A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (10) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (6) elnökválasztás (4) éltető andrea (26) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (24) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (172) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kereskedelem (1) kína (11) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (140) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (14) spain (3) spanyolország (21) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (23) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Brit parlamenti választások a Brexit jegyében

2019.12.14. 08:05 Világgazdasági Intézet

Nem hivatalos végeredmény szerint – de a szavazatok közel teljes feldolgozottsága alapján – a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt magabiztos győzelmet aratott a 2019. december 12-ei brit előrehozott parlamenti választásokon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a konzervatívoknak kényelmes többségük lesz az Alsóházban választási programjuk megvalósításához. E program kétségtelenül legsürgetőbb eleme az országnak az Európai Unióból való kivezetése.

Tény, hogy a választási kampány legfontosabb témája a Brexit volt (lásd ábra), s ebből a szempontból akár egy második népszavazásnak is tekinthető.

Mit tartanak a britek a jelenkor legfontosabb megoldandó problémájának

         választás   népszavazás  választás

 

- EU/Brexit
- NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat)
- Bűnözés
- Gazdaság
- Bevándorlás

 Forrás: BBC (https://www.bbc.com/news/uk-politics-49826655) – eredeti: Ipsos Mori Issues Index  

A kampányban tett ígéretek alapján, Boris Johnson hamarosan a parlament elé viszi az EU-val kötött új megállapodását, és az ország – többszöri hosszabbítás után – 2020. január 31-én végre valóban kiléphet az Európai Unióból. Ezt követően ún. átmeneti időszak kezdődik, melynek során a britek és az EU közötti jövőbeli (döntően a kereskedelmet érintő) kapcsolatokról kezdődnek tárgyalások. Bár az átmeneti szakasz elvileg 2022 végéig meghosszabbítható, a kormányfő ígéretet tett arra, hogy nem nyújtja el a folyamatot 2020. december 31-nél tovább. A továbbiakban megpróbáljuk világossá tenni, milyen lehetőségeket teremt az új megállapodás, és hogyan lehet értékelni azt az előző, Theresa May által kitárgyalt egyezséghez képest.

Tudni kell, hogy az egyezség két fő részből áll: a Kilépési Megállapodásból, mely a nemzetközi jog hatálya alá eső szerződés (többek között az állampolgári jogokról, az ír-északír határról és a britek pénzügyi kötelezettségeiről), és a Politikai Deklarációból, amely csupán egy szándéknyilatkozat arról, hogy a felek hogyan képzelik el a jövőbeni kapcsolataikat. Brit szemszögből nézve, Boris Johnson érdeme, hogy a Kilépési Megállapodásnak az ír tartalékmegoldásra (az ún. ír backstopra) vonatkozó jegyzőkönyvét sikerült jelentősen megváltoztatni. Az eredeti jegyzőkönyv ugyanis csapdahelyzetet eredményezett: ha nincs egyezség a kereskedelmi kapcsolatokról az átmeneti időszakban, akkor az Egyesült Királyság egésze határozatlan időre szólóan az EU vámuniójában marad, ami meggátolná a Brexit egyik legfontosabb hozadékának kihasználásban, jelesül abban, hogy harmadik országokkal kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi egyezségeket kössön. Ez a veszély most már nem áll fenn, azonban Észak-Írország az új Ír Jegyzőkönyv alapján is külön kezelendő az Egyesült Királyság többi részétől (lényegében Nagy-Britanniától), amennyiben egyrészt bizonyos mértékig továbbra is vonatkoznak rá az Egységes Piac szabályai, s ezáltal az Európai Bíróság joghatósága; másrészt új adminisztratív határvonal keletkezik az Ír-tengeren, és jelentősen megnőnek az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalomra vonatkozó papírmunka. Az ír tartalékmegoldás meghosszabbításáról az északír parlament időről-időre dönthet: egyszerű többség esetén négy évre, mindkét közösség (unionista/nacionalista) megfelelő arányú támogatása esetén nyolc évre szólóan.

További változás, hogy az új Politikai Deklarációból kikerültek azok a kitételek, amelyek szerint az Egyesült Királyságnak továbbra is törekednie kellene az EU-s szabályokkal való harmonizációra. Az „egyenlő versenyfeltételek” biztosítására vonatkozó megfogalmazást a „versenytorzítás elkerülését” célzó kötelezettségvállalás váltotta fel. Végül a védelmi együttműködés terén az Egyesült Királyság szabadon választhatja meg, hogy miként vesz részt az EU-val közös akciókban.

A britek számára pozitívnak tekinthető változások azonban itt véget érnek. Egy nagyon fontos aspektusban változatlan maradt a Kilépési Megállapodás: a 174. Cikk szerint, az uniós jog értelmezése terén támadó jogviták tekintetében a papíron semleges választott bírói testület köteles az Európai Bírósághoz fordulni, s annak döntését elfogadni. A nemzetközi joggyakorlatban igen ritka, hogy egy szuverén ország egy szerződéssel kapcsolatban elfogadja a másik fél bíróságának jogértelmezését, ezáltal lehetővé téve, hogy az időközben a saját érdekei szerinti változtatásokat hozzon. Az uniós szerződésekben eddig csupán néhány egykori szovjet tagköztársaság (Ukrajna, Grúzia és Moldova) fogadta el a fenti egyenlőtlen helyzetet az EU-val kötött társulási egyezményeikben.  Az Egyesült Királyságénál jóval kisebb gazdasági (és alku-) erejű Norvégia és Svájc azonban mindeddig sikeresen ellenállt.

További veszélyt hordoz a britekre nézve, hogy minimum 11 hónapig fog tartani az ún. átmeneti időszak, melynek során Londonnak nem lesz beleszólása az Unió – például a pénzügyi szolgáltatások vagy a halászat terén – számára esetlegesen hátrányt okozó döntéseibe. Továbbá a kilépési számla (kb. 45 milliárd euró) sincs tételesen rögzítve, csupán az elvek, amelyek mentén azt ki kell számolni, s mint már említettük, az uniós jog értelmezése a másik fél joghatósága alá tartozik.

Bár az új Politikai Deklarációban a felek szabadkereskedelmi megállapodás megkötését tekintik elérendő célnak, nem lehet kétségünk afelől, hogy az EU27-ek jelentős árat szabnak majd a britek szabad piacra jutásának. Boris Johnson egyetlen komoly aduja, hogy az ír tartalékmegoldás új verziója alapján nem kell kötelezően megállapodásra jutnia. Továbbra is ott marad tehát a „no-deal”, az egyezség nélküli kilépés, illetve az ezzel való fenyegetőzés lehetősége.

Somai Miklós

2 komment

Címkék: választások hun portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság brexit

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr7615351718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

haXXor 2019.12.16. 06:31:18

Oke, google a baratom meg minden, de nekem meg az sem vilagos, hogy az a sok orszag(?) mi is a szigeten. Ok most kulon entitasok vagy kozosek? Lehet ezert nem ertem ezt a rugozast sem ami ment...

paráznabillegető 2019.12.16. 08:48:33

@haXXor: magyar vagy, azért nem érted.
ott sem élsz közöttük, azért nem érted.
teljesen ugyanolyan emberek, mint mi, azért nem értem...