A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (10) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (26) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (24) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (171) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kereskedelem (1) kína (11) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (139) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (21) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (22) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja – veszélyek és lehetőségek az Európai Unió számára

2019.10.24. 10:08 Világgazdasági Intézet

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi kereskedelem olyan közösen elfogadott elveken és szabályokon alapult, mint például a diszkrimináció-mentesség elve, viszonosság elve, transzparencia elve, konzultáció elve. Ez utóbbi mondta ki azt, hogy az államok az esetleges kereskedelmi vitáikat nem vámháborúkkal, retorziókkal, kereskedelmi korlátozásokkal, hanem két- és sokoldalú tárgyalásokkal kísérlik meg rendezni.

Ezen szabályokat, illetve a nemzetközi kereskedelem folyamatos liberalizációját előbb a  Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), majd a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt hivatott felügyelni. Ez a rendszer kiszámíthatóságot, stabilitást és soha nem látott fejlődést eredményezett. Az 1980-2011-es időszakban évi átlagos 7,3%-os növekedési ütem jellemezte a világ áruexportját, amely az 1980-as 2030 milliárd dollárról 18260 milliárd dollárra 2011-re.

A közelmúlt történései (például a WTO Doha-fordulójának eredménytelensége, vagy a Trump adminisztráció „sajátos” vitarendezési mechanizmusa, mely vámháborúkhoz vezetett) azonban egyre inkább próbára tették a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerét. Míg az USA-Kína kereskedelmi háború kiteljesedni látszik, addig az Európai Unió helyzete ebben a szituációban egyelőre korántsem egyértelmű. Ebben a blogbejegyzésben olyan kérdésekre keressük a választ, hogy vajon a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjaként elkerülheti-e az Európai Unió komolyabb konfliktusok és károk nélkül az elkövetkezendő időszakot? Vajon az elkerülés a legjobb alternatíva? Milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt az Európai Unió számára az USA-Kína kereskedelmi háború?

Donald Trump a választási kampánya során nem egyszer jelentette ki: „az Európai Unió ugyanolyan „rossz” (kereskedelempolitikai értelemben), ha nem rosszabb, mint Kína, csak kisebb”. Ennek fényében egyértelművé vált, hogy Donald Trump megválasztása esetén nemcsak Kínának, de az EU-nak is számolnia kellett azzal, hogy az Egyesült Államok büntetővámokkal fogja sújtani az Egyesült Államokba érkező importtermékeket.

Ahogyan azt már említettük, míg az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktus egyre nagyobb méreteket ölt, addig az Európai Unió esetében csak mérsékeltebb adok-kapok játékba kezdett az Egyesült Államok. Valójában az Egyesült Államoknak jóval nagyobb vesztenivalója van az Európai Unióval folytatott kereskedelemben, mint a Kínával folytatottban. Ezt támasztják alá a US Census Bureau adatbázisai is, miszerint 2018-ban az USA 120,148 millió dollár értékben exportált termékeket Kínába és 539,675 millió dollár értékben importált Kínából. Ezzel szemben 318,376 millió dollár értékben exportált termékeket az EU-ba és 487,036 millió dollár értékben importált. A Trump által kritizált külkereskedelmi deficit egyértelmű mindkét esetben, azonban az EU az Egyesült Államok legnagyobb exportpiaca, jóval nagyobb mint Kína.

USA- Kína kereskedelmi háború: lehetőségek és veszélyek az EU számára

Az első dolog, ami talán mindenkinek eszébe jut, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre növekvő vámháborúból az európai cégek hasznot húzhatnak azzal, hogy helyettesítik a megdrágult kínai termékeket az amerikai piacon és a megdrágult amerikai termékeket a kínai piacon. Ez részben igaz, de ne felejtsük el, hogy Trump „missziója” a külkereskedelmi deficit leküzdésében nem csak Pekingre irányul. Naivak lennénk, ha azt feltételeznénk, hogy az Európai Uniót előbb-utóbb nem érik Kínához hasonló retorziók Washington részéről. Valójában ez már el is kezdődött. Nemrég ugyanis Trump elnök 7,5 milliárd dollár értékben vetett ki büntetővámokat az Európai Unió legkülönbözőbb termékeire a francia boroktól kezdve a svájci bicskákon át a német csavarhúzókig. Mindezt tette a WTO engedélyével, amely elmarasztalta az Európai Uniót az Airbusnak nyújtott szubvenciói miatt. Hasonló ügyben vár egyébként a WTO válaszára az Európai Unió is, mivel az Egyesült Államok is tiltott állami támogatásban részesítette a Boeing-et. Az Airbus kontra Boeing vita tehát totális vámháborúvá alakulhat át. Mindezeket figyelembe véve a Trump által kiszabott vámok egyszerre jelentenek lehetőséget és veszélyt az Európai Unió számára.

Az Egyesült Államok és Kína folyamatosan tárgyalnak a helyzet normalizálása érdekében. Ez szintén egyszerre rejthet pozitívumokat és negatívumokat az EU számára, attól függően, hogy mi lesz a tárgyalások kimenetele. Egy potenciális forgatókönyv az lehet, hogy az Egyesült Államoknak sikerül kiharcolnia, hogy Kína strukturális reformokkal a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremtsen a piaci hozzáférés, a technológia-transzfer és a szellemi tulajdonjogok terén. Ebben az esetben az EU potyautas módjára hasznot húzhat az USA és Kína közötti bilaterális tárgyalásokból. Ha azonban a szóban forgó tárgyalások kimenete magában foglalja azt is, hogy Kína növeli áruimportját az USA-ból (így csökkentve az USA külkereskedelmi deficitjét), akkor könnyen lehet, hogy az Európai Unió vállalatainak termékei szorulnak ki a kínai piacról.

Egy lehetséges USA-Kína kereskedelmi egyezmény nemcsak e két fél között csökkenthetné a feszültségeket, de utat nyithat további, multilaterális tárgyalásokhoz globális szinten. Azonban az is könnyen megtörténhet, hogy egy ideiglenes béke Kínával lehetőséget ad az Egyesült Államoknak arra, hogy elkerülve a kétfrontos háborút, teljes erejével az Európai Unióval folytatott kereskedelmi kapcsolataira fókuszáljon. Ez egy meglehetősen valószínű forgatókönyv, figyelembe véve Trump elnök eddigi megszólalásait, fenyegetéseit.

De mit tehet, és mit kell tennie az Európai Uniónak, hogy elkerülje a totális vámháborút?

Az Európai Unió kereskedelmi értelemben globális nagyhatalomnak számít. Politikailag azonban igen töredezett. Jelenleg a legfőbb feladata a belső egység megerősítése. Amíg ez nem történik meg, addig csekély lehetőségekkel rendelkezik, hogy hatékonyan lépjen fel akár az Egyesült Államokkal, akár Kínával szemben.

A fentieken túl kiemelt jelentőségű, hogy az Európai Unió kitartson a multilaterális, közösen elfogadott szabályok szerint működő rendszer mellett és sürgesse azok reformját. Csak így védekezhet az ellen, hogy a nemzetközi kereskedelemben hosszú idő után újra az unilateralizmus, a rövidtávú haszonszerzés és a politikai hatalom vegye át a vezető szerepet, amint az kirajzolódni látszik az USA-Kína kereskedelmi feszültségekben is.

Ami pedig az EU válaszlépéseit illeti az amerikai büntetővámokra, fontos, hogy azokat a WTO szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban tegyék meg, még akkor is, ha az Egyesült Államok egyoldalúan és a WTO rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen módon cselekszik. Ezzel minimalizálhatóak a feleket érő károk és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy egy-egy szektort érintő viták (például az alumínium és acél, vagy az Airbus-Boeing vita, illetve az autószektor kérdése) totális, a termékek széles körét érintő vámháborúvá eszkalálódjanak.

Az biztos, hogy a közeljövőben számos izgalmas esemény befolyásolhatja a kereskedelmi kapcsolatok alakulását az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Az egyik a Donald Trump által 2019 májusára ígért, de hat hónappal (azaz 2019 novemberéig) elhalasztott vámok bevezetése az autóipari termékekre, mely különösen érzékenyen érintené az Európai Uniót és biztosan nem maradna viszonzatlanul. A másik 2020 novembere, amikor az amerikai elnökválasztás eredményei választ adnak arra a kérdésre, hogy miként változik (ha változik) az Egyesült Államok külkereskedelmet érintő politikája és miként reagál erre az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok más kereskedelmi partnerei.

Nagy Péter

Szólj hozzá!

Címkék: kína kereskedelem hun portfolioblogger EU Amerikai Egyesült Államok Nagy Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr5415258938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.