A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) Brazil (1) Brazília (3) brazília (2) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (2) chiang mai (1) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (3) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (23) értéklánc (1) északi országok (1) EU (20) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (160) Hungary (1) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (3) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (126) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (1) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (8) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (18) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (1) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Török bukta?

2018.05.28. 09:49 FrantaA

Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban egyre egyértelműbbnek látják, hogy Törökország komoly gazdasági válság előtt áll. A líra közel 20%-kal gyengült a dollárhoz képest az év eleje óta, az infláció 10% fölöttire nőtt, a folyó fizetési mérleg hiánya tartósan magas, s egyre kevésbé finanszírozható. Mi történt a török gazdasággal, amely az elmúlt másfél évtizedben 6-7% növekedési ütem mellett komoly fejlődésen ment keresztül?

A török gazdaságban a nyolcvanas években meginduló exportorientáció a kétezres évek után vált igazán sikeressé: az európai kapcsolatok javultak, a vámuniós megállapodás, a csatlakozási remények és a növekvő európai befektetések, a versenyképességet javító reformok alapvetően járultak hozzá ehhez. A török politika ebben az időben a pragmatikus ’kereskedő állam’ megközelítéssel igyekezett jó lehetőségekhez juttatni az exportban érdekelt török vállalatokat. A 2008-as válság nem csak a török gazdaságot rázta meg, de az európai kereslet is visszaesett. Így Törökország is egyfajta ’keleti nyitásba’ kezdett, ami járható alternatívának tűnt, a magas olajárak miatt az orosz, a közel-keleti, és a közép-ázsiai kereslet is erősödött. Az elmúlt években azonban kifulladt ez a stratégia: az olajár esése és a külpolitikai változások (szíriai polgárháború és következményei) miatt is megváltoztak a prioritások, a kormányzati politikában a gazdasági racionalitás helyett felerősödtek a biztonsági, külpolitikai szempontok.

A külpolitikai helyzet rontotta az ország külgazdasági lehetőségeit is, így a kormányzat, saját legitimációjának erősítése érdekében, a belső kereslet ösztönzésével igyekezett felpörgetni a gazdaságot. Ez részben sikeres volt, Törökország 2017-ben is 7% fölötti volt GDP-növekedést ért el. A belső kereslet legerősebb szegmensét azonban az építőipari beruházások jelentették, ami az ország termelékenységét kevéssé javította. A feldolgozóipari beruházásokra – különösen az FDI 75%-át adó európaiak esetében – negatív hatással volt a politikai, külpolitikai, gazdasági értelemben is bizonytalanabbá váló környezet. A beruházások jelentős részben külső finanszírozást igényeltek, de a közel két éve tartó szükségállapot, több tízezer ember politikai indíttatású bebörtönzése, a politikai rendszer autoriter átalakítása, és mindezek gazdasági hatásai azonban egyre inkább növelték az ország-kockázatot.

Az elmúlt hetekben pedig felgyorsultak az események. Az olajárak emelkedése a jelentős kőolajimport miatt a törökök számára a folyó fizetési mérleg további romlását eredményezte. Az amerikai kamatemelés rontotta a feltörekvő piacok finanszírozási lehetőségeit és Törökország pozíciója az egyik legsérülékenyebbnek számít e tekintetben. Erdoğan török elnök erős nyomást fejtett ki az elmúlt időszakban a jegybankra és a monetáris politikára az alapkamat csökkentése érdekében, az alacsony kamatlábak ugyanis ösztönzik a beruházásokat és felpörgetik a gazdaságot, ami az egy hónap múlva esedékes, az elnöki hatalmat is kiterjesztő választások előtt fontos kampánycél volt. A romló külső feltételek és a belső egyensúlytalanság növekedése mellett azonban fenntarthatatlan volt ez a politika.

A valuta további leértékelésének megállítása, az emelkedő infláció megfékezése, a gazdaságot finanszírozó külföldi tőke megtartása és a hitelezői bizalom helyreállítás érdekében radikális beavatkozásra volt szükség. Május 23-án a török nemzeti bank, kormányzati egyetértés mellett, 300 ponttal (3%-kal) megemelte a török alapkamatot, ami rövid időre megállította a líra esését, de kérdés, elegendő lesz-e, és nem válik-e hamarosan szükségessé a kamatláb további emelése. A gazdasági válsághelyzet mellett jelenleg a másik központi kérdés mindennek politikai hatása.

A Törökországot 2002 óta vezető Erdoğannak a 2008-as világgazdasági válság kapcsán már szembe kellett néznie egy komoly gazdasági visszaesést eredményező válsággal, amiből politikailag megerősödve került ki. Ez év elején, némileg meglepetésre, idén júniusra 24-ére tűzték ki az 2019 végén tartandó parlamenti és köztársasági elnöki választást. Bár lehet, hogy a gazdasági helyzet kilátásai már akkor is fontos szempontot jelentett a választások siettetésében, a választás előtt egy hónappal azonban semmiképpen sem jött jól a török kormánypárt és vezetője, Erdoğan számára a mostani krízis. Az elnök és a kormányzati kézben lévő sajtó igyekszik átértelmezni a jelenséget, és külső körök támadásának állítják be a líra leértékelődése kapcsán kialakult helyzetet, ahol az erős elnöki hatalom lehet az egyetlen lehetőség annak megfelelő kezelésére. Az elnök az elmúlt napokban arra szólította fel híveit, hogy dollár és euró-tartalékaik lírára váltásával erősítsék meg a hazai valuta pozícióját. Bár ez a legodaadóbb támogatók számára valós megoldásnak tűnhet, a racionális többség inkább a helyzet súlyosságának beismeréseként láthatja, és éppen ellenkező lépésre ösztönözheti. Jelenleg tehát talán a gazdasági helyzet alakulásánál is fontosabb kérdés, hogy milyen hatással lesz mindez a választásokra, megrendült-e az emberek bizalma az országot másfél évtizede irányító párt és annak vezetője irányában, vagy ügyes politikai lavírozással ismét sikerül tovább erősítenie hatalmát.

Szigetvári Tamás

Szólj hozzá!

Címkék: választások válság törökország szigetvári tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr714007670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.