A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (164) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (130) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A tíz éves európai uniós tagság hatása Magyarország agrárkereskedelmére

2014.09.20. 18:32 Világgazdasági Intézet

A Studies in Agricultural Economics 2014. évi 116/2. számában megjelent tanulmány (Lásd: Hegedüs Zsuzsanna - Kiss Judit.: The impact of ten years of European Union membership on Hungarian agricultural trade. In: Studies in Agricultural Economics Vol. 116, 2014. p. 87-94.) célja a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatásának vizsgálata volt a rendelkezése álló legfrissebb statisztikai adatok tükrében. Mint ismeretes Magyarország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz további 9 másik országgal együtt. A csatlakozási tárgyalások egyik legkényesebb fejezete a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés volt, mivel ezek a területek adták/adják az uniós költségvetés legnagyobb tételét. A jelentős agro-potenciállal és nagyfokú agrárexport-orientációval rendelkező Magyarország nagy várakozással tekintett az agrárcsatlakozás elé.

A tanulmány számításai szerint Magyarország EU-27-ekbe irányuló teljes exportja 2003-2013 között majdnem megduplázódott, ugyanakkor az EU-27 részaránya a teljes magyar exportban 84,1%-ról, 75,7%-ra csökkent, vagyis Magyarország nem tudta teljes mértékben kihasználni a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Ugyanakkor Magyarország kereskedelemi egyenlege jelentősen növekedett az EU-27-tel szemben, elérve a 10 milliárd eurót 2010-ben és 2011-ben, ami nagymértékben javította az ország folyó fizetési mérlegét.

Az EU-27-ekkel való magyar agrárkereskedelem ugyancsak dinamikusan nőtt a 2004-es csatlakozás óta. A több mint háromszoros kivitel-növekedés azt mutatja, hogy Magyarország jelentős agrárexport-potenciállal rendelkezett és ki tudta használni a csatlakozás nyújtotta előnyöket. A világtendenciákkal ellentétben a mezőgazdaság részesedése nőtt Magyarország GDP-je előállításában: 2010-ben 3,5%, 2011-ben 3,9% volt, s 2012-ben és 2013-ban elérte a 4%-os arányt. 2012-ben rekord nagyságú, 2,7 milliárd dolláros agrárkereskedelmi egyenleget ért el Magyarország az Európai Unióval szemben. Az export árustruktúráját azonban továbbra is a nyerstermék-dominancia jellemezte: 2003-ban Magyarország EU-15-ökbe irányuló agrárexportjának 47%-át a nyerstermékek tették ki, amely arány 2010-re 56%-osra emelkedett. Ez alapvetően a magyar élelmiszeripar visszaesésével magyarázható, s ennek is betudható, hogy a magyar agrárexportban a hús szerepét egyre inkább a gabonafélék vették át. Biztató jel ugyanakkor, hogy a feldolgozott termékek (állati termékek, növényi olajok, élelmiszer-ipari termékek, ital- és dohányféleségek) aránya mind 2012-ben, mind 2013-ban növekedni kezdett, míg a nyerstermékeké és a gabonáé csökkent. Az agrárimport esetében mindig a feldolgozott termékek voltak túlsúlyban: 1999-ben a mezőgazdasági nyerstermékek tették ki a magyar agrárimportnak 33%-át, 2010-ben pedig a 27%-át.

Az ország legfőbb agrárexport partnerei Németország, Románia, Ausztria, Olaszország és Szlovákia, ahová a magyar EU-s agrárexport mintegy 60%-a irányul. Magyarország uniós csatlakozásának idején az EU részesedése a magyar agrárimportban meglehetősen magas volt (83%) és ez az arány 2013-ra 91,6%-osra növekedett: ezzel az EU Magyarország legfőbb agrártermék-forrásává vált. Az importőrök köre is erősen koncentrált: 2013-ban 6 uniós tagállamból érkezett a magyar EU-s agrárimport 69%-a (s ezen belül 20%-a Németországból).

A tanulmány egyik következtetése, hogy Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött a 10 éves uniós tagság idején. Magyarország agrárkereskedelme az EU-27 tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Az EU-27-eken belül az új tagokkal sokkal dinamikusabb nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40%-a az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik.

Hegedüs Zsuzsanna - Kiss Judit

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország mezőgazdaság hun kiss judit portfolioblogger Hegedüs Zsuzsanna agrárkereskedelem

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr726715103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.