A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (10) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) Brazília (4) brazília (3) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (26) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (24) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (171) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kereskedelem (1) kína (11) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (139) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (21) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (22) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Franco szelleme

2019.11.12. 11:25 Világgazdasági Intézet

Spanyolországban választásokat tartottak. Ez már lassan nem is hír, hiszen az elmúlt négy évben ez a negyedik általános választás, legutóbb idén áprilisban volt ilyen. A politikai helyzet folyamatosan instabil az ibériai országban, az ország kormányozhatósága volt a tét.

Pont a kormányalakítás nem sikerült az elmúlt fél évben Pedro Sánchez eddigi miniszterelnöknek, akinek szocialista pártja (PSOE) a legtöbb szavazatot kapta, de nem eleget. Sánchez koalíciós partnerre szorult, de hosszas tárgyalások után sem sikerült ilyet találnia és a beiktatásához szükséges beleegyezést sem kapta meg. Emiatt kellett kiírni az újabb választásokat november 10-re. Sánchez azt kérte a spanyoloktól, hogy erősítsék meg őt, szavazzanak a pártjára, hogy jelentősebb többsége legyen.

Ugyanakkor október 15-én hirdettek ítéletet a két éve fogva tartott katalán vezetők ügyében. 9-13 év közötti börtönbüntetést kaptak zendülés és közpénzek rossz felhasználása vádjával. Ez – ahogy előre látható volt – hatalmas felháborodást keltett Katalóniában és azonnal tüntetéssorozat indult el. A gyakori tüntetésekben új elem volt az erőszak megjelenése. A korábbi években akár 1 millió ember is békésen vonult az utcákon, de most fellángoltak a kukák és az autók, a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, barikádokat építettek. A végeredmény több, mint 600 sérült. A tüntetések, akciók – például a reptér, autópályák elfoglalása – a „Demokratikus Cunami” nevű szerveződés telefonra letölthető applikációján és szociális hálókon szerveződtek, igen rövid idő alatt.

A katalán kérdés az egyik legfontosabb kampánytémává vált. Minden párt igyekezett is ezt kihasználni. A jobboldali pártok szigorú fellépést szorgalmaztak, a legmesszebb a szélsőjobboldali Vox ment, a radikálisabb katalán pártok betiltását szorgalmazva. Pedro Sánchez miniszterelnök az erőszak határozott elítélésére hívta fel a katalán elnököt, Quim Torrát. Torra többször próbált találkozót kérni Sáncheztől, aki nem vette fel a telefont, sőt, amikor a spanyol miniszterelnök Barcelonában járt a sérült rendőröket meglátogatni, Torrával nem találkozott. Quim Torrát Katalóniában is kritizálják, mondván, hogy inkább aktivista, mint jó vezető, a tartomány még mindig a 2018-as költségvetési számokkal működik, csökken a gazdasági fejlődés. Eközben a spanyol Legfelsőbb Bíróság ismét kiadatási kérelmet nyújtott be a régebbi katalán elnök, Carles Puigdemont ellen, aki két éve Belgiumban van.

A kampány során, októberben került végül sor Franco tábornok maradványainak exhumálására és elszállítására az Elesettek Völgyéből. Egy diktátor nem érdemel meg ilyen monumentális emlékhelyet – vélték a szocialisták és a leszármazottak tiltakozása, pereskedése ellenére végrehajtották az akciót. Ezt persze a jobboldali pártok kihasználták arra, hogy azzal vádolják Sánchez miniszterelnököt, hogy holttestekkel kampányol. (A Franco rendszer témája egyébként elég feldolgozatlan Spanyolországban, sok régi seb lezáratlan, sok bűnös nem lett elszámoltatva.)

Franco és a katalánok ügye dominálta tehát a kampányt, pedig közben lettek volna más fontos kérdések is. A spanyol gazdaság lassul, idénre 1,9%-ra módosította lefelé az IMF a GDP növekedés kilátásait. Külső kihívásokkal is szembe kell nézni, a Brexit, az USA-EU kereskedelmi háború és a közeledő válság is érzékenyen érintheti az EU-ba integrált ibériai országot.

A spanyol politikai térkép egyébként még bonyolultabbá vált. Szeptemberben a Podemosról levált újabb baloldali párt jött létre „Más País” néven. Ez a párt a Podemostól és a PSOE-től vett el szavazatokat.  A lakosságnak elege volt már a sok választásból, politikai huzavonából. Ezt mutatja az előzőnél alacsonyabb részvételi arány (69,9%) a november tizediki szavazásnál.

A választások eredménye nem lett túl megnyugtató. A szocialista párt 120 helyet szerzett a parlementben, ami nemhogy nem több, mint korábban, de 3 hellyel kevesebb. A Néppárt (PP) megerősödött, 87 helye lett a korábbi 66-tal szemben. A Podemos vesztett hét helyet (most 35), az új Más País 3 hellyel bejutott a parlamentbe és a két radikális katalán párt összesen 15 helyet szerzett. A választások két hatalmas újdonsága viszont a Ciudadanos párt bukása (a korábbi 57 hely után most csak 10 helyük van, karizmatikus vezetőjük Albert Rivera le is mondott és abbahagyja a politizálást) és a szélsőjobboldali Vox párt felívelése (a korábbi 24 helyett most 52 helyük van).

A nyíltan fasisztoid retorikát képviselő Vox tehát a harmadik legnagyobb párt lett Spanyolországban, ami a hazai és a nemzetközi közéletben is megdöbbenést, aggodalmat keltett (2019 előtt soha nem volt szélsőjobboldali párt a spanyol parlamentben). Úgy tűnik Franco testével a szelleme is kiszabadult a sírból... Elemzők szerint a szélsőjobb előretörésének legfontosabb oka a katalán válságra adott ellenreakció, de benne van a sok más párttal való elégedetlenség is.

Jelenleg a fő kérdés az, hogyan lesz kormányozható Spanyolország? Három lehetőség rajzolódik ki, de egyik sem stabil, vagy valószínű. 1. A legkényelmesebb többséget a nagykoalíció hozhatná a PSOE és a PP között. A két hagyományos nagy ellenfél azonban ezt eddig kizárta. 2. Elképzelhető egy baloldal-vezette koalíció (PSOE, Podemos, Más País), amibe viszont be kell venni a katalán és baszk radikális kis pártokat is, hogy meglegyen az abszolút többség. Csakhogy itt erős ideológiai ellentétek feszülnek. 3. A PSOE kisebbségben egyedül kormányoz, míg több más párt tartózkodik a szavazásoknál, tehát esetenkénti alkudozások kellenének. Ez a verzió elég instabil és nem kiszámítható.

Egyelőre marad tehát a patthelyzet, miközben az ország felett lebegő szellemek halkan kacagnak.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr2315302812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.