A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (10) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (6) elnökválasztás (4) éltető andrea (26) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (24) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (173) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kereskedelem (1) kína (11) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (7) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (141) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (14) spain (3) spanyolország (21) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (23) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Fejlettségi heterogenitás és a minimálbér

2015.01.12. 17:40 Világgazdasági Intézet

2015 januárjától Németországban ismét van minimálbér, köszönhetően a kormányban résztvevő szociáldemokratáknak. Önmagában ezzel az EU többi tagországában nem lenne semmiféle baj, de a német szabályozás esetében a fogadó ország elve érvényesül, azaz Németország területén minden munkavállalóra – így a fuvarozókra is – érvényes a német minimálbér. Ha ugyanis nem lenne érvényes, akkor Németországban a külföldi fuvarozók egy része a versenyképesebb költségstruktúra alapján fokozatosan kiszorítaná a német fuvarozókat. Ezért kell német szempontból ennél a bérnél a fogadó ország elvét érvényesíteni.

A magyar fuvarozókat súlyosan érinti ez a szabályozás, mert ugyan Magyarországon is van minimálbér, de ez csupán alig egyharmada a német minimálbérnek. Tehát, ha a Németországon keresztül haladó fuvarozóknak ezt az emelt minimálbért kellene kifizetni, azonnal költségproblémáik lennének. Van-e erre a problémára jó megoldás? Olyan megoldás, amely valamelyik fél érdekét nem sértené, nincs. Ezért merül fel a következő kérdés: vajon a gazdasági fejlettség különböző fokán álló országok piacát össze lehet-e nyitni egy egységes belső piacon? Bár logikus lenne, ezt a kérdést mégsem lehet feltenni, hiszen immáron több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza az egységes belső piac, amely mindig is az európai integráció egyik „ékkövének” számított. Amikor az elmúlt egy-másfél évtizedben az Európai Unió növekedési gondokkal volt kénytelen szembe nézni, mindig az egységes belső piac továbbfejlesztését (azaz a belső korlátok további leépítését) jelölték meg a növekedésgerjesztő eszközök legkívánatosabb formájaként.

Az áruk szabad mozgásánál az úgynevezett származási ország elve érvényesül, azaz, ha egy termék az azt előállító országban többféle szempont alapján fogyasztásra alkalmas, akkor azt a terméket az importáló országban is hasonló módon el kell fogadni. A származási ország elve azonban bizonyos gazdasági területeken nem érvényesíthető, vagy legalábbis nem magától értetődő módon.

A 2004-es úgynevezett „megakibővülés” folyamatának idején a nyugat-európai szakszervezetek élesen tiltakoztak az ellen, hogy a munkaerő szabad mozgását az újonnan csatlakozók számára a belső piac egyik szabadságaként azonnal, minden korlát nélkül megadják. Attól féltek ugyanis, hogy az a – nem utolsó sorban a szakszervezeti küzdelmek eredményeként kialakult – magas bérszínvonal, amely ezekben az országokban létrejött, a bérverseny következtében a kelet-közép-európai EU-tagországokból odavándorló munkaerő foglalkoztatásakor lefelé fogja vinni a béreket a hazai munkaerőnél is, ezért néhány régi EU-tagország 2+3+2 évre megakadályozta a munkaerő szabad mozgását. A 2004-es kibővülés időszakában a Bizottság készített egy anyagot, amelyben azt a próféciát írták le, hogy a kelet-közép-európai országokban alacsonyabbak a fogyasztói árak, és ennek megfelelően alacsonyabb a bérszínvonal is, s ez majd csak hosszabb idő alatt fog idomulni az EU15-ök ár- és bérszínvonalához. Több mint tíz éve bent vagyunk az Európai Unióban, a fogyasztói árak fokozatos felzárkózása folyamatosan történik, de a bérek folyamatos felzárkózása valahogy még sincs összhangban ezzel. A 2008-ban kirobbant válság után ez a helyzet  – legalábbis ami a béreket illeti – talán még romlott is, tehát a fogadó ország elve alapján a minimálbért érvényesíteni akaró német szándék feltehetően jelenleg több érdeksérelmet fog okozni, éppen a rossz növekedési és foglalkoztatási helyzet miatt.

A foglalkoztatás kiélezett kérdés a válság utáni években, igaz, eltérő súllyal, de minden EU-tagországban. A foglalkoztatás és a növekedés egymást feltételező folyamatok. Az eurózóna gazdasági növekedése kifejezetten problematikus akár a V4-hez, akár a világgazdaság többi régiójához képest. Így akár a német minimálbér-szabályozást burkolt piacvédelemnek is lehet értelmezni, pedig a német munkanélküliségi ráta (5 % körül van)  az egyik legalacsonyabb az EU-ban is és az eurózónában is.

A piac megoldja ezeket a problémákat, ha szabadon érvényesülhet. A minimálbér önmagában egy közgazdaságilag vitatott eszköz, hiszen a bér a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán kellene hogy alapuljon. A minimálbér azokban az esetekben szokott egyáltalán előkerülni, amikor a szociális helyzet javítása kerül előtérbe a leszakadó rétegek leszakadásának korlátozása érdekében. A 2008-as válság hozadékaként az EU egészében megnőtt az adott ország viszonyai között értelmezendő szegény rétegek súlya. Így még az is lehet, hogy a politikusok a továbbiakban egyre gyakrabban fognak a minimálbér bevezetéséhez folyamodni.

A szolgáltatások szerepe normális gazdasági körülmények között folyamatosan növekszik. Az egységes belső piac válság előtti működésében is állandó problémát jelentett a szolgáltatások szabad mozgása. A válság utáni helyzetben ez a konkrét probléma se többet, se kevesebbet nem jelent, mint azt, hogy a fejlettségi heterogenitás nem kedvez a négy szabadság akadálymentes működésének a belső piacon.

Rácz Margit

Szólj hozzá!

Címkék: hun minimálbér portfolioblogger eurozóna EU rácz margit

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr257065527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.