A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) Brazília (4) brazília (3) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (24) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (166) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (131) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (19) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (20) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Társadalomtudományi intézetek a "Közvágóhíd" közelében

2019.02.11. 13:02 Világgazdasági Intézet

A társadalomtudományok, beleértve olyan területeiket is, mint a filozófia vagy a bölcsészet, a XXI. században csak azokkal szemben szorulnának védelemre vagy létük, fontosságuk igazolására, akiket elvakított a szűklátókörűség, a politikai rosszindulat vagy olyan eszmék, amelyek hívei eleve a kritikus emberi gondolkodás korlátozására törekednek.

 A MTA társadalomtudományi intézetei továbbra is alapvető fontosságú bázisai a hazai társadalomtudományi kutatásoknak. Mindeddig nyitottabbak és szabadabbak voltak, mint akár az egyetemek, akár pedig a mindenkori kormányzathoz közelálló vagy azt kiszolgáló kutató-elemző intézmények. Őrizték és kritikus módon továbbfejlesztették az adott tudományterület történelmi tapasztalatait. Sajátos híd szerepet töltöttek be a nemzetközi és hazai társadalomtudományok között. Közvetítették a társadalomtudományok fejlődésének vívmányait, metodológiai és szervezeti újításait. Fiatal kutatók és más szakemberek tucatjait képezték. A tudományos kutatóintézetek egyik fontos feladata volt  a részvétel  az ország kollektív képességeinek fejlesztésében is.  A MTA társadalomtudományi intézeteiben a magyar társadalom jelentős szellemi tőkéje koncentrálódik, amelynek szerepe számottevő Magyarország nemzetközi versenyképességének  alakításában is.

Amikor nálunk először fogalmazódott meg az a törekvés, hogy a társadalomtudományi intézeteket a „Közvágóhíd” közelében helyezzék el, többen is megkérdezték tőlem, hogy ez nem jelent egyben szimbólumot is, jelképet kiszorításukra a magyar tudományos életből. Reméltem, hogy nem vezet senkit ilyen cél.

Azok a hatalmas változások ugyanis, amelyek a XXI. század történelmét kísérik, minden eddiginél nagyobb mértékben emelik ki a társadalmi folyamatok objektív elemzésének, az okok és következmények megvilágításának, a megoldások  kezelésének és alakításának fontosságát (ez utóbbi az alkalmazást jelenti).

A kibontakozóban lévő technikai és információs forradalom nemcsak egy új technikai korszak kezdete, hanem olyan társadalomé is, amelyet joggal neveztek a „tudás társadalmának”. Az un. „innovatív fejlődés” kibontakoztatása is olyan átalakulás, amelyik döntő mértélben függ az adott társadalmak képességeitől és készségétől, intézményeinek nyitottságától és hatékonyságától a tudományos, technikai és társadalmi folyamatok integrálására.

Véleményem szerint a sokat hangoztatott innovatív fejlődés ugyanis  különösen   komplex, a tudományos technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés összefüggő rendszereiben végbemenő többdimenziós folyamat. Magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek nyomán új gondolatok születnek és átalakulnak használható értékekké. Átfogja az alkotó rombolást és az alkotást új gyártmányok, technológiák, szolgáltatások, elosztási, értékesítési módszerek bevezetését a piacokra és a felhasználásba, új menedzsment rendszerek bevezetését az államigazgatásba, a vállalatok és az intézmények működésébe, az emberi tudás és képességek fejlesztésébe, s természetesen az alkalmazkodást. Az innovációs folyamat természetesen nem korlátozódik az új technikára és a gazdaságra. Magában foglalja a hagyományos területeken végbemenő újításokat, a társadalmat és annak intézményrendszerét, sőt, az emberek életvitelét is. Ezek közvetlenül is befolyásolhatják egy ország alkalmazkodóképességét, társadalmi kreativitását, a képességet és készséget az innovációk kifejlesztésére és befogadására vagy a kollektív tanulási képességet.

Több mint egy évtizeden át vettem részt egy globális nemzetközi kutatóintézeti hálózati rendszer vezetésében, intézetek alapításában, összevonásában, átalakításában tizenhét szakterületen. Ebből egy fél évtizedet töltöttem irányító testületének elnöki székében. Megtanultam, hogy bármely tudományos irányítási rendszerben a kutatások jellegét, témáit, időszerűségét, minőségét, társadalmi hasznosságát és nemzetközi versenyképességét illetően sokféleképpen lehet támogatni vagy ellehetetleníteni. Ez lehet ajánlás, közvetlen beavatkozás, utasítás, közvetett vagy közvetlen ösztönzés. A pályáztatási rendszer pl. különösen könnyen alkalmassá tehető intézmények támogatására racionális célkutatások ösztönzésére éppúgy, mint adott intézmények vagy kutatások felszámolására.

A hálózatban működő rendszerekben nem ismertem egyetlen olyan esetet sem, amikor a fenntarthatóság /a fennmaradás vagy a felszámolás/ gazdasági vonatkozásairól tudományosan is alátámasztott szakmai indokok nélkül döntöttek volna. Elrettentő példákkal a nemzeti tudomány sorsáról találkoztam azonban olyan államokban,  amelyekben az állami vezetés és a bürokrácia intézményei nem voltak képesek elviselni az objektív elemzésre épült kritikát. Ilyen államokban évtizedek után sem tudták helyrehozni az emberi erőforrásokban, a gazdaságban, a társadalomban és a közgondolkodásban okozott károkat.

Simai Mihály akadémikus

Szólj hozzá!

Címkék: hun simai mihály porfolioblogger Magyar Tudományos Akadémia VIlággazdasági Intézet

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr4614620254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.