A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött

2019.07.16. 09:49 Világgazdasági Intézet

Az új globális digitális pénzről tett bejelentése komoly médiafigyelmet és rendkívül ellentmondásos fogadtatást kapott. Ebben a blogban csak egy pillanatképet lehet bemutatni, mert rendkívül gyors a változtatás. A Facebook és a Cambridge Analytica személyes és társadalmi adatainak használatával kapcsolatos közelmúltbeli botrány etikai megfontolásokat hozott előtérbe. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (FSB) idei elemzése szerint a nagy technológiai cégek azért képesek különböző ingyenes szolgáltatásokat nyújtani, mert az ily módon elért adatokat más üzleti céljaikra tudják felhasználni. A mit sem sejtő ügyfelek a szolgáltatásuk igénybevételéért cserébe személyes adataikkal fizetnek.

Nyár elején elindult egy új, blockchain elemekre épülő, pénzügyi infrastruktúra kialakítását célzó Libra nevű projekt, megjelent a kapcsolódó White Paper is. Ha a tervek megvalósulnak, akkor ugyanolyan egyszerű lesz pénzt küldeni, mint üzeneteket vagy fotókat megosztani másokkal. A Libra további küldetése, hogy csökkentse a nemzetközi pénzküldés költségeit és nehézségeit, valamint segítse a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést korábbi (KickPay, Telegram és WeChat) kezdeményezésekhez hasonlóan. A konzorcium, a Libra Szövetség, egy független, non-profit genfi székhelyű szervezet, amelynek alapító tagjai többek között:

  • fizetési szolgáltatók: MasterCard, PayPal, PayU, Stripe és VISA;
  • technológiai cégek és piacterek: Booking Holdings, eBay, Farfetch, Facebook Calibra, Lyft, Spotify, Uber és MercadoPago;
  • telekommunikációs cégek: Iliad és Vodafone;
  • blokklánc fejlesztő cégek: Anchorage, BisonTrails, Coinbase és Xapo;
  • kockázati tőkebefektetők: Andreessen Horowitz, Breakthrought Initiatives, Ribbit Capital, Thrive Capital és USV;
  • akadémiai-, non-profit szervezetek: Creative Destruction Lab, Kiva, Mercy Corps és Women’s World Banking

A fenti felsorolásbana technológiai cégek között látható található a Facebook pénzügyi szolgáltatást nyújtó leányvállalata, a Facebook Calibra, amely megoldása teszi majd lehetővé a fejlesztőknek, hogy az online alkalmazásaikba beépítsék a pénzküldés lehetőségét.

A Calibra első szolgáltatása egy digitális pénztárca lesz, amely a WhatsApp és a Messenger alkalmazásokban, illetve különálló applikációként és elérhetővé válik jövőre. A szolgáltatás indításakor a tárca segítségével a Libra érmét küldhetjük, fogadhatjuk és tárolhatjuk. A Facebook tervei között szerepel, hogy a későbbiekben a Calibra tárca a számlák kifizetésére, QR-kód alapú vásárlásra és közlekedésre is alkalmassá váljon.

A Libra Szövetség partnerei közül mindegyik legalább 10 millió dollárt fizetett ezért a kiváltságért. Fontos megemlíteni, hogy nincs jelentős tradicionális pénzügyi szolgáltató, noha egyes hírek szerint a Facebook az Egyesült Államok legnagyobb bankjait komolyan kapacitálta a részvételre. Noha a projekt várható indulása csak jövőre lesz esedékes, a bejelentéssel párhuzamosan elindult a tesztüzem, amelyen keresztül a fejlesztők számára elérhetővé vált a programozói kód. Ráadásul az amerikai törvényhozás sincs elragadtatva az ötlettől, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók ítéli el a Librát. A Financial Times Alphaville szerkesztősége is kevéssé lelkesedik a kezdeményezés iránt, sőt még egy cikksorozatot is indítottak azzal a céllal, amelyben szakértők sora magyarázza azt, hogy szerintük milyen közkeletű tévedések vannak a Librával kapcsolatban. Érdemes Jemima Kelly kifogásait pontról pontra megnézni!

 

Első mítosz: Egy blokklánc technológia működteti a Librát.

A Libra működését a Libra Blockchain támogatja, amely egy decentralizált programozható adatbázisnak tekinthető. Valójában a Libra blokklánc nem igazi blokklánc, mivel a blokkláncra kötelezően jellemző elemek hiányoznak mögüle. Például, míg a Bitcoin esetében a tranzakciók láncszerűen követik egymást, addig a Libra esetében sem blokkról, sem láncról nem beszélhetünk. Valójában a Libra Blockchain egy egyedi adatstruktúra, amely az idő előrehaladtával rögzíti az ügyletek állapotát. A Facebook azt mondja, hogy mivel a blokklánchoz kapcsolódó kriptográfia technológiát használja, mint például a Merkle fa, a bizánci konszenzus, ezért blokkláncnak kell nevezni. Az Alphaville szerzői szerint nem a Facebooknak kell eldöntenie, hogy mit jelent a blokklánc. Ráadásul szerintük a Librának nincs is szüksége a blokklánc technológia alkalmazására ahhoz, amilyen célt el akar érni.

 

Második mítosz: a Libra decentralizált.

A Libra azt állítja magáról, hogy egy decentralizált rendszer, de a kritikusok szerint ez nem igaz. Ellentétben a Bitcoin és más digitális pénzekkel, a Libra nem fogja használni a proof of work-ot a bányászok ösztönzésére, hogy munkájukkal működtessék a hálózatot. Ehelyett a Facebook és a Libra egyesület másik 27 alapító partnere saját node-okat fog működtetni, amelyek validálják a Libra tranzakciókat. A Facebook vezető szerepet tölt be a Szövetségen belül, de a végső döntéshozatali fórumot a Libra Tanács biztosítja, amely tanácsban az alapító tagok egy-egy képviselővel vannak jelen. A Libra a jövőben egy decentralizáltabb engedély nélküli rendszer irányába fog alakulni, de erről jelenleg még nincsenek publikusan elérhető részletek.

 

Harmadik mítosz: A Libra varázsütésre csökkentheti a határokon átnyúló fizetési díjakat.

Ezek a díjak magasak, nemcsak a technológiai kérdések miatt, hanem a politikai és szabályozási szempontok miatt is, amelyek a pénz egyik területről a másikba történő áthelyezésének bonyolult folyamatához kapcsolódnak. Bár igaz, hogy sok bank továbbra is túlzott mértékű díjakat számít fel a határokon átnyúló átutalásokért és a hazautalásokért, ma már több vállalat dolgozik azon, hogy ezeket a díjakat alacsonyabb szinten tartsák, mint például a TransferWise és a Revolut. Nincs okunk azt hinni, hogy a Libra tovább csökkentheti ezeket a költségeket. És mindaddig, amíg az emberek továbbra is központi banki pénzt használnak elsődleges fizetési eszközként, mégis valahogy át kell váltaniuk ezt a pénzt Librára, ami költséggel jár.

 

Negyedik mítosz: A Libra arról szól, hogy segítsen az alulbankolt társadalmi rétegeken.

A Facebook azt akarja, hogy mindenki azt gondolja, hogy ők mindent megtesznek azért, hogy növeljék a pénzügyi inklúziót a fejlődő országokban. A Világbank adatai szerint ugyanakkor a felnőtt lakosság körében még mindig van 1,7 milliárd ember (a felnőtt lakosság kb. 31%-a), akik jelenleg nem tudnak még az alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz sem hozzáférni. Bár közülük „csak” közel fél milliárd rendelkezik mobiltelefonnal és internet hozzáféréssel, a szám még így is jelentősnek mondható.

De az sem világos, hogy az a személy, akinek nincs banki kapcsolata, hogyan tudja majd megvásárolni a Librát, különösen akkor, ha a Libra minden vonatkozó szigorú szabályt be akar tartani, ugyanis a szabályozók célja, hogy a felhasználók ne vehessenek részt illegális pénzmosási tevékenységben. A Libra nem valószínű, hogy segíti a gyorsan leértékelődő valutákkal rendelkező országokban élő embereket, mivel ezek az országok hajlamosak tőkekontroll intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy megakadályozzák a bankjaik megrohanását. A Facebook még soha nem mutatott nagy érdeklődést az alulbankolt rétegek iránt, ezért jogos a kérdése, hogy miért lettek hirtelen ilyen segítőkészek.

 

Az ötödik mítosz: Libra legitimálja a Bitcoint.

A Libra „alacsony volatilitású kriptopénz”-nek nevezik magát, de éppen úgy, ahogy a Libra Blockchain sem igazi blokklánc, úgy a Libra sem igazi kriptopénz.  A jelenleg ismert stablecoin-okhoz képest a Libra abban eltér majd, hogy nem egy adott devizához kötik az értékét, hanem a legstabilabbnak ítélt devizákban tartott (pl. amerikai dollár, euro, angol font, svájci frank, japán jen), alacsony volatilitású eszközök (bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok) meghatározott kosarához. A Libra, mint kriptovaluta esetében cél az értékállóság megteremtése, a tőke megőrzése, ezért a Libra az ún. stablecoin-ok közé fog tartozni. Tehát sokkal jobban hasonlít a Winklevoss testvérek által kibocsátott Gemini dollárhoz. És valószínűleg az nem véletlen, hogy az ikrekhez hasonlóan, akik köztudottan hosszú távú riválisai Mark Zuckerbergnek, a Libra névválasztás is egy csillagjelre utal. A „blockchain” és a „kriptopénz” szavak használata inkább a PR-érték, mint valódi tartalom, mint sok hasonló kezdeményezés esetében.

A Facebook egyik célkitűzése vélelmezhetően az, hogy ha a Libra kibocsátását a nemzetközi szabályozók és hatóságok elfogadják, akkor ezáltal legitimálni tudja a Facebook adatfelhasználásával kapcsolatos kritikákat. Érdemes a Libra körüli fejleményeket szoros figyelemmel követni.

Kerényi Ádám

1 komment

Címkék: facebook hun portfolioblogger kriptovaluta Kerényi Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr214948808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2019.07.20. 03:50:58

Itt Kínában mindent a Wechaten keresztül fizetünk. Még a koldusnak is van kinyomtatott QR kódja meg minden utcai árusnak. Meg persze MINDEN boltnak. Azon kapom a fizetésem is. Készpénzt évek óta nem láttam senkinél....
süti beállítások módosítása