A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (5) automotive industry (2) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) bányászat (1) Basel III (1) battery industry (2) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (4) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (2) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) Draghi (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (37) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (32) environmental pollution (2) értéklánc (1) északi országok (1) EU (28) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (3) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) Finnország (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) gyógyszeripar (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (6) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (9) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (4) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (10) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) Sass Magdolna (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (26) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) Szerbia (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Kétszer kettő néha öt

2017.07.19. 11:32 Világgazdasági Intézet

Az Európai Bizottság 2017. március 1-jén közzétette a Fehér könyv Európa jövőjéről – a 27 tagú EU útja 2025-ig? gondolatok és forgatókönyvek című vitairatot (erről lásd az alábbi írást).

Ebben az alábbi öt lehetséges szcenárió került megnevezésre a jövőbeli 27 tagú Európai Uniónak:

  1. „Megy minden tovább”, azaz az Unió folytatja reformprogramjának végrehajtását;
  2. „Csakis az egységes piac”, azaz az Unió valamennyi szakpolitikai területen kevesebbet tesz együtt;
  3. „Aki többet akar, többet tesz”, azaz az Unió lehetővé teszi tagállamok csoportjainak, hogy bizonyos területeken többet tegyenek;
  4. „Kevesebbet hatékonyabban”, azaz az Unió bizonyos területeken kevesebbet tesz;
  5. „Sokkal többet együtt forgatókönyv”, azaz a 27 tagú Európai Unió úgy dönt, hogy valamennyi szakpolitikai területen többet tesz együtt.

A Fehér könyv végén található melléklet a 2019-ben esedékes európai parlamenti választásokig vázolt fel egy részletes ütemtervet, amelyhez feszesen tartja magát a Bizottság. 2017. április 26-én jelent meg Marianne Thyssen a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos és Valdis Dombrovskis, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos által Az EU szociális dimenziójáról című vitadokumentum, amelyben Európa szociális jövője szempontjából az alábbi három lehetőséget mutatják be:

  1. csak a szabad mozgásra korlátozódik a szociális dimenzió;
  2. azok számára, akik többet szeretnének tenni a szociális területen ez lehetségessé válik;
  3. a 27 tagú EU együtt mélyíti el a szociális dimenziót.

2017. május 10-én Frans Timmermans, a minőségi jogalkotásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az Alapjogi Chartáért felelős első alelnök és Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök jelentette meg A globalizáció előnyünkre fordításáról című vitairatot. A szerzők szerint a sikerhez az EU és tagállamainak együttes erőfeszítésére van szükség, mivel a kulcsfontosságú szakpolitikai eszközök legtöbbje a nemzeti kormányok kezében van. Az Európai Uniónak világpiaci vezető szerepet betöltő vállalatokat felvonultató innovatív és versenyképes gazdaságnak kell lennie.

2017. május 31-én Valdis Dombrovskis és Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos közölte A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítéséről című vitairatot. A Gazdasági és Monetáris Unió a szerzők szerint három területen nem teljesít megfelelően:

  1. Nem képes kellően visszafordítani azon szociális és gazdasági eltéréseket, amelyek a válság következtében alakultak ki az euróövezet tagországai között és azokon belül;
  2. Ezen centrifugális erők komoly politikai árat követelnek;
  3. GMU erősebb ugyan, de még nem vált teljesen ellenállóképessé a sokkhatásokkal szemben.

Ez a vitairat többször hivatkozik a 2015. június 22-én Juncker elnök által Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása címen megjelent jelentésre, amely a köztudatban 5 elnök jelentése néven került be, mivel közreműködött az elkészítésében Mario Draghi, az Európai Központi Bank-, Donald Tusk, az Európai Tanács-, Martin Schulz, az Európai Parlament- és Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke is. Visszatérve a május végén publikált vitairatra, ebben került bemutatásra a GMU 2025-ig történő elmélyítésének és kiteljesítésének lehetséges módjai, továbbá konkrét lépéseket definiáltak, amelyek még a 2019-i európai parlamenti választásokig megvalósíthatók.

2017. június 7-én Federica Mogherini alelnök, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Jyrki Katainen vezette elő Az Európai védelem jövőjéről című vitaanyagot, amelyben három különböző forgatókönyv keretében mutatja be a biztonsági és védelmi unió felé való elmozdulás lehetőségeit. Ezek az alábbiak:

  1. „Biztonsági és védelmi együttműködés”, amely forgatókönyv szerint az EU 27 tagállama a korábbiakhoz képest gyakrabban működik együtt a biztonság és védelem területén.
  2. „Megosztott biztonság és védelem”;
  3. „Közös védelem és biztonság”, amely forgatókönyvben a tagállamok tovább mélyítik az együttműködést és az integrációt a közös védelem és biztonság irányába.

2017. június 27-én Corina Crețu a regionális politikáért felelős biztos és Günther H. Oettinger a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos tette közzé Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről című vitaanyagot. A szerzők szerint az uniós pénzügyeket a jövőben a gazdasági erő, a fenntarthatóság, a szolidaritás és a biztonság mentén kell alakítani, egy megfelelően kialakított, kifejezetten a kitűzött prioritások előmozdítására összpontosító költségvetés képes érdemi változást hozni az emberek életében, és elősegíteni az EU hozzáadott értékébe vetett bizalom helyreállítását.

Összefoglalva, a Fehér könyv öt lehetséges forgatókönyvének kérdését a mai napig öt szakpolitikai dokumentum járta körül. A vitairatok rövid bemutatása után kijelenthető, hogy kezd megjelenni a horizonton a megújuló és megújított Európai Unió körvonala.

Kerényi Ádám

Szólj hozzá!

Címkék: hun Kerényi Ádám Fehér könyv Európa jövőjéről

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr6312674003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása