex közösségi megoldásokat igényel. Az Európai Bizottság 2020. március 10-én javasolta egy beruházási eszköz létrehozását (Coronavirus Response Investment Initiative – CRII), a 37 milliárd eurós keretösszeg az Európai Strukturális és Beruházási Alap tartalékaiból áll össze (a 2014-2020 programozási időszakban fel nem használt kohéziós források) és azonnali likviditást nyújt a tagállamok számára.[16] A felhasználása során a tagállamok jóval nagyobb rugalmasságot kapnak, mint általában a kohéziós források kapcsán, ugyanakkor célzottan a legnagyobb szükséggel bíró területeken kell ezeket elkölteni: egészségügyi szektor, KKV-k támogatása és a munkaerőpiac. Emellett, a Bizottság kibővíti a kohéziós politikai szabályokat és minden koronavírushoz kapcsolódó kiadási tételt elfogad a kohéziós politikai kiadásnak.

További két fontos lépést érdemes kiemelni az Európai Bizottság intézkedési portfóliójából. 2020. március 19-én a Bizottság átmenetileg felfüggesztette az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokat, vagyis az uniós tagállamok rugalmasabban használhatják az állami támogatásokat a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági károk kezelésére.[17] Az intézkedéscsomag öt elemből áll össze: (1) a közvetlen támogatások és szelektív adózási előnyök biztosításának felső határa 800 ezer euróra emelkedik, így a tagállamok kezelni tudják a vállalatok sürgős likviditási problémáit; (2) a tagállamok garanciát biztosíthatnak a kereskedelmi bankok által nyújtott vállalati hitelekre; (3) a tagállamok kedvezményes hiteleket biztosíthatnak a vállalatok számára, ezzel segítve a felmerülő tőke és beruházási igények fedezését; (4) állami támogatás nyújtható azon bankok számára, amelyek kiterjedt reálgazdasági hitelezéssel (kintlevőséggel) rendelkeznek; és végül (5) rövid távú állami exporthitel biztosítása. Ahogyan látható, az állami támogatásra vonatkozó szabályozás enyhítése több oldalról próbálja biztosítani, hogy a reálgazdaság, a pénzügyi szektor és a külkereskedelmi csatorna továbbra is stabil maradjon az uniós tagállamokban, ezek összességében pedig a pozitív hatással lehetnek a vállalatokra (vállalati termelés fenntartása és foglalkoztatottak megőrzése) és a tagállami munkaerőpiacokra.

Az állami támogatásokra vonatkozó szabály átmeneti rugalmasabbá tétele maga után vonhatja a tagállami költségvetések kiadási oldalának akár rendkívüli emelkedését, míg a válság drasztikusan csökkentheti a költségvetés bevételi oldalát. Ezt előre kezelendő, az Európai Bizottság 2020. március 20-án aktiválta a Stabilitási és Növekedési Egyezmény általános mentesítési záradékát (escape clausule), vagyis az általában alkalmazandó szigorú költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat (3%-os GDP arányos deficitplafon) ideiglenesen nem kell betartaniuk a tagállamoknak.[18] Emiatt, a Bizottság felkérte a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb hagyja jóvá javaslatát. A deficitre vonatkozó szabály feloldásának következménye, hogy a tagállamok rugalmasan, olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek által megfelelően kezelhető az adott ország egészségügyi és gazdasági válsága, valamint megakadályozható a gazdasági fertőzés tovaterjedése.

Emellett, a Bizottság kiemeli, „hogy a rendelkezésére álló valamennyi gazdaságpolitikai eszközt fel fogja használni ahhoz, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a polgárok védelméhez és a világjárvány súlyos negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez.”[19]

 

Összefoglalás

Összefoglalva, a szupranacionális uniós intézmények (az EKB és az Európai Bizottság) március első heteiben drasztikus intézkedéseket hoztak, hogy közösségi szintről is támogassák a tagállamokat a koronavírus elleni egészségügyi és gazdasági küzdelemben. Az EKB eddigi lépései által egy olyan intézkedéscsomag rajzolódik ki, amely egyszerre támogatja az euróövezeti tagállamokat az eszközvásárlási programok által (kedvező államadósság-finanszírozás) és próbálja fenntartani a pénzügyi rendszer működését (kedvezményes hosszú távú refinanszírozási programok). Az Európai Bizottság szintén egy komplex intézkedés-portfóliót rakott össze az elmúlt másfél hét folyamán. A Bizottság lépései, egyrészt az egészségügyi krízist próbálják enyhíteni különféle programokkal, másrészt a gazdasági visszaesést kívánják tompítani az állami támogatásra vonatkozó feltételek enyhítésével és a tagállamokban gyakorlatilag a költségvetési hiány előírásait nem szükséges betartani (átmentileg). Így a tagállamok komoly felhatalmazást kaptak, hogy a költségvetési források és állami támogatás által az egészségügyi rendszer addicionális kiadásait finanszírozzák, a vállalatokat (stratégiai szektorok és KKV-k) kellő mértékű likviditással lássák el a termelés fenntartása végett és a reálgazdasági problémákat hatékonyan kezeljék.

A nemzetállami (territoriális) gondolkodás ellenére a tagállami döntéshozók közötti koordináció erősödni látszik a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésében. Ennek talán legfontosabb gazdaságpolitikai eleme, hogy az elmúlt héten újra felmerült az eurókötvények (eurobond – coronabond)közös kibocsátása. Elsőként Giuseppe Conte, az olasz miniszterelnök, jelezte, hogy rendkívüli gazdasági lépésekre van szükség, így akár az uniós szintű közös államadósságkezelés bevezetése sem kizárt a koronavírus okozta gazdasági válságból történő kilábalás segítése érdekében.[20] Az euróválság idején a déli periférián található tagállamok és Franciaország is támogatta a közös államadósság-kezelés kialakítását, viszont Németország vezetésével a centrum államok ellenezték ezt. Így némileg meglepőnek tűnik, hogy a Giuseppe Conte kijelentésére reagálva Németország és Hollandia is jelezte, hogy nyitottak egy újfajta eurókötvény kibocsátására (valamilyen formában a közös államadóság-kezelésre) a krízis megfékezése érdekében.[21]

Szijártó Norbert

Jelen írás 2020. március 22-én délután került lezárásra.

 

[1]Az Európai Központi Bank számításai szerint az idei évben az eurózóna GDP-je akár 5%-kal is csökkenhet. (Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200318/dobbenetes-elorejelzes-az-ekb-tol-akar-5-os-visszaeses-johet-az-eurozonaban-420343). Vélhetően az euróövezeti gazdasági visszaesés nem egyenletesen fog eloszlani a tagállamok között, a déli periférián található országok, mint Olaszország vagy Spanyolország jóval komolyabb recesszióval számolhatnak, mivel egyrészt az euróválság után a gazdaságuk még nem szilárdult meg és a jelen állás szerint a koronavírus is súlyosabban érintette ezeket az európai országokat.

[2]Baldwin, R. [2020. március 13.]: Keeping the lights on: Economic medicine for a medical shock. VOX CEPR Policy Portal. Elérhető: https://voxeu.org/article/how-should-we-think-about-containing-covid-19-economic-crisisés Baldwin, R. – Weder di Mauro, B. [2020]: Introduction. In: Baldwin, R. – Weder di Mauro, B. (szerk.): Mitigating the COVID Economic Crisis: Act Fast and Do Whatever It Takes. CEPR Press, London, pp. 1-24. Elérhető: https://voxeu.org/content/mitigating-covid-economic-crisis-act-fast-and-do-whatever-it-takes

[3]Forrás: https://twitter.com/Lagarde/status/1240414918966480896

[4]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2012/html/sp120726.en.html

[5]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200318_1~3949d6f266.en.html

[6]Forrás: https://www.federalreserve.gov/newsevents/pressreleases/monetary20200315a.htm

[7]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200319~11f421e25e.en.html

[8]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312~45417d8643.en.html

[9]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312_2~06c32dabd1.en.html

[10]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200312_1~39db50b717.en.html

[11]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/pressconf/2020/html/ecb.is200312~f857a21b6c.en.html

[12]Forrás: https://www.ecb.europa.eu/press/blog/date/2020/html/ecb.blog200313~9e783ea567.en.html

[13]Forrás: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/european-commissions-action-coronavirus_en

[14]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_386

[15]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_474

[16]Forrás: https://ec.europa.eu/regional_policy/en/newsroom/news/2020/03/16-03-2020-cohesion-policy-and-eu-solidarity-fund-contribute-to-the-coronavirus-response-investment-initiative

[17]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_496

[18]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_499

[19]Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_499

[20]Forrás: https://www.euractiv.com/section/coronavirus/news/italian-pm-floats-idea-of-corona-bonds-to-restart-eu-economy/

[21]Forrás: https://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/germany-and-netherlands-open-to-consider-coronabonds/

1 komment

Címkék: hun gazdasági növekedés portfolioblogger EU Szijártó Norbert koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr9715547272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2020.03.24. 12:31:21

Egy elég alapos, pártsemleges elemzése a vírus helyzetnek, illetve annak gazdasági és klímaügyi konzekvenciáinak:

www.egyvilag.hu/index.shtml#uzenet

(Talán túl pártsemleges is, megpróbálja politikai részrehajlás nélkül látni a történteket. Sajnos az Indexnek nem kellett, ezért vagyok kénytelen így terjeszteni, elnézést.)

Ja igen, ez is érdekes lehet még a jelenlegi helyzetben. Minden, amit a gazdasági válságokról tudni kell:

egyvilag.hu/temakep/099.shtml
süti beállítások módosítása