A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (10) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (26) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (24) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (171) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kereskedelem (1) kína (11) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (139) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (21) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (22) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Spanyol választások – szocialista győzelem, problémás kormányalakítás

2019.04.29. 11:21 Világgazdasági Intézet

Április 28-án ismét választásokat tartottak Spanyolországban. Erre azért került sor, mert a spanyol parlamentben helyet foglaló katalán pártok februárban nem szavazták meg az ország költségvetését. A Pedro Sánchez vezette Szocialista Párt (PSOE) ekkor már több, mint 8 hónapja kormányzott kisebbségben, miután átvette a hatalmat - a gyakorlatilag korrupcióba belebukott - Mariano Rajoy Néppártjától tavaly nyáron.

A mostani választás két szempontból is új körülmények között zajlott. Egyrészt megjelent a porondon egy új párt, a nyíltan szélsőjobboldali Vox. Ők Andalúziában hirtelen 12 helyet szereztek a regionális parlamentben, ami erősen megdöbbentette a spanyol közvéleményt. A Vox a másik két jobboldali konzervatív párttól, a Néppárttól és a Ciudadanos-tól veszi el leginkább a szavazatokat. (Andalúziában egyébként ez a három párt alakított kormányzó koalíciót).

Másrészt újdonság volt a határozatlan szavazók nagy száma is. A választások előtti közvéleménykutatásokon a megkérdezettek 40 százaléka nem tudta, kire fog szavazni.

A katalán „probléma” is befolyásolta a szavazás végeredményét. Egyrészt, ahogy említettük, az előrehozott választásokra is a katalánok miatt került sor. Másrészt a katalán nacionalizmus erősítette meg a Vox pártot is, akik még a katalán nyelv használatát és az eddigi autonómiát is korlátoznák. Sánchez tárgyalt a katalán elnökkel és alkotmányreformra is hajlandó lenne. Mindez a Néppártban éles kritikákat váltott ki és igyekeztek a szocialista miniszterelnököt a spanyol egység szétrombolójaként beállítani. Sánchez ugyanakkor kategorikusan kizárta egy újabb katalán függetlenségi referendum megtartását, amit a jelenlegi katalán vezetők szerettek volna. Februárban kezdődött a másfél éve börtönben ülő korábbi katalán vezérek pere is. Egyikük, Oriol Junqueras (a katalán ERC párt vezetője) nemrég szólalt meg nyilvánosan egy interjúban, kiállva az erős katalán intézményekért és a függetlenségért.

A választásokon a részvételi arány (75,75%) magasabb volt, mint 2016-ban. A kampány során két televíziós vita is volt négy pártvezér között (a Vox, mint eddig nem parlamenti párt, nem szerepelt). Itt a Ciudadanos és a Néppárt vezére hevesen egymásnak esett, a józanabb hangot a Podemos (baloldali) vezetője ütötte meg. A kampányban egyébként a bevándorlás alig volt  téma, annak ellenére, hogy tavaly rekordszámú bevándorló érkezett az országba. A nyugdíjak, munkanélküliség, gazdasági helyzet, oktatás viszont szerepet kapott a kampányban és a pártok mintegy 100 oldalas programjaiban (kivétel a Vox, ahol 25 oldalnyi szlogent olvashatunk mindössze). A nők kérdése, a feminizmus kampánytémává is vált, mivel a Vox például erősen antifeminista, és az abortusz korlátozását/eltörlését is szeretné. A spanyol nők átlag 13%-kal keresnek kevesebbet ugyanabban az állásban, mint a férfiak, nőnapon rendszeresen hatalmas felvonulások vannak. Sánchez kormánya egyébként a „legnőiesebb” volt a világon, 16 tagjából 10 nő volt.

A szavazás végeredményeként a PSOE nyert (123 parlamenti hely), de rászorul a Podemos és a kisebb nemzetiségi pártok támogatására a kormányzáshoz. A Néppárt sokkal gyengébben szerepelt, mint korábban, mindössze 65 helyet kap majd, ami fele annyi, mint eddig. A Ciudadanos vált a harmadik erővé (57 hely) s őket szorosan követi a Podemos (42). A szélsőjobboldali Vox 24 helyet szerzett a spanyol parlamentben a spanyol demokrácia történetében először, az ötödik erővé válva. A kis pártok szerepe fontos, a katalán ERC és JxCat 15 és 7 helyet kapott, a baszk radikális párt 4-et. Ezekkel a függetlenedés-pártiakkal nehéz lesz koalíciót alkotni. A mérsékelt pici pártok közül a baszkok 6 helyet, a kanári szigetekiek kettőt kaptak. Összességében a baloldali pártok és a mérsékelt kis pártok együtt 175 helyet tudnak elfoglalni, ami pont egyetlen székkel kevesebb, mint az abszolút többség a spanyol parlamentben. Elvileg lehetőség lenne egy PSOE-Ciudadanos koalícióra is, de ezt mindkét párt hevesen ellenzi egyelőre. Ismét számolgatós, tárgyalós korszak következik tehát Spanyolországban, ahol korábban sem volt könnyű kormányt alakítani.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország választások hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr514793280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.