A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (5) brazília (3) brexit (3) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (7) elnökválasztás (4) éltető andrea (27) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (25) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (2) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (7) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (2) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (188) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (7) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (156) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (4) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (17) spain (3) spanyolország (22) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (3) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (23) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Délkelet-ázsiai közvetlen külföldi befektetések a V4 országokban

2020.08.31. 08:26 Világgazdasági Intézet

A KRTK Világgazdasági Intézetében 2016 óta folyik kutatás az Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatainak vizsgálata érdekében. A projekt keretében számos feltörekvő gazdaság (Kína, India, Brazília, Mexikó, Törökország, Dél-Afrika, Oroszország, Dél-Korea, Tajvan, Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Vietnám) vállalatainak közvetlen külföldi befektetéseit vizsgáltuk meg több szempont alapján (pl. trendek, szektorális és földrajzi irányultság, toló (push) és húzó (pull) tényezők, motivációk stb.). Kiemelten a kelet-közép-európai befektetéseikkel (és azon belül is a V4 országokban lévő befektetéseikkel) foglalkoztunk. Jelen blogbejegyzés a délkelet-ázsiai befektetőkkel (Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Vietnám) kapcsolatos kutatási eredményeket mutatja be.

A téma kutatását az indokolja, hogy 2014-ben a fejlődő Ázsia régió lett a világ legnagyobb tőkekibocsátó régiója. Megelőzte Európát és Észak-Amerikát. Az elmúlt fél évtizedben pedig a második legnagyobb tőkekibocsátó régió volt Európa mögött. Az általunk vizsgált ASEAN országok, ha nem is a legnagyobb tőkekibocsátók a fejlődő Ázsia régióból, mégis figyelemre méltó a kifelé irányuló FDI állományuk gyors növekedése az elmúlt 10-15 évben.

Nemzetközi összehasonlításban azt látjuk, hogy az elmúlt néhány évben Malajziának és Thaiföldnek sikerült többször felkerülnie az UNCTAD top 20 legnagyobb tőkekibocsátó országot rangsoroló listájára is.

 dkav4_1.png

  1. ábra: Kifelé irányuló FDI állomány Indonézia, Malajzia, Thaiföld és Vietnám esetében (1990-2019)

Forrás: UNCTAD*

*Megjegyzés: Indonézia esetében negatív előjelű az állományi adat 2001 és 2005 között. Vietnám adatai 2005-től érhetők el.

A növekvő kifelé irányuló FDI állományuk ellenére a vizsgált négy ASEAN ország továbbra is nettó tőkebefogadó országnak (a befelé irányuló FDI állomány meghaladja a kifelé irányuló FDI állományt) számít. Egyedül Malajzia áll közel ahhoz, hogy nettó tőkekibocsátó országgá váljon (2015 és 2016-ban ez meg is valósult).

Malajzia, Thaiföld és Indonézia kifelé irányuló FDI állományának mértéke az 1990-es években ugrott meg először. Vietnám esetében ugyanez az elmúlt egy évtizedre mondható el. A thai vállalatok közvetlen külföldi befektetései – viszonylag rövid idő alatt – utolérték a maláj vállalatok befektetéseit, majd meg is haladták annak mértékét. A thai befektetések gyors felfutásában fontos szerepet játszott a kifelé irányuló befektetéseket ösztönző kormányzati politika bevezetése 2013-ban.

Az 1. táblázat rövid áttekintést ad a vizsgált négy ASEAN ország globális közvetlen külföldi befektetéseiről.

  1. táblázat: A négy ASEAN ország globális befektetéseinek fő jellemzői

Malajzia

Thaiföld

Indonézia

Vietnám

kifelé irányuló FDI állomány (2019)

118,6 milliárd USA dollár

137,4 milliárd USA dollár

78,8 milliárd USA dollár

11,1 milliárd USA dollár

földrajzi megoszlása

fő célrégiók: Délkelet-Ázsia, a teljes ázsiai és csendes-óceáni térség, Szingapúr (16%), Labuan (14% - offshore), Indonézia (10%), India (3%), Hongkong (3%) Thaiföld (2%), Kanada (9%), Ausztrália (5%), Egyesült Királyság, Hollandia, Németország (6%)

a thai tőzsdén jegyzett vállalatok befektetései esetében: a fő célrégió az ASEAN; a vállalatok 79%, 59%, 41%, 21% és 19%-ának van befektetése az ASEAN régióban, a CLMV országokban, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában

n. a.

a befektetések több mint 50%-a az ASEAN országokban van; Laosz (25,1%), Kambodzsa (17,6%), Oroszország (12,9%), Venezuela (9,2%), Peru (6,8%), USA (2,8%), Németország (0,5%)

szektorális megoszlás

szolgáltató szektor (pénzügy, biztosítás, ingatlanfejlesztés és infrastruktúra, infokommunikáció, kiskereskedelem, közművek) (60%), bányászat (24%), agrárszektor (8%), feldolgozóipar (6%)

 bányászat, energia és közművek (55%), ipari ágazatok (autóipar, vegyipar, acélipar, papíripar, gépipar stb.) (16%), agrárszektor és élelmiszeripar (13%), ingatlan és építőipar (18%)

n. a.

bányászat és kőfejtés (45,3%), mezőgazdaság, erdészet, halászat (15,8%), közművek (11,3%), infokommunikáció (9,3%), művészet, szórakoztatóipar, rekreáció (5,9%)

jelentős, külföldön befektető vállalatok

állami tulajdonú vállalatok, GLC, magántulajdonú nagyvállalatok, konglomerátumok, KKV

GLC: Sime Darby, CIBM, Petronas

GLC: PTT, Thai Airways International, Electricity Generating Authority of Thailand; kínai tulajdonú konglomerátum: Charoen Pokphand Group; magántulajdonú nagyvállalatok: Banpu, Thai Beverage; királyi család tulajdonában lévő konglomerátum: Siam Cement Group

kínai tulajdonú konglomerátumok: Salim, Lippo, Sinar Mas, Gudand Garam, Bakrie; állami tulajdonú vállalatok: Aneka Tambang, Semen Indonesia, Bank Negara Indonesia

állami tulajdonú vállalatok: Song Da, Petrovietnam, Viettel, Vietnam Rubber; magántulajdonú konglomerátum: HAGL

motivációk

piackereső befektetések: telített hazai piac miatt; erőforráskereső befektetések: olcsó munkaerő biztosítása (feldolgozóipari vállalatok), természeti erőforrások megszerzése (agrár- és kitermelő vállalatok); stratégiai eszköz kereső befektetések: fejlett technológia megszerzése

piackereső befektetések: erős hazai verseny miatt (kis- és közepesvállalatok); erőforráskereső befektetések: természeti erőforrásokhoz való hozzáférés (agrár- és kitermelő vállalatok), olcsó munkaerő biztosítása (thai feldolgozóipari vállalatok)

Forrás: szerző saját szerkesztése

A négy ASEAN ország közvetlen külföldi befektetéseinek elsődleges célrégiója Ázsia és azonbelül is Délkelet-Ázsia. (Indonézia esetében a 2012-es UNCTAD adatok azt mutatták, hogy az indonéz vállalatok külföldön befektetett tőkeállományának 82 százaléka Ázsiában koncentrálódott). A V4 országok kevésbé vonzó célterület a négy ASEAN ország befektetői számára. Az AMADEUS vállalati adatbázis, valamint a saját kutatási eredmények alapján a V4 országokban működő vietnámi, maláj, thai és indonéz vállalatok becsült száma sorrendben: 70, 30, 30 és 10. A négy ASEAN ország vállalatai különböző szektorokban vannak jelen: elektronikai ipar, élelmiszeripar, vegyipar, kis- és nagykereskedelem, IT szolgáltatások, ingatlanfejlesztés, vendéglátás stb.

Az 1. táblázatban említett, legjelentősebb, külföldön befektető ASEAN nagyvállalatok nincsenek jelen a V4 országokban. Vagyis jellemzően hiányoznak az állami tulajdonú, vagy részben állami tulajdonú vállalatok (government linked companies – GLC), a magántulajdonú konglomerátumok befektetései. A legnagyobb vállalati számot felmutató Vietnám esetében is elsősorban számos kisméretű nagy- és kiskereskedelmi vállalatról beszélhetünk. Egyetlen állami vállalatként a Vinamilket (élelmiszeripar) tudjuk említeni, amely egy leányvállalattal rendelkezik Lengyelországban. Valamint az IT szolgáltatásokkal foglalkozó FPT szlovák leányvállalatát érdemes még kiemelni, mint jelentős befektetőt. Vietnámhoz képest a másik három ASEAN ország esetében még kisebb vállalati jelenlét figyelhető meg. A thai vállalatok közül említésre méltó a petrolkémiai iparágban tevékenykedő Indorama Ventures, amely több leányvállalattal is rendelkezik a V4 országokban, valamint a LED világítást gyártó Ligman. Ezenkívül ki kell emelnünk a thai élelmiszeripari vállalatok (Thai Union, Thai President Foods) befektetéseit is, mivel ez az egyik olyan iparág, ahol a thai vállalatok már több évtizede fektetnek be külföldön. Malajzia esetében a műanyagalkatrészeket gyártó Triplus SK, Indonézia esetében pedig az elektronikai iparban tevékenykedő HIT Electronics a legnagyobb befektető.

A négy éves kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa az ASEAN országokból származó vállalatok V4 országokban történt befektetéseinek fő motivációját. A fentebb kiemelt vállalatok közül a legtöbb esetében ez sikerült is a vállalati honlapon elérhető információk vagy vállalati interjú (Thai President Foods, Tripusl SK) segítségével. Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a piacszerzés motiválta ezen vállalatok V4 országokban történt befektetéseit. Például a Triplus SK és a HIT Electronics a fő vásárlóikat (Panasonic illetve LG) követték a V4 országokba, amikor befektettek. A Ligman, a Thai President Foods és a Vinamilk azért fektetettek be a V4 országokba, hogy az európai piacon terjeszkedjenek. A thai Indorama Ventures V4-es befektetéseit stratégia eszközök megszerzése motiválta, amely egyben piacszerzéssel is együtt járt. 2017-ben felvásárolta a német Glanzstoff vállalatot, a csehországi leányvállalatával együtt (Glanzstoff Bohemia), amely a világ egyik vezető, technológiai célokat szolgáló (pl. gumiabroncs gyártásban) viszkóz- és poliészterszál gyártója. 2018-ban pedig felvásárolta Európa legnagyobb, gumírozott kordszövetet gyártó vállalatát, a cseh Kordárnát (szlovákiai leányvállalatával együtt), hogy növelje a globális jelenlétét a magas hozzáadott értékű kordszövet gyártó üzletágban.

A négy éves kutatás során az ASEAN országokból származó vállalatok mellett a dél-koreai és tajvani vállalatok V4 országokban történt befektetéseit is vizsgáltam. Dél-Korea és Tajvan mind a vállalati létszámot (kb. 430 illetve 100), mind a befektetett tőkeállományt tekintve az ASEAN országoknál jelentősebb befektetőknek számítanak a V4 országokban. Dél-Korea – például – mindegyik V4 országban az egyik legnagyobb Európán kívüli befektető.  A dél-koreai és tajvani vállalatok több szektorban vannak jelen a V4 országokban, de Dél-Korea esetében az autóipar és a fogyasztói elektronika, illetve Tajvan esetében szintén a fogyasztói elektronika tekinthető domináns szektornak. Az ASEAN országok befektetőihez hasonlóan az előbb említett két szektor dél-koreai és tajvani befektetőinek egyik fő motivációja a piacszerzés (az EU piacára történő bejutás, vagy beszállító vállalatok esetében a hazai vevők követése új piacokra). A dél-koreai és tajvani befektetők esetében azonban gyakran hatékonyságkereső motivációt is megfigyelhetünk. Az ASEAN befektetőktől való további eltérésként azt is érdemes megemlíteni, hogy Dél-Korea és Tajvan esetében számos, globálisan is jelentős befektetésekkel rendelkező nagyvállalatot (pl. LG Electronics, Samsung Electronics, Kia/Hyundai, Wistron, Foxconn stb.) találunk a V4 országokban, amelyek gyakran beszállító vállalataikkal együtt érkeztek a régióba.

Völgyi Katalin

Szólj hozzá!

Címkék: malajzia thaiföld hun indonézia vietnám visegrádi országok portfolioblogger FDI

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr7416183334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.