A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Tükör által tisztábban - a magyar csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálata

2014.10.29. 10:54 Világgazdasági Intézet

Ha valaki több évtizede foglalkozik kutatóként az Európai Unióval és a magyar agrárgazdasággal, akkor számára jó alkalmat kínál az EU-tagság 10. évfordulója arra, hogy számvetést készítsen. Elemzésünk (Lásd: Hegedüs Zsuzsa - Kiss Judit: The impact of ten years of European Union  membership on Hungarian agricultural trade, Studies in Agricultural Economics vol. 116, 2.szám, pp. 87-94.) célja a magyar csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálata volt, amihez a Központi Statisztikai Hivatal 2003 és 2013 közötti időszakra vonatkozó adatait használtuk fel, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is közzé tesz.

A csatlakozást megelőző – igen sokszor pesszimista – várakozásokhoz képest a 10 éves időszak vizsgálata összességében pozitív eredményt hozott. Az EU-27-ekbe irányuló magyar agrárexport és -import értéke több mint háromszorosára nőtt, s 2013-ra a magyar agrárexport 83%-a irányult az EU-ba, agrárimportunk 91%-a pedig onnan érkezett. Igaz, a meglepően magas részarányt az is okozza, hogy az import esetében a statisztikai számbavétel alapja már nem a származási ország, hanem a szállító/szerződő fél, vagyis  a fejlődő országokból származó termékek (mint például a banán, a kakaó, a kávé stb.) statisztikailag német vagy holland importként jelennek meg a magyar külkereskedelmi nyilvántartásban. Agrárkereskedelmünk egyenlege – a csatlakozást követő romlás után – folyamatosan javult, 2012-re 2,7 milliárd dolláros aktívumot mutatott, s ezzel jelentős mértékben járult hozzá a magyar folyó fizetési mérleg egyensúlyban tartásához.

A fenti kedvező képet némileg árnyalja, hogy az EU-27-be irányuló magyar agrárexport árustruktúráját 10 év után is a nyerstermékek (alapvetően a gabonafélék) dominanciája jellemzi, ami a feldolgozott exporttermékek nem megfelelő versenyképességére és a magyar élelmiszeripar visszaesésére vezethető vissza. Az import árustruktúrája sokkal diverzifikáltabb, alapvetően feldolgozott termékekből áll, vagyis meglehetősen aszimmetrikus a magyar agrárkereskedelem.

Az igazi meglepést a relációs struktúra vizsgálata hozta. Kiderült, hogy az új tagokkal sokkal dinamikusabban nőtt a magyar agrárkereskedelem, mint a régiekkel, s jelenleg EU-agrárkereskedelmünk 40%-a az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik. 2013-ra Románia lett a második legfőbb exportpiacunk: 2003 és 2013 között a Romániába irányuló magyar agrárexport több mint négyszeresére nőtt, elsősorban a gabonaexport következtében. De még ennél is intenzívebb volt a piaci „térnyerés” Szlovákiában: 2003 és 2011 között a Szlovákiába irányuló magyar agrárexport 54 millió euróról 938 millióra, vagyis több mint 17-szeresére (!) nőtt, s 2011-ben – a 82 milliós Németország mögött – már az 5,4 milliós Szlovákia volt a második legjelentősebb EU-s piacunk. Az export 40%-át a cukor és a gabonafélék tették ki. Import esetében pedig a harmadik legfőbb beszerzési forrássá vált Szlovákia, s érdekes módon a behozatalt ugyanazon termékcsoportok (gabonafélék és cukor) uralták, mint a kivitelt. A kérdés az, hogy ezek az imponáló adatok mennyiben takarnak tényleges kereskedelmi forgalmat, s milyen szerepe van a fekete- és a szürkegazdaságnak e reálgazdaságtól elszakadó forgalomnövekedésben. Annál is inkább, mivel az élelmiszergazdaságban nemzetgazdasági átlagon felüli, becslések szerint 29–49%-os a rejtett gazdaság aránya.

A feketekereskedelem részben a 2004-es csatlakozás után, az áruk szabad áramlása következtében erősödött meg, részben pedig a Schengeni Egyezményhez való 2007-es csatlakozás után, amikor is megszűnt a határellenőrzés. Az elvi lehetőség „kihasználásához” azonban nagyban hozzájárultak a tagországok közötti ÁFA-különbségek (pl. a magyar 27%-os ÁFÁ-val szemben a szlovákiai 20%-os), az adóelkerülés, az alacsony adómorál, az ellenőrzés hiányosságai és a korrupció. A feketekereskedelem létére és mértékére csak következtetni lehet az ún. tükörstatisztikák alapján. Egy adott országba irányuló magyar exportnak ugyanis elvileg egyeznie kellene az illető ország magyarországi importjával. Csakhogy nem mindig egyezik. 2012-ben például a magyar statisztikai adatok alapján 824 millió euró volt a Szlovákiába irányuló magyar agrárexport, míg a szlovák tükörstatisztika 711 millió eurós magyar agrárimportot mutatott ki (Kürthy Gyöngyi – Wagner Hartmut: Rejtett gazdaság a magyar élelmiszertermelésben, Magyar Mezőgazdaság 2014. 31. és 32. szám).  Ez a jelenség azonban nem csak a szlovák relációt jellemzi. A szerzőpáros kutatásai és számításai szerint, a tagországok tüköradatai alapján számított magyar export alacsonyabb, mint amit a KSH adatai mutatnak, míg az import magasabb. Az eltérés mértéke mintegy 1,4 milliárd euró lehet, vagyis a 2,7 milliárdos magyar EU-s agráraktívum több mint 50%-a megkérdőjelezhető.

Jó lenne a tükör által tisztán látni.

Kiss Judit

Szólj hozzá!

Címkék: hun kiss judit portfolioblogger EU agrárkereskedelem

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr536843533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.