A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (25) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (23) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (169) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (137) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (20) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (21) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Keressük az igazságot a Facebook Libra körüli hype mögött

2019.07.16. 09:49 Világgazdasági Intézet

Az új globális digitális pénzről tett bejelentése komoly médiafigyelmet és rendkívül ellentmondásos fogadtatást kapott. Ebben a blogban csak egy pillanatképet lehet bemutatni, mert rendkívül gyors a változtatás. A Facebook és a Cambridge Analytica személyes és társadalmi adatainak használatával kapcsolatos közelmúltbeli botrány etikai megfontolásokat hozott előtérbe. A Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (FSB) idei elemzése szerint a nagy technológiai cégek azért képesek különböző ingyenes szolgáltatásokat nyújtani, mert az ily módon elért adatokat más üzleti céljaikra tudják felhasználni. A mit sem sejtő ügyfelek a szolgáltatásuk igénybevételéért cserébe személyes adataikkal fizetnek.

1 komment

Címkék: facebook hun portfolioblogger kriptovaluta Kerényi Ádám

Carbon lock-in snubs EU climate goal (again)

2019.06.27. 10:46 Világgazdasági Intézet

Climate Central has stylized the horror of rising yearly average temperatures into aesthetically appealing warming stripes, subtly reminding the broader public of the deteriorating climate of our Globe. Although, I am not sure if we need reminding, given rising levels of climate anxiety. The climate crisis may dominate news cycles, but action has been extremely slow to follow. The EU’s inability to agree on 2050 carbon neutrality is yet another failure on a long list of unsuccessful attempts to take decisive actions against climate change.

Szólj hozzá!

Címkék: eng energetics portfolioblogger EU climate change John Szabó

Az “EU támogatások és konvergencia - 15 éve együtt” című konferenciáról

2019.05.20. 12:52 Világgazdasági Intézet

Magyarország 15 évvel ezelőtt, 2004-ben lett az Európai Unió tagja. Az Európai Bizottság adatai szerint a tíz új tagállam 2004 és 2020 között összesen 365,2 milliárd euró értékben részesült az európai strukturális és beruházási alapokból, ami átlagosan a bruttó hazai termékük (GDP) 2,6 százalékát tette ki évente. Emellett az úgynevezett Juncker-terv keretében 31,4 milliárd eurót (10 ezer milliárd forintot) fektettek be ezekben az országokban 2014 óta. Ez az összeg roppant nagynak tűnik, azonban adódik a kérdés, hogy vajon mennyire segítette a tagállamok felzárkózását? Fontos mutató az egy főre eső, vásárlóerő paritásban mért nemzeti össztermék, azonban a multidiszciplináris megközelítésben a sikeresség méréséhez szükséges jogi- és politikai szempontokat is figyelembe venni.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország hun felzárkózás portfolioblogger EU Naszádos Zsófia Kerényi Ádám

Spanyol választások – szocialista győzelem, problémás kormányalakítás

2019.04.29. 11:21 Világgazdasági Intézet

Április 28-án ismét választásokat tartottak Spanyolországban. Erre azért került sor, mert a spanyol parlamentben helyet foglaló katalán pártok februárban nem szavazták meg az ország költségvetését. A Pedro Sánchez vezette Szocialista Párt (PSOE) ekkor már több, mint 8 hónapja kormányzott kisebbségben, miután átvette a hatalmat - a gyakorlatilag korrupcióba belebukott - Mariano Rajoy Néppártjától tavaly nyáron.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea

The buds of a changing energy culture in Norway

2019.03.25. 14:55 Világgazdasági Intézet

Norwegian students organised their largest strike to date on 22 March, when thousands walked out of school to protest the government’s climate agenda. Joining them in Oslo, I found that like their peers globally, they have come to realise the need to voice their concerns in a country that has been one of the culprits of rising greenhouse gases. Some locals were nonetheless surprised at the masses the protest attracted, since they have seen and understood the Norwegian youth to be “submissive and well-behaved”. Most students have agreed with the need for radical action to tackle climate change, but they have not yet spoken out for their future. This has begun to change and carries wide-ranging repercussions for a society so deeply reliant on hydrocarbon revenues.

Szólj hozzá!

Címkék: eng energetics portfolioblogger climate change Norway John Szabó

Brothers in Arms? Recent Developments in Hungary-Huawei Relations in the Context of Global Huawei Phobia

2019.02.27. 15:56 Világgazdasági Intézet

In the past few months, Huawei has become a target of harsh criticism in many Western countries. From the United States and Canada all the way to Australia and New Zealand, policymakers fear that the Chinese telecommunications giant will abuse its dominant market position as the biggest provider of 5G network infrastructure, potentially spying on Western consumers and amassing large amounts of data on behalf of the Beijing government. Such concerns have led to the introduction of target-specific bans, such as in New Zealand, where Huawei was recently blocked from importing mobile network equipment into the country. Washington and Tokyo have likewise resorted to excluding Huawei and ZTE companies from government contracts, claiming that the use of Chinese infrastructure poses significant threats to national security. The idea that Chinese telecommunications companies function like Trojan horses was popularized, too, during US Secretary of State Mike Pompeo’s recent tour in the Central and Eastern European region. The question is, how has the Hungarian government, known for its open sympathy towards Chinese investors, managed its relations with Huawei in the context of growing Sinophobia around the globe.

Szólj hozzá!

Címkék: eng portfolioblogger Hungary China Huawei Peragovics Tamás

Már megint választások – a spanyol feszültség fokozódik

2019.02.15. 11:32 Világgazdasági Intézet

Miután a spanyol parlament nem szavazta meg a költségvetést, a spanyol miniszterelnök ma bejelentette, hogy április 28-án általános parlamenti választás lesz Spanyolországban. Ez már a harmadik négy éven belül, sőt, közben volt még egy katalán szavazás és választás is, valamint nemrég egy helyi választás Andalúziában. Nem arról van szó, hogy a spanyolok a bárok helyett rászoktak az urnákhoz mászkáláshoz, hanem elhúzódó politikai manőverekről, patthelyzetről és megosztottságról.

A jelenlegi szocialista párt nyolc és fél hónapja kormányozza az országot. Az előző, korrupciós ügyektől hiteltelenné vált és a katalán függetlenedési törekvéseket keményen letörő néppárti kormánynak mennie kellett egy bizalmatlansági indítvány miatt tavaly. A Pedro Sanchez vezette szocialista kormány nagyobb botrányok nélkül tette eddig a dolgát, de két dologban azért felkavarta a közvéleményt.

7 komment

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia

Társadalomtudományi intézetek a "Közvágóhíd" közelében

2019.02.11. 13:02 Világgazdasági Intézet

A társadalomtudományok, beleértve olyan területeiket is, mint a filozófia vagy a bölcsészet, a XXI. században csak azokkal szemben szorulnának védelemre vagy létük, fontosságuk igazolására, akiket elvakított a szűklátókörűség, a politikai rosszindulat vagy olyan eszmék, amelyek hívei eleve a kritikus emberi gondolkodás korlátozására törekednek.

Szólj hozzá!

Címkék: hun simai mihály porfolioblogger Magyar Tudományos Akadémia VIlággazdasági Intézet

A Brexit és az ír backstop

2019.01.08. 16:01 Világgazdasági Intézet

Jelen írás az Európai Bizottság (a továbbiakban Bizottság) magyar nyelvű oldalain „jogilag működőképes tartalékmegoldás” (ritkábban „védőháló megoldás”) néven szereplő jegyzőkönyvről (közkeletűen az ír backstopról) szól, melyet a 2018 novemberének közepén a brit és az uniós tárgyalódelegációk által tető alá hozott (s egyelőre a brexit-folyamat végeredményének tekintett) ún. „Kilépési Megállapodáshoz” csatoltak.[1] Ez utóbbi kifejezést akár eufemizmusnak is tarthatnánk, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv az 585 oldalas dokumentumban igen jelentős helyet – pontosabban a 301. oldaltól a 474. oldalig bezárólag – összesen 174 oldalt foglal el.[2] A hivatalos indoklás szerint minderre azért van szükség, hogy az ír-északír határ jelenlegi átjárhatósága – és az ehhez kapcsolódó minden egyéb, az ír sziget békéjét szavatoló Nagypénteki Szerződésből eredő jog és együttműködés – akkor is fennmaradjon, ha a feleknek (az Egyesült Királyságnak és az EU27-eknek) az ún. „átmeneti időszakban” nem sikerül megegyezniük a jövőbeli rendkívül szerteágazó (gazdasági/kereskedelmi, halászati, kül- és biztonságpolitikai stb.) kapcsolatrendszerről. Jelen állás szerint az átmeneti időszak 2020 végéig tartana, de egy-két évvel meghosszabbítható lenne. Ez idő alatt minden maradna a régiben, kivéve, hogy a britek nem lennének jelen az uniós szervezetekben.

Az ír backstoppal kapcsolatban két kérdés érdemel különös figyelmet: egyrészt, hogy egyáltalán szükség van-e rá; másrészt, hogy mit jelent a brit félre nézve, hiszen emiatt több miniszter is lemondott és az alsóházban el kellett halasztani a brexit végdokumentumairól szóló szavazást. Kezdjük a második kérdéssel!

2 komment

Címkék: hun írország portfolioblogger somai miklós Egyesült Királyság brexit

10 éve született a bitcoin

2018.11.05. 10:42 Világgazdasági Intézet

A folyamatos technológiai fejlődéstől érdemes megkülönböztetni a forradalmi innovációkat. Ma már belátható, hogy robbanásszerű változás történt egy tíz évvel ezelőtti őszi napon, pontosan 2008 október 31-én, amikor egy mindössze 8 oldalas rövid tanulmány jelent meg "Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System" címmel. Ezen a linken elérhető Satoshi Nakamoto tanulmányának jegyzetekkel kiegészített változatát.

Természetesen a titokzatosság sokak érdeklődését felkeltette, egész nyomozás indult annak felderítésére, hogy vajon ki, vagy kik állhatnak Satoshi Nakamoto álneve mögött. A Wikipedia külön cikket szentel annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy vajon ki lehetett a tanulmány szerzője. Nyilván nem egy japán programozóról van szó, hiszen ennek ellentmondott a precíz brit fogalmazás, amivel leírta a rendszert, illetve az amerikai szleng, amivel fórumozott. Talán a legérdekesebb tipp a híres tudós és vállalkozó, Elon Musk megjelölése lehetett, valamint szóba került az okos szerződések (Smart contract) magyar származású feltalálója, Nick Szabo is. Craig Steven Wright ausztrál üzletember sajátos apasági vizsgálattal kívánta bizonyítani, hogy ő maga áll szerző kiléte mögött, bizonyíthatónak vélte azt (később kiderült, hogy eredménytelenül), hogy a legelső bitcoinok az ő birtokában vannak. Az is elképzelhető, hogy a bitcoin valójában az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség fejlesztése, amely szervezet minden bizonnyal megpróbálja nyomon követni a felhasználókat.

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger bitcoin Kerényi Ádám

Merre tovább Brazília?

2018.11.04. 18:03 Világgazdasági Intézet

Blogbejegyzésünkben arra keressük a választ mi várható Brazíliában azok után, hogy Jair Bolsonaro magabiztosan nyert a választások második fordulójában (2018. október 28-án), és 2019. január elsejétől Michel Temert váltva Brazília 38. elnöke lesz.

Egyelőre jelentős bizonytalanság és számos kérdés övezi az elkövetkező időszakot, amelyben Bolsonaro ígérete szerint „Naggyá teszi Brazíliát”! Mindez nem csak a szavak szintjén, de számos politikai területen rezonál Trump populista és nacionalista politikáival és ígéreteivel, de ez sok esetben csak a felszín és a látszat. Valójában Bolsonarot a legszélsőségesebb demokratikusan megválasztott vezetőnek tartják ma a világban, melynek egyelőre nehezen előrelátható következményei lehetnek mind nemzeti, mind globális szinten.

Bolsonaro megválasztásának hátterében évek óta tartó nagyon összetett válság áll, amely gazdasági recesszióval indult 2014 második felében (bár ezt megelőzően már 2011 óta lassult a gazdasági növekedés és sokasodtak a gazdasági problémák), és súlyos társadalmi és politikai következményekkel járt. Mindezzel párhuzamosan ugyancsak 2014-ben kezdett kibontakozni a világ egyik legnagyobb korrupciós botránya, amely a brazil olajipari óriás körül kialakult rendkívül kiterjedt pénzmosási mechanizmusokra világított rá, gyakorlatilag a teljes brazil gazdasági és politikai elit részvételével. Mindezek következményének tekinthető egy olyan, magát a politikai „establishmenten” kívülinek pozícionáló (bár 1991 óta a brazil Kongresszus alsóházában jelenlevő képviselő) szélsőjobboldali jelölt megválasztása, aki radikális megoldásokat ígért annak érdekében, hogy új fejlődési pályára állítsa Dél-Amerika legnagyobb gazdaságát.

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger Brazília Ricz Judit

Will Hungary respond to European concerns on Chinese foreign investment?

2018.10.30. 20:20 Világgazdasági Intézet

A preliminary assessment on foreign investment screening in Hungary

In the past couple of years, Chinese companies have steadily increased their economic presence and expanded their investment portfolio in the Central and Eastern European region. While cooperation between CEE countries and China is still far from its full potency, the institutionalization of the relationship through the 16+1 framework and the continuing political support in the region for doing business with Chinese companies indicate that this tendency is likely to continue in the future. CEE countries, however, are facing a dilemma between encouraging and welcoming the flow of Chinese foreign direct investment, on the one hand, and safeguarding strategic sectors and industries of their national economies, on the other.

As of September 2017, only 12 out of the 28 member states (Austria, Denmark, Finland, France, Germany, Italy, Latvia, Lithuania, Poland, Portugal, Spain and the UK), had some kind of a national investment screening mechanism in place for the sake of balancing between these two considerations. Since these national screening mechanisms reflect unique characteristics and vary significantly in scope and design, the European Commission has put forward a proposal to regulate the matter more systematically by establishing a collective screening framework, providing oversight for investment projects or programs involving the community’s interest. While official documents do not single out Chinese companies to explain the need for such protective regulation, the EU’s concerns and suspicions about Chinese investors nonetheless provide one important rationale for an effective investment screening mechanism.

Szólj hozzá!

Címkék: eng EU Hungary China International Visegrad Fund investment screening Peragovics Tamás

Brazil demokrácia végveszélyben?

2018.10.08. 11:05 Világgazdasági Intézet

2018. október 7-én választásokat tartottak Brazíliában, amely minden előzetes elemzés szerint a brazil demokrácia több mint harminc évének legbizonytalanabb kimenetelű, ugyanakkor egyesek szerint legnagyobb téttel bíró választása volt. Az adatok 99%-os feldolgozása mellett a választás első körét a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro (Szociál-liberális Párt) nyerte a szavazatok 46%-ával, míg a második helyen a baloldali Fernando Haddad (Munkáspárt) áll 29,3%-kal. Őket jelentős lemaradással a balközép demokratikus munkáspárt színeiben induló Ciro Gomes (Demokratikus Munkáspárt, PDT) követi 12,5%-kal, míg a jobbközép szociáldemokrata induló, Geraldo Alckmin (Brazil Szociáldemokrata Párt, PSDB) a várakozásoktól is elmaradva 4,8%-ig jutott (a további kilenc jelölt együttesen nem érte el a szavazatok 7%-át). Így a brazil választási törvények értelmében három hét múlva következik a választások második köre, amelyben a két első helyen álló jelölt versenyezhet az elnöki posztért.

Mielőtt a két állva maradt jelölt közötti esélylatolgatásra, elképzelhető szcenáriókra rátérnénk, érdemes visszatekinteni az elmúlt hetek, hónapok eseményeire. Már a választást megelőző kampány időszaka is leginkább egy dél-amerikai szappanoperához hasonlított, bár talán az észak-amerikai Kártyavár című sorozat találóbb hasonlat. Kétségkívül ez utóbbi sorozat producerei számára is számos ötlettel szolgálhattak volna a brazíliai politikai élet közelmúltbéli eseményei. A választás első körének eredményeinek ismeretében pedig kijelenthetjük, hogy az igazi dráma még csak a most következő három hétben várható.

3 komment

Címkék: választások demokrácia brazília elnökválasztás hun portfolioblogger Ricz Judit

Népszavazás Macedóniában: irány az Európai Unió és a NATO, vagy inkább vissza a múltba?

2018.10.02. 17:47 Világgazdasági Intézet

Annak ellenére, hogy Macedónia 2005 óta az EU-, 2008 óra pedig a NATO-tagság várószobájában van, a nagyon szegény és elmaradott ország csatlakozásának az esélye ezen elitklubokhoz déli szomszédjuk, Görögország blokkolása miatt a nullával volt egyenlő. A görögök a saját gazdasági és biztonságpolitikai érdekeikkel is szembemenve, főleg ideológiai okok miatt megvétóztak minden olyan kezdeményezést, amely a macedónok számára kedvező lett volna. A görögök szerint az igazi Makedónia Görögország egyik északi tartománya, s ha ebben a kérdésben engednek, akkor semmi sem fogja vissza a területi igényeket. A sérelmi politikai adok-kapokban a macedónok is részt vettek. A közelmúltban Nagy Sándor kultuszát extrém mértékben ápolták, szobrokat állítottak neki, illetve róla nevezték el a legfontosabb infrastrukturális csomópontokat (reptér, autópálya). Akár az örökkévalóságig is eltarthatott volna ez a félig ex-lex állapot, azonban mintha idén valami megváltozott volna: Davosban a megbékélésről tárgyalt Aléxisz Cíprasz görög- és Zoran Zaev macedón miniszterelnök.

Jugoszlávia szétesése óta területi viták mérgezik a szomszédok viszonyát, a tartós békéhez vezető út ebben a térségben véres atrocitásokkal van kikövezve, sajnos ismét sor került agresszív tüntetésekre a határ mindkét oldalán, illetve a nemzeti parlamentek is kivették a részüket a sértegetésbe hajló vitában, ahol a hazaárulás vádja szinte már mindennapossá vált.

3 komment

Chinese economic influence in Hungary - Rhetoric versus realities

2018.09.20. 18:33 Világgazdasági Intézet

Chinese companies have increasingly been targeting Central and Eastern European (CEE) countries in the past one and a half decades, while diplomatic relations are also on the rise. This development is quite a new phenomenon but not an unexpected one. On one hand, the transformation of the global economy and the restructuring of China’s economy are responsible for growing Chinese interest in the developed world, including the European Union. On the other hand, CEE countries have also become more open to Chinese business opportunities, especially after the global economic and financial crisis with the intention of decreasing their economic dependency on Western (European) markets. Here, China can benefit a lot from the EU’s core and peripheral type of division. For China, the region represents dynamic, largely developed, less saturated markets, new frontiers for export expansion, new entry points to Europe and cheap but qualified labor. This adds up to less political expectations, less economic complaints, less protectionist barriers and less national security concerns in the CEE region compared to the Western European neighbors. CEE countries' disappointment coming from the slower-than-expected catching-up processes to Western Europe also resulted in these countries’ turning towards the East.

Chinese economic presence is indeed substantial in Hungary in regional comparison. In the past one and a half decades Hungarian governments have increasingly perceived China as a country which could bring economic benefits through developing trade relations, growing inflows of investment and recently also through infrastructure projects.

The above-mentioned trends together with the 16+1 cooperation between 16 CEE countries and China have drawn the attention of Western diplomats, scholars and media to these intensifying efforts and their potential implications on the EU or even globally. Therefore, it is worth to examine China's growing economic presence in Hungary through China's trade, investments as well as infrastructure-related projects here, in order to show that - although Chinese economic influence is on the rise - in reality, it is far from being decisive yet. On the contrary, EU's position in these fields is almost unshakable.

Szólj hozzá!

Címkék: eng Hungary szunomár ágnes China central and eastern europe Visegrad countries One Belt One Road International Visegrad Fund

Az új osztrák gazdaságpolitika

2018.08.29. 09:29 Világgazdasági Intézet

Az 2017. évi parlamenti választások nyomán új helyzet alakult ki Ausztriában. A Néppárt és a Szabadságpárt Sebastian Kurz vezetésével együtt alakított kormányt, a szociáldemokraták pedig ellenzékbe kerültek. Kurz kormánya az adócsökkentésre és az illegális migráció visszaszorítására helyezi a hangsúlyt, kiemelve mindkét tényező - az osztrák gazdaságot ás társadalmat egyaránt érintő - tehermentesítő hatásának szükségességét. 2018 második félévében már megítélhetőek az új osztrák gazdaságpolitika és egyúttal Ausztria jelenlegi EU-elnökségének súlypontjai.
Ausztria egyszerre kísérli meg végrehajtani a szociális piacgazdaság és a jóléti rendszer megőrzésének és gyarapításának, valamint a vállalati versenyképesség javításának feladatait. Ennek nehézségei a legutóbbi években egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az államháztartás korábbi stabilitása erodálódott, különösen az államadósság állománya nőtt meg, amely a 2010-es évek közepén meghaladta a 80 százalékot, és 2018-ban is magasabb, mint Németországé és Magyarországé. Az állam és a vállalatok kapcsolatát, teherviselő képességüket tekintve megnőtt a bizonytalanság Ausztriában.
A Kurz-kormány a 2017-2022-es időszakra igen részletes, 182 oldalas kormányprogramot dolgozott ki, amely az ÖVP és FPÖ közös vállalkozásbarát szempontjaira épül. Tekintsük át az új gazdaságpolitikai program legfontosabb célkitűzéseit!

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger Ausztria Kőrösi István

A Soviet project tempts Europe…again

2018.07.19. 14:12 Világgazdasági Intézet

All eyes were on the 2018 NATO summit, as President Trump was poised to wreak havoc during his time in Brussels. He started his Wednesday by taking a swing at Europe’s most controversial mega-project, the Nord Stream 2 gas pipeline. The President’s goal may be to leverage the project in pressuring NATO member states to bump their defense spending, but he has stumbled onto highly contentious and acute terrain. Nord Stream 2 is set to circumvent Ukraine and by extension Central and Eastern Europe (CEE) when delivering Russian gas to Germany—Gazprom’s largest European buyer. On the face of it, it would only re-route gas, but its contribution to increasing Russian influence in Europe, while escalating European disunity is what makes Nord Stream 2 so problematic.

The debacle is definitely not of new-found nature. “The Reagan Administration has opposed the pipeline project, contending that it would make Europe dangerously dependent on Soviet energy supplies and that it would provide the Kremlin with much needed hard currency that could be spent on extra weaponry. […] European governments, however, say that American fears about European dependence on Soviet gas supplies are ill-founded and exaggerated.” If we substitute Reagan for US and Soviet for Russia, then we may be looking at a timeless paragraph. The snippet is from a piece written by Paul Lewis for the New York Times in 1982, although the core message and state of the USA-Europe-Russia gas-related positions has lost little of its relevancy.

Szólj hozzá!

Címkék: eng közép kelet európa portfolioblogger EU Amerikai Egyesült Államok central and eastern europe John Szabó United States of America

Gigászok harca: Konfliktusok a német-amerikai kapcsolatokban

2018.07.18. 15:12 Világgazdasági Intézet

A múlt héten lezajlott brüsszeli NATO-csúcstalálkozó ismét a figyelem középpontjába állította a megromlott német-amerikai kapcsolatokat, miután Donald Trump a korábbiaknál is élesebb hangnemben támadta meg Angela Merkel német kancellárt. Az amerikai elnök a szokásosnál is több frontot nyitott a tárgyalásokon: nem csupán az exportvezérelt német gazdaságpolitikát, és a (szerinte) méltatlanul csekély német NATO-hozzájárulást emlegette fel, - amely még mindig nem éri el az előírt GDP-arányos 2 százalékos összeget – hanem az orosz-német kétoldalú kapcsolatokat is erőteljesen bírálta. Trump állítása szerint Németország teljesen kiszolgáltatott az orosz befolyásnak gazdaságilag, és olyan mértékben függ az orosz energiahordozóktól, amely már biztonsági veszélyt is hordoz.

A Németországgal vállalt konfrontáció „állatorvosi lova” az amerikai külpolitikai stratégia Trump által véghezvitt radikális átalakításának, amely az „America First” szlogen jegyében az USA nemzeti érdekeinek védelmét a globális hegemón szerepvállalás helyett egy jóval elszigetelődőbb modellben képzeli el. Ennek keretében NATO-szövetségeseitől elvárja a korábbiaknál erőteljesebb, előírt 2 százalékos hozzájárulást a közös védelmi költségvetéshez. Ez a követelés önmagában még aligha tekinthető ördögtől valónak, hiszen a NATO működésében eddig is sok feszültséget okozott az Egyesült Államok aránytalanul nagy teherviselése, amely a szövetségesek jelentős részénél a potyautas szerep állandósulását, a honvédelem politikai és költségvetési háttérbe szorulását eredményezte. A terhek kiegyensúlyozottabb vállalása tehát elvileg a NATO megerősödését, stabilizálódását eredményezhetné. Trumpnak ráadásul szövetségesei is vannak ebben a harcában, jó példák erre az orosz fenyegetéssel folyamatosan szembesülő, a NATO-n belül erejükön felül teljesítő Balti államok.

Szólj hozzá!

Címkék: hun portfolioblogger Amerikai Egyesült Államok Németország Naszádos Zsófia

Szorul az öv a spanyol miniszterelnök derekán

2018.05.28. 10:00 FrantaA

Öv. Ezt jelenti a német „Gürtel” szó. A lassan egy évtizedes Gürtel korrupciós botrány elején egy Németországban is tanult spanyol rendőr keresztelte így el az ügyet, mivel a főszereplő Francisco Correa neve spanyolul is övet jelent. 2009-ben derült ki, hogy Correa, aki neves vállalkozó volt, több politikust is lefizetett, adót is csalt, ingyenes rendezvényeket szervezett a Néppártnak, cserébe szép összegű szerződéseket nyerettek vele. (Az ügyet felfedő közalkalmazott hölgy élete ezek után jelentősen megnehezült, számos fenyegetést kapott, állását elhagyta). A dokumentumok a spanyol sztárbíró Baltasar Garzón  kezébe kerültek (ő az ETA ellen is küzdött és nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki 1998-ban Pinochet chilei diktátor ellen), de ő csak egy évig vihette az ügyet. Ez után más bírók, ügyészek, jogászok, ügyvédek dolgoztak az eseten, döcögve haladt a bírósági procedúra, s derültek ki újabb korrupciós ügyek.

A Gürtel ügy következő nagy állomása 2013-ban a Bárcenas-papírok előkerülése volt. Luis Bárcenas a Néppárt kincstárnoka volt, s napvilágra kerültek kézírásos jegyzetei, számlái, melyekből kiderült, hogy 1990 és 2008 között a Néppártban kettős könyvelést folytattak, egy titkos svájci „B” kasszából (értéke közel 50 millió euró) választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek, korrupt közalkalmazottak, vállalkozók révén és havi összegeket juttattak néppárti politikusoknak.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások válság éltető andrea

Török bukta?

2018.05.28. 09:49 FrantaA

Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban egyre egyértelműbbnek látják, hogy Törökország komoly gazdasági válság előtt áll. A líra közel 20%-kal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta, az infláció 10% fölöttire nőtt, a folyó fizetési mérleg hiánya tartósan magas, s egyre kevésbé finanszírozható. Mi történt a török gazdasággal, amely az elmúlt másfél évtizedben 6-7% növekedési ütem mellett komoly fejlődésen ment keresztül?

A török gazdaságban a nyolcvanas években meginduló exportorientáció a kétezres évek után vált igazán sikeressé: az európai kapcsolatok javultak, a vámuniós megállapodás, a csatlakozási remények és a növekvő európai befektetések, a versenyképességet javító reformok alapvetően járultak hozzá ehhez. A török politika ebben az időben a pragmatikus ’kereskedő állam’ megközelítéssel igyekezett jó lehetőségekhez juttatni az exportban érdekelt török vállalatokat. A 2008-as válság nem csak a török gazdaságot rázta meg, de az európai kereslet is visszaesett. Így Törökország is egyfajta ’keleti nyitásba’ kezdett, ami járható alternatívának tűnt, a magas olajárak miatt az orosz, a közel-keleti, és a közép-ázsiai kereslet is erősödött. Az elmúlt években azonban kifulladt ez a stratégia: az olajár esése és a külpolitikai változások (szíriai polgárháború és következményei) miatt is megváltoztak a prioritások, a kormányzati politikában a gazdasági racionalitás helyett felerősödtek a biztonsági, külpolitikai szempontok.

Szólj hozzá!

Címkék: választások válság törökország szigetvári tamás

Röviden a Bizottság új költségvetési tervezetéről

2018.05.09. 10:34 Világgazdasági Intézet

2018. május 2-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2021-2027-es évekre szóló ún. többéves pénzügyi keretre (angol rövidítéssel MFF-re) vonatkozó javaslattervezetét. Az MFF lényege, hogy – a későbbi vitákat korlátok közé szorítandó – rögzíti az említett hétéves időszak éves általános költségvetéseinek felső határát, valamint azok szerkezetét: meghatározza, hogy az egyes közös politikákra és programokra külön-külön évente mekkora összegek használhatók fel. Uniós tradíció szerint az éves keretösszegeket kétféleképpen adják meg: egyrészt leszerződhető ígérvényként (kötelezettségvállalások), másrészt az adott évben ténylegesen kifizethető tételként (kifizetések).

A tervezet egyúttal a költségvetés forrásoldalával is foglalkozik, amennyiben javaslatot tesz az ún. saját források rendszerére (angolul ORS-re) – a forrásokra, illetve azok kiszámításának módjára – vonatkozó uniós szabályok megváltoztatására. Az MFF-ről és az ORS-ről a Tanácsban egyhangú szavazással kell dönteni; de míg az előbbit az Európai Parlament megvétózhatja, az utóbbinál csupán véleményezési joga van. Egyezség híján minden az előző ciklus szabályai alapján megy tovább, oly módon, hogy havonta az előző évi költségvetés egy-tizenkettedének megfelelő összeget lehet ugyanabban a szerkezetben elkölteni.

Szólj hozzá!

Címkék: költségvetés hun portfolioblogger EU Európai Bizottság somai miklós

Női sztrájk és tüntetés Spanyolországban

2018.03.12. 16:10 Világgazdasági Intézet

Spanyolországban az idei nemzetközi nőnapon mintegy 200 városban közel félmillió nő vonult fel, tüntetett lila színű szalaggal. Ennél jóval többen, 5,3 millió nő vett részt a 24 órás sztrájkban, amit a nemek közti megkülönböztetés, fizetésbeli egyenlőtlenségek, zaklatások, nők elleni erőszak miatt hirdettek meg. A spanyol sajtó, média széleskörűen tudósított az eseményről és a spanyol lakosság 82%-a jogosnak tartja a sztrájkot . A sztrájk miatt megnehezedett aznap az élet, 300 vonat például nem közlekedett.

A nőnap előtt jelent meg a FEDEA alapítvány egy tanulmánya a fizetések különbségeiről a nemek között. Pár nappal később az Európai Bizottság statisztikai adatai is napvilágot láttak erről a témáról. A nők 13%-kal kevesebbet keresnek hasonló állásokban, mint a férfiak (10 éve 20% volt). Munkába állásuk is nehezebb: az inaktív népesség majdnem kétharmada nő, az aktív populációban a nők esetében 18% a munkanélküliség (férfiaknál 14,7%). A részmunkaidős és rövid idős szerződések nagy részét is nőkkel kötik. A tipikus női munkák, pl. háztartásbeli alkalmazott esetében a feketemunka is sok, itt nincs védettség, társadalombiztosítás, nyugdíj kilátások. A nőkre hárul 93%-ban a gyereknevelés és dupla annyi fizetés nélküli munkát (háztartás) végeznek, mint a férfiak. A vezető pozíciókban levők alig egytizede nő az oktatásban és más területen is alul reprezentáltak.

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország sztrájk hun portfolioblogger éltető andrea

Epizód vagy végjáték - újra veszélyben az ukrán gáztranzit?

2018.03.04. 22:06 Világgazdasági Intézet

A Gazprom március 3-án adta hírül, hogy fel kívánja bontani a 2009-ben kötött, 2020 elejéig érvényes gáztranzit szerződését Ukrajnával. A formális ok a Stockholmi Választottbírósági Intézet (SVI) pár nappal korábbi döntése volt, amely jelentős, 4,63 milliárd dolláros kompenzációt (igaz, ezt egy másik szerződés ügyében hozott ítélettel 2,56 milliárdra csökkentették) ítélt oda az ukrán állami Naftohaz vállalatnak a korábbi években elmaradt tranzitvolumen miatt. Ez nem semmi, egymaga az ukrán GDP 5%-a, másfél évnyi katonai költségvetés. Ahogy Alekszej Miller kifejtette, ilyen feltételek mellett nem éri meg fenntartani a Kijevvel meglévő szerződéseket, így kezdeményezik azok megszüntetését.

Legutóbb, pont 2009-ben öt nap kellett ahhoz, hogy a szerződés hiánya teljes tranzitleálláshoz vezessen, két hétig gáz nélkül hagyva fél Európát és hazánkat. Hogy ne legyen túl sok kétség a helyzet drámai volta felől, az amúgy még érvényben lévő szerződés dacára a Gazprom megtagadta az ukrán félnek a nagy hideg miatt küldött szállítási kérelmét is. Ugyanakkor az első ijedtség után felmerül, hogy három hét múlva mégiscsak elnökválasztás lesz Oroszországban. Putyin ilyenkor nem mutathat gyengeséget pont Kijev iránt, de talán majd elcsitul ez is, mint annyiszor. Talán várhattak volna tehát egy hónapot Stockholmban. Ez a magyarázat azonban nem teljesen megnyugtató, hiszen volt ebben a relációban már választási manipuláció, területi annexió, regionális háború, simán belefér a dossziéba egy újabb körös gázkonfliktus is. Bele bizony. Éppen ezért most nézzük csak meg a következő egy lépést, ne rohanjunk előre, és próbáljunk benne valami rendszert találni.

Szólj hozzá!

Címkék: ukrajna választások oroszország hun földgáz portfolioblogger Deák András

A német nagykoalíciós megállapodás: régi megoldás újracsomagolva

2018.02.12. 15:16 Világgazdasági Intézet

Az ún. "Jamaika" koalíciós tárgyalások kudarca 2017 novemberében válaszút elé állította Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnököt: vagy a koalíciós egyeztetések újrakezdésére hívja fel a pártokat, vagy kiírja az előrehozott választásokat. Az elnökké választása előtt az SPD egyik legbefolyásosabb politikusaként, egykori külügyminisztereként Steinmeier egyértelműen kiállt a nagykoalíciós tárgyalások megkezdése mellett, és erre igyekezett szorítani a szociáldemokratákat is. A Steinmeier döntése mögött húzódó okok világosak: az elnök úgy ítélte meg, hogy az elhúzódó koalíciós tárgyalások a CDU és az SPD között, és az ügyvezető kormány hivatalban maradása ezalatt kevésbé veszélyezteti a politikai stabilitást, mint az előrehozott választások bizonytalan végkimenettel és elhúzódó kampánnyal. A hosszas és keserves tárgyalásokat követően idén február 6-án tető alá hozott új nagykoalíciós megállapodás közép -és hosszú távú haszna és „életképessége” azonban erősen megkérdőjelezhető. A megállapodás ugyanis, bár kétségtelen pozitívuma, hogy „összeszokott” felek között köttetett, az elkövetkező időszakra éppen azt vetíti előre, hogy kevés politikai innovációval ugyanazokat a vitákat folytatják majd, a kompromisszumkényszer pedig akadályozza karakteres politikai megoldások érvényesítését. Márpedig az új német kormány előtt álló kihívások erős és világos állásfoglalásokért kiáltanak egy sor ügyben, amelyek eddig lassú és parttalan viták tárgyát képezték, legyen szó a bevándorlás szabályozásáról vagy az EU előtt álló sürgető reformokról.

Szólj hozzá!

Katalónia és Spanyolország – új recept kellene

2017.12.22. 11:06 Világgazdasági Intézet

„As you see, we are the comeback kids” – írta WhatsApp üzenetben Carles Puigdemont szóvivője az újságíróknak a katalán választások eredményeit látva. A 135 fős katalán parlament 70 helyét szerezték meg a függetlenedés melletti pártok, köztük legerősebben Puigdemont pártja. A közvéleménykutatások már előre jelezték, hogy a 2017 december 21-i katalán választásokon a függetlenség és egységpárti erők meglehetősen kiegyenlítettek lesznek. A lakosság megosztottsága már a 2015-ös választásokon nyilvánvaló volt, s tükröződött az idén október elsejei referendum részvételi arányán is (ami persze a spanyol jog szerint érvénytelen volt). A részvételi arány most, a hivatalos voksoláson igen magas (82 %) volt, hiszen az elmúlt hónapok heves érzelmeket váltottak ki a katalán lakosokból, nem sokan maradtak passzívak. Az indulatok egymásnak feszültek, barátságok mentek tönkre, sarkított állításokat közölt a média is és a kampány felfokozta az érzelmeket. Külön érdekes helyzet volt, hogy a fő katalán függetlenség párti jelöltek vagy Brüsszelből (Carles Puigdemont) vagy a börtönből (Oriol Junqueras) kampányoltak.

Három olyan párt van, ami Katalónia függetlenségét szeretné: az ERC (Esquerra Republicana), JxCat (Junts per Catalunya) és a CUP (Candidatura d’Unitat Popular) ez utóbbi a legradikálisabban, akár az EU-ból, NATO-ból való kilépéssel együtt. Három másik párt az egység mellett kampányolt, a C’s (Ciutadans), ESC (szocialista párt) és a PP (Partido Popular, Néppárt). Egy párt pedig, a Podemos helyi tagozata CeC (Catalunya en Comú-Podem) az úgynevezett „megegyezéses népszavazás” mellett van, de mindenekelőtt a spanyol és a katalán alkotmány reformját is célul tűzte ki.

1 komment

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea Katalónia