A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (6) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Brazília és a COVID-19 – avagy megingatja-e a koronavírus járvány Bolsonaro elnöki pozícióját?

2020.05.21. 19:19 Világgazdasági Intézet

Brazíliát relatíve későn érte el a COVID-19, az első igazolt esetet „csak” 2020. február 25-én regisztrálták Sao Paulóban, az azóta eltelt közel három hónapban azonban aggasztó méreteket öltött a járvány. A legnagyobb dél-amerikai országban nap mint nap új rekordokat dönt a koronavírus terjedése.

bra1.jpg

Forrás: https://www.dreamstime.com/blue-coronavirus-over-brazilian-flag-covid-brazil-related-concepts-situation-image178833184

Május 19. óta - az igazolt fertőzött esetek alapján - Brazília a világon a harmadik legfertőzöttebb ország, de a koronavírusban elhunyt betegek száma alapján is harmadik a világon (az USA és Oroszország után). Május 20-án újabb „kétes” rekord dőlt meg, ekkor lépte át először az elhunytak száma a napi ezret. A legfrissebb elérhető adatok szerint május 21-ig 293.357 igazolt eset, és 18.894 haláleset köthető hivatalosan és igazoltan a COVID-19 járványhoz. Ugyanakkor – mint a világ számos más országában is – a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a valóságban ezek a számok lényegesen magasabbak. És ami talán még ijesztőbb, hogy az esetszámok további meredek növekedése várható, és egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy mikor fog tetőzni a járvány Dél-Amerika legnagyobb országában.

bra2.jpg

bra3.jpg

Forrás: https://brazilian.report/coronavirus-brazil-live-blog/?mc_cid=2705d97bb3&mc_eid=4eef478696

A radikális jobboldali populista politikus, Jair Bolsonaro, aki 2019. január 1-e óta tölti be Brazília elnöki posztját, nem meglepő módon hamar a trump-i útra lépett és a „tagadás stratégiáját” választotta. Először „egy kis influenzának” titulálta a koronavírust és minden óvintézkedés nélkül folytatta véget nem érő „kampánykörútjait”, miközben elvegyült az őt támogatók körében, majd demagóg módon visszakérdezett az újságíróknál, hogy „páran meg fognak halni és akkor mi van?” Retorikájában folyamatosan az „első a gazdaság” elvet hangoztatta, emiatt előbb összekülönbözött az egészségügyi miniszterével a szociális távolságtartás és kijárási korlátozások bevezetése ügyében, majd április közepén menesztette is Luiz Henrique Mandetta-t. További fordulatként nem egészen egy hónap elteltével az újonnan kinevezett egészségügyi miniszter, Nelson Teich is lemondott. Az ok ezúttal is az elnökkel való nézeteltérés volt.

A brazil politikai helyzetet tovább komplikálja, hogy a kormány sztárminisztere, Sergio Moro igazságügy miniszter, aki a Petrobras nemzeti olajvállalat körüli korrupciós botrány felgöngyölítése (az ún. Autómosó művelet) nyomán szerzett hírnevet, szintén lemondott április közepén. A háttérben ezúttal is az elnökkel való nézeteltérés állt: Moro azzal vádolta meg az elnököt, hogy személyes érdekből – az egyik fia, Carlos Bolsonaro ellen zajló vádemelés eltusolása érdekében – távolította el pozíciójából a szövetségi rendőrség elnökét és egy személyes jó barátját tervezte kinevezni a rendőrség élére. Bolsonaro a Moro által bemutatott bizonyítékok ellenére tagadja a vádakat.

Ugyan a magas szintű politikában és retorikában a „tagadás stratégiája” uralkodott, ez nem jelenti azt, hogy ne születtek volna intézkedések a koronavírus terjedésének megakadályozására és a nyomában kialakuló gazdasági bizonytalanságok és recesszió csökkentésére, kezelésére. Tény, hogy a (szövetségi) központi kormányzat szintjén nem hozták meg a szociális távolságtartást és kijárási korlátozást előíró döntéseket, de sok tagállam saját hatáskörében bezáratta az iskolákat és a nem létszükségletű árukat és szolgáltatásokat nyújtó üzleti egységeket, valamint betiltotta a közterületeken való gyülekezést is. A legtöbb országhoz hasonlóan Brazília külső határait is gyakorlatilag lezárták (bár erre latin-amerikai viszonylatban is elég későn, március 24-én került csak sor), ez alól csak az áruszállítás képez kivételt, illetve a brazil állampolgárok és a nemzetközi szervezetek szakemberei is beléphetnek az országba.

A járvány társadalmi és gazdasági hatásai elleni védekezést viszonylag későn kezdték Brazíliában, mégis 2020. május közepéig a GDP mintegy 8%-ára rugó fiskális stimulust jelentettek be. Ennek megvalósításához feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó plafon szabályozását, hiszen már az eddig bejelentett intézkedések közvetlen költségvetésre gyakorolt hatását is közel 5%-ra becsülik. Látni fogjuk, hogy politikailag az egyik legjelentősebb intézkedés az informális szektorban dolgozók és munkanélküliek számára bejelentett havi 600 reálos (kb. 105 dolláros) sürgősségi készpénzsegély, melyet a jelen tervek szerint három hónapos időtartamra nyújtanának a rászorulóknak. Továbbá előrehozták a 13. havi nyugdíj kifizetését, 1 millió fővel emelték a Családi Kassza (Bolsa Família) kedvezményezetti körét, foglalkoztatási támogatásokat és adókedvezményeket vezettek be, valamint kedvezményes hitelfeltételeket jelentettek be mind az üzleti szféra, mind a háztartások számára. Mindeközben a Brazil Központi Bank történelmi mélypontra, 3%-ra csökkentette az irányadó – SELIC – kamatlábat. A központi bank folyamatos beavatkozásai ellenére a brazil reál 2020. február óta 33%-ot veszített az értékéből (2019. decemberéhez viszonyítva pedig 45%-ot). Míg bizonyos szektorok (pl. az export-orientált mezőgazdaság) számára a leértékelődő valuta versenyelőnyt jelentett és legalábbis részben kompenzálni tudta a világpiaci ár csökkenését, addig más iparágak esetében a dráguló import hatásai ellentétes előjellel jelentkeztek. Összességében, egyes becslések szerint az év végére GDP arányosan akár 30%-ra is rúghat a vírus következményeinek kezelése Brazíliában, de egyelőre akkora a bizonytalanság a lehetséges kimenetek tekintetében, hogy nagyon kockázatos lenne bármit is állítani e tekintetben.

A fent bemutatott politikai és gazdasági instabilitás közepette Bolsonaro elnök támogatottsága folyamatosan romlott és a két egészségügyi miniszter, valamint az igazságügyi miniszter lemondása nyomán meginogni látszik az eddig is törékeny bizalom iránta. Sokan már az alkotmányos vádemelési eljárás (impeachment) kezdeményezését szorgalmazták, de 2020. május közepéig erre nem került sor. Ennek oka pedig többek között éppen a már fentebb említett sürgősségi szociális segély bevezetése volt, amely révén (szinte a Lula-modell mintájára) újabb támogatókat szerzett magának az elnök, ezúttal az alacsonyabb társadalmi osztályokból, az alacsony jövedelmű (ezáltal a szociális segélyre jogosult) rétegek köréből. Ezzel vélhetően jól kompenzálni tudta a hagyományos támogatóinak elpártolását a gazdasági elit és középosztály tagjai közül. Mindezek révén az elnök támogatottsága a legújabb felmérések szerint, bár a 2020. januári 48%-os értékről jelentősen visszaesett, továbbra is a 30%-os bűvös határ fellett van. Alkotmányos vádemelési eljárásra pedig Brazíliában eddig csak akkor került sor, amikor az elnök támogatottsága 10% közelébe esett (ld. Fernando Collor de Mello és Dilma Rousseff eseteit). E körülmények révén ugyanakkor akár egy csapdahelyzet is előállhat, hiszen a sürgősségi segély költségét már most mintegy 20,5 milliárd dollárra becsüli a gazdasági miniszter, Paulo Guedes, és nézete szerint annak három hónapon túli kiterjesztése végezetes lenne a brazil költségvetés tekintetében. Azaz ezzel a rövid távú intézkedéssel Bolsonaro elnöksége politikailag túlélheti a következő hónapokat – ideiglenesen megnyerheti a „csatát” –, de a háborút még elveszítheti, amikor lejár három hónapos átmeneti időszak.

Továbbá a kormány két kulcsminiszterének (egészségügyi és igazságügyi miniszterének) leváltása után, a folyamatos nézeteltérések okán a gazdasági szuperminiszter, Guedes széke is veszélybe kerülhet, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat nem csak a további gazdaságpolitikai irány, hanem a kormányzati stabilitás tekintetében is.

Ne feledjük, hogy a brazil gazdaságot különösen sérülékeny állapotban érte a koronavírus járvány. A 2015-16-os mély gazdasági (és intézményi) válságból való kilábalás lassú, hosszú és befejezetlen folyamat volt. 2020 elején a munkanélküliségi ráta továbbra is 10% felett volt, a szegénység és egyenlőtlenség növekvő tendenciát mutatott és a liberális gazdaságpolitikák - például a 2016-ban bevezetett költségvetési plafon - megszorításai rosszul érintették az olyan, amúgy is alulfinanszírozott alrendszereket, mint például oktatás és egészségügy. Ez utóbbi jelentőségére a koronavírus járvány jól rávilágít. Az írásunk elején bemutatott legújabb statisztikák rámutatnak, hogy az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága a járvány nem megfelelő kezelésével együtt emberéletek ezreibe kerülhet és ezáltal súlyos leckét adhat a brazil társadalomnak.

Ricz Judit

Szólj hozzá!

Címkék: válság hun portfolioblogger Brazília Ricz Judit Bolsonaro koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr815711292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása