A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

"Anti-Davos"

2012.01.27. 15:43 Világgazdasági Intézet

 
A davosi világgazdasági fórummal egy időben folyik egy másik tanácskozás is a világ egy Davostól minden értelemben nagyon távoli pontján. Ez a World Social Forum („Szociális Világfórum”, vagy „Társadalmi Világfórum”) nevet viseli. 2001 januárja óta kerül sor ennek az alternatív fórumnak a megrendezésére minden évben a davosi fórummal egy időben. Megszervezői, civil mozgalmak és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) azzal a céllal hozták létre, hogy a világtársadalom „másik” fele is hallathassa hangját a davosi politikai és gazdasági hatalmasságokkal szemben.

A WSF első és leggyakoribb színhelye a brazíliai Porto Alegre, de rendeztek már világfórumot az indiai Mumbaiban (2004), egyszerre több helyszínen (2006, 2008, 2011), a kenyai Nairobiban (2007), Amazóniában (Belém, 2008) és Dakarban (2010) is. Porto Alegre, az 1773-ban portugál telepesek által alapított, az agglomerációval együtt 4 milliós város arról nevezetes, hogy itt vezették be még 1989-ben, és működtetik azóta is az ún. „részvételi költségvetést”. Ez azt jelenti, hogy a városi büdzsé egy részéről, nevezetesen az infrastrukturális és szolgáltatási (közlekedési, egészségügyi, oktatási, sport- és gazdasági fejlődést szolgáló) kiadásokról (a teljes városi költségvetés több mint egyötödének felhasználásáról) közvetlenül maguk a lakosok döntenek. A több etapban és helyszínen folytatott lakossági fórumokon, vitákban egyre több és több, mára már kb. 50 ezer ember vesz részt. Minden kerületben nagy létszámú plenáris üléseken a megjelentek határoznak a rendelkezésükre álló pénz felhasználásáról. Ez főleg az igen elmaradott és szegénységgel sújtott agglomeráció ellátásának javítására irányul. A döntéseket a Porto Alegre-i városi tanács nem változtathatja meg, s bár elvileg megvétózhatná, erre eddig még sosem került sor. Még a Világbank is elismerte, hogy a részvételi költségvetés számottevően javította az agglomeráció infrastruktúráját.
 
A részvételi költségvetés a világ szociális civil mozgalmai számára a közvetlen („részvételi”) demokrácia egyik elemét, a tömegektől elszakadó politikai-gazdasági elit hatalomgyakorlási formája, a képviseleti demokrácia konkrét alternatíváját jelenti.
Nem véletlen tehát, hogy a Franciaországban 1998-ban megalakult nemzetközi ATTAC (eleinte a spekulációs tőke elleni intézkedéseket, különösen a Tobin-adó bevezetését sürgető, mára szélesebb globalizációkritikát megfogalmazó mozgalom) latin-amerikai kapcsolatokkal rendelkező aktivistái és 6 brazil szervezet (Pl. Brazil Nem-kormányzati Szervezetek Szövetsége, Brazíliai Igazság és Béke Bizottság, Központi Szakszervezeti Szövetség, Brazil Társadalom- és Gazdaságkutató Intézet, Földnélküli Vidéki Munkások Mozgalma) éppen ebben a városban hozták össze az első világméretű „Anti-Davos”-t, amelyre azóta is a világ minden részéről érkeznek a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek képviselői.
 
A WSF, ahogy alapelveiben olvasható, a „neoliberalizmust, a tőke által dominált világrendet, az imperializmus bármely formáját ellenző” civil társadalom fóruma. A pluralitás, a diverzitás és a pártok elutasítása jellemzi. Jelszavuk: „Lehet más a világ” („Another world is possible!”) egyben válasz Margaret Thacher híres, a neoliberális gazdaságpolitikát (ahogy választási győzelmekor mondta: „lépésről lépésre szorítjuk vissza a szocializmust”) indokoló verdiktjére, a „TINA”-ra („There Is No Alternative” – nincs alternatíva).
 
A WSF-rendezvények számos vitát, fórumot, előadást, eseményt foglalnak magukban, általában több tízezer fő részvételével. 2003 óta regionális fórumokat is tartanak. A 2002. novemberi Európai Szociális Fórumon Firenzében például hatalmas (a szervezők szerint 2 milliós, a sajtó szerint „csak” egymilliós) felvonuláson tiltakoztak Irak akkor készülőben lévő lerohanása, valamint „a profit uralma” ellen. A WSF keretében együttműködő mozgalmak és NGO-k szervezték meg egyebek között a világméretű, sokmillió embert megmozgató 2003. február 15-i iraki háborúellenes tiltakozást, valamint a 2011. októberi „Foglaljuk el!” („Occupy!”) tüntetés-sorozatot is. Ez utóbbira 82 országban közel ezer városban került sor.
 
A 12. WSF 2012. január 24. és 29. között zajlik Porto Alegrében, és ez az összejövetel egyben a 2012. júniusában, a Rio+20-szal egyidőben rendezendő környezeti kérdésekkel foglalkozó tematikus „Népi Gyűlés” előkészítője is. A Porto Alegre-i WSF fő témája a válságból kivezető út, egy új civilizációs modell építése, olyan modellé, amelyben „a szolidaritás uralkodik”. Javaslatokat fognak elfogadni a nyári tematikus környezetvédelmi Népi Gyűlés számára is. A 12. WSF fórumai és vitái 4 tengely mentén szerveződnek. 1. Etika, filozófia, szubjektivitás, dominancia és emancipáció. 2. Emberi jogok, népek, területek és „Földanya védelme”. 3. Termelés, elosztás és fogyasztás, a javakhoz való hozzáférés, közjavak, átalakulóban lévő gazdaságok. 4. Politika, erőközpontok és demokrácia.
 
Bár a népeknek ez a világfóruma rendkívül népszerű a közéleti tevékenységet folytató „alsóbb” rétegek körében, nem rendelkezik igazi politikai erővel. Tömegdemonstrációinak nincs következménye, nyilatkozatokat, határozatokat a WSF alapelveiből következően nem ad ki. Minden az önkéntesség és véleményszabadság elvére épül, bármiről csak konszenzussal (tehát nem szavazással) hoznak döntéseket. Nincs formális szervezet, pártszerű fegyelem stb. Mindez a résztvevő szervezetek igen eltérő elvi-ideológiai alapállásából következik. A 2011-es WSF-en, amelyet kivételesen Szenegál fővárosában, a fejlett világ számára leginkább csak ralijáról híres Dakarban rendeztek, a WSF egyik fóruma, a Szociális Mozgalmak Közgyűlése kiáltványában mindenestre leszögezte, hogy ők közösen küzdenek a transznacionális vállalatok, a kapitalizmus, a rasszizmus és a diszkrimináció minden formája ellen. Ebben a kiáltványban hirdették meg a fent említett, de később az USA-ból elhíresült „Occupy!” mozgalommal egyesült világméretű antikapitalista akciónapot is 2011. október 15-re.
 
A globalizácó mai formájával elégedetlenkedőket a tájékozatlanok globalizációelleneseknek titulálják, és ellentmondást látnak abban, hogy ezek a mozgalmak jórészt éppen az interneten és mobiltelefonon szerveződnek. Pedig nyilvánvalóan arról van szó, hogy a globalizációval járó, és immár a davosi világgazdasági fórum előkelőségei által is elismerten hatalmas egyenlőtlenségek és igazságtalanságok azok, amiket nemcsak, hogy a WSF-mozgalmak, de Föld lakosainak többsége is elutasít.
 
A kutyaugatás azonban nem hallatszik az égig. Jól példázza ezt, hogy az amerikai polbeat-énekes Makana „Mi vagyunk sokan” című, refrénjében az embereket az utcák, bíróságok, hivatalok elfoglalására buzdító („Occupy”) dalát az énekes a legutóbbi, Hawaiiban rendezett APEC csúcs díszvacsoráján a világ vezetőinek 45 percen keresztül ismétlődve adta elő, és… nem történt semmi. Az énekest nem zavarták sem el, sem meg, de nem is kérdezték meg tőle, hogyan gondolja, hogy „nem a kevesek, hanem a sokak parancsát” kellene teljesíteniük.
 
Artner Annamária
 
 
 

10 komment

Címkék: hun davos alterglobalizáció world social forum artner annamária

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr643907238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.01.29. 16:30:05

Kommunizmus 2.0

Persze majd ha felszabadulnak a kiskínai rabszolgák, ha majd 5x ennyibe fog kerülni az olaj, mert az arabok fején nem ül az USA, akkor nem hiszem hogy a "nyugat demokratikus népe" ilyen kongresszusokat fog szervezni. :)

Elfogy az olaj, véget ér a jólét, elfogynak liberálisok...

[Marci] 2012.01.29. 18:20:10

Egyetértek az előttem szólóval.

A hippik eltűnnek, ha beköszönt a kemény tél.

Link Elek 2012.01.29. 19:33:08

az ilyen tunteteseken szerintem a "gazdagok" azon gyerekei vesznek reszt, akiket erdekel, hogy mi van azokkal akik mashogy elnek.
megoldast nem tudnak adni. a problema zavarja oket.

amikor egy kicsit idosebbek lesznek, es megérzik a pénz szagát, akkor majd talalnak maguknak mas elfoglaltsagot.

akik tenyleg tenni is akarnak azok nem tuntetnek, hanem kulonfele NGO/alapitvanyoknal dolgoznak a problemak megoldasan.
pl:
Bill Gates alapitvanya:
www.gatesfoundation.org

The Giving Pledge is an effort to invite the wealthiest individuals and families in America to commit to giving the majority of their wealth to the philanthropic causes and charitable organizations of their choice either during their lifetime or after their death.
givingpledge.org/

xenuka 2012.01.29. 20:54:49

ezt is minek olvastam el?

zerge gorilla 2012.01.30. 18:14:44

@Link Elek: Szép és hasznos dolog az utólagos kárenyhítés, de a valódi és végleges megoldás az okok megszüntetése lenne - bármily utópisztikus elképzelésnek is hat. Szükség van a tiltakozó mozgalmakra, hogy felhívják a társadalom figyelmét a fennálló problémákra.

Link Elek 2012.01.31. 15:01:39

@zerge gorilla:
ez teljesen igaz.
viszont ezek a tuntetesek/performanszok soxor nem maradnak meg a problema felvetesnel, hanem megoldast is kinalnak. sot neha kovetelik, hogy mindenki csinaljon/ne csinaljon valamit.
ezek kozul a megoldasi javaslatok kozul en csak rosszakat/mukodes kepteleneket/hajmeresztoket lattam.

ez igaz az osszes "anti establishment" mozgalomra, balos OWS-tol es a jobbos Tea Party-ig.

annak orulnek, ha valamelyik mozgalom tudna mutatni legalabb egy fenntarthato falut, ahol jol elnek. az amish stilusu elet nekem nagyon kozepkori, az nem jaccik :)

zerge gorilla 2012.01.31. 16:11:12

@Link Elek: Szerintem az ilyen mozgalmak általában nem állítják, hogy birtokában lennének a tuti megoldásnak, csak
1) Látják, hogy a jelenlegi rendszer nem működik valami fényesen (= a probléma felismerése)
2) Ezért ötletelnek arról, hogy mégis mihez lehetne kezdeni. (= okok feltárása, alternatívák kidolgozása)
Nem hinném, hogy feltétlenül látnunk kellene magunk előtt egy példát ahhoz, hogy el merünk indulni egy szebb jövővel kecsegtető úton, éppen elég az is, ha el tudjuk képzelni, aztán megvalósítjuk. Igaz, nekem az amish életmód is szimpi, még úgy is, hogy sok dologról le kellene mondanom hozzá, ami nyilván nem lenne egyszerű. De ők legalább valóban fenntartható módon élnek, és valószínűleg az sem igazán viselné meg őket, ha holnap az egész világgazdaság romjaiba dőlne. :)

Link Elek 2012.02.01. 17:57:30

@zerge gorilla:
megereznek. nem is kicsit.
ugyanis az amishok onvedelemre keptelenek, es nincs modszeruk a lokalis katasztrofak elorejelzesere/alkalmazkodasra (tornado/hurikan/arviz/...)
ezekben a kerdesekben élősködnek az amerikai tarsadalmon. mivel kozel onellato gazdalkodast folytatnak gyakorlatilag nem fizetnek adot, de elvezik az amerikai allam nyujtotta fizikai/jogi/... biztonsagot.

ha osszeomlana a gazdasag, akkor a megmaradt javak donto resze fegyveres bandak/maffiak/rabszolgatartok kezebe kerulne igen hamar.

sok olyan ember van, aki azert viselkedik (kozel) civilizalt emberkent, mert tudja, hogy elkapnak. ha tudja, hogy meg sem probaljak, akkor maskepp viselkedne.

zerge gorilla 2012.02.01. 18:14:59

@Link Elek: Ez csak részben igaz. Nem tudom, hogy fizetnek-e adót, csak az, hogy Tb-t nem fizetnek. Cserébe is veszik igénybe az állami egészségügyet. Illetve ha mégis orvoshoz kell fordulniuk - társadalombiztosítás hiányában - súlyos összegeket fizetnek érte kp-ban. (Melyet ilyenkor egyébként a közösség dob össze.) A jog intézményében pedig nem bíznak, ezért ha átvágják őket - pl. nem fizetik ki őket egy üzletben -, sosem perelnek. Ellenben az adott üzleti "partnerrel" az életben többet nem áll szóba a közösség egyetlen tagja sem. (Magyarul csak egyszer lehet eljátszani a bizalmukat, de akkor örökre.)

Ami a fegyveres bandák fosztogatását illeti, azzal egyetértek, hogy összeomlás esetén várható lenne az ilyen esemény. Azt viszont nem tudom, hogy mennyire lennének képesek megvédeni magukat, vannak-e önvédelemre alkalmas eszközeik például.

zerge gorilla 2012.02.01. 18:15:34

@zerge gorilla: Cserébe NEM is veszik igénybe az állami egészségügyet.
süti beállítások módosítása