A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Brazil elnökválasztás 2014: meglepő eredménnyel zárult az első forduló

2014.10.06. 22:29 Világgazdasági Intézet

Az idei brazil elnökválasztás első fordulója váratlan eredményeket hozott: a munkáspárti elnök, Dilma Rousseff mellett ugyanis nem a heteken át biztos befutónak tartott, a Brazil Szocialista Párt színeiben indult Marina Silva került be a második fordulóba, hanem a szociáldemokrata Aécio Neves.

A Rousseff-hez hasonlóan közgazdász végzettségű Neves 2003-10 között a területileg legnagyobb, lakosságszám szerint pedig a második legnagyobb állam, Minas Gerais kormányzója volt, egészen szenátorrá választásáig. A politikában otthonosan mozog, egész fiatalon kezdte pályáját nagyapja, Tancredo Neves mellett, aki betegsége miatt csupán rövid ideig lehetett Brazília elnöke. Az egész országban, de főként a sűrűn lakott délkeleti államokban erős jelenléttel bíró szociáldemokrata párt (PSDB) a kampány véghajrájában növelni tudta Aécio Neves népszerűségét a választók körében, akik egyre bizonytalanabbak lettek Marina Silva és pártja (PSB) vezetői képességeiben.

A PSDB legutóbb 1995-2002 között irányította a dél-amerikai országot, akkor Fernando Henrique Cardoso elnök gazdasági programja megalapozta a következő évtized növekedését, véget vetett a magas inflációnak és elkerülte, hogy ismét súlyos pénzügyi válságba kerüljön az ország.

Aécio Neves és pártja a Munkáspárthoz képest „piacbarátabb” irányvonalat képvisel, és nyitottabbá szeretné tenni a brazil gazdaságot, ugyanis a gazdasági szabadság indexe ("Index of Economic Freedom") szerint Brazília csupán 100. a rangsorban, a Világbank adatai szerint összkereskedelme csupán a GDP 28 százalékát teszi ki. A két versenyben maradt jelölt egyaránt a vállalatok versenyképességének, termelékenységének fokozásával, az innovációs hajlandóság növelésével szeretné elérni a céljait. Neves szerint át kell alakítani az exportadók és a védővámok rendszerét, valamint meg kell reformálni az adórendszert is.

Az állam működését illetően az egyik legnagyobb elvárás a bürokrácia csökkentése, a közalkalmazotti rendszer átstrukturálása: ugyanis amíg helyenként jelentős hiány van orvosokból, tanárokból, mérnökökből, addig az adminisztratív munkát végző és kisegítő alkalmazottak száma túlságosan is nagy. Neves decentralizációt, a helyi közigazgatás szerepének növelését, a minisztériumok számának csökkentését ígéri. Rousseff egyetért a közalkalmazotti rendszer megreformálásával, az elmúlt években orvosokkal, tanárokkal, vámtisztekkel bővítette annak létszámát, azonban a minisztériumok számát nem csökkentené. A gazdaságpolitikában azonban bizonyos változás várható, hiszen Rousseff bejelentette, hogy esetleges győzelme esetén már nem Guido Mantega lenne a gazdasági minisztere. Dilma a növekedés kulcsát továbbra is az energiaipari és infrastrukturális beruházások folytatásában, a költséghatékony és versenyképes termelés megalapozásában, az innovációban és a logisztikai költségek csökkentésében látja.

Nem kérdés, hogy a szociális programokat mindkét jelölt egyaránt fontosnak tartja, így azok annak ellenére sincsenek veszélyben, hogy gazdasági elemzők egyöntetű véleménye szerint 2015-ben megszorítások várnak az országra. Miközben a lakosság színvonalasabb oktatást és közegészségügyi ellátást, jobb közbiztonságot, hatékony közösségi közlekedést, valamint eredményes korrupcióellenes küzdelmet várnak a kormánytól.

A külpolitikát érintően a PSDB már több kritikát is megfogalmazott a Rousseff-kormány irányába, felróva a kubai és venezuelai barátságot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó székéért folytatott diplomáciai tevékenységet. Rousseff azonban továbbra is a regionális integráció megerősítését tartja fontosnak, eltekintve az ideológiai különbségektől, valamint Afrika és Ázsia feltörekvő országaival és a BRICS-államokkal szeretné fejleszteni a kapcsolatokat, a hagyományos amerikai és európai reláció mellett.

Az elnökválasztás második fordulójára október 26-án kerül sor, amelynek kimenetele nagyban függ attól, hogy Marina Silva támogatói, a 143 millió szavazópolgár körülbelül 21 százaléka ki mellett teszi le voksát. Rousseff előnye ugyanis csupán nyolc százalék körüli a vasárnapi eredmények szerint.

Solti Ágnes

Szólj hozzá!

Címkék: elnökválasztás hun portfolioblogger Brazília Solti Ágnes

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr136765455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.