A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) Brazília (4) brazília (3) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (25) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (28) értéklánc (1) északi országok (1) EU (23) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (169) Hungary (4) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (8) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (6) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (6) Magyar Tudományos Akadémia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (6) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (137) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) Románia (1) románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (20) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (21) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Rácz Margit: „Felzárkózunk vagy lemaradunk? Tíz éve az Európai Unióban” - Összefoglaló

2014.05.05. 20:07 Világgazdasági Intézet

A Külügyminisztérium és az EU-Bizottság Magyarországi Képviselete rendezésében „Felzárkózunk vagy lemaradunk? Tíz éve az Európai Unióban” címkonferencia 3. paneljének kerekasztal-beszélgetésén Rácz Margit, Csaba László és Darvas Zsolt vettek részt. A panelt Marján Attila moderálta.

Az alábbiakban munkatársunk, Rácz Margit válaszainak összefoglalója olvasható.

1. kérdés: Mi a legfontosabb pozitív hozománya a csatlakozásunknak?

A csatlakozás utáni elstíz év elegendvolt arra, hogy kialakuljon az a magyar politikai elit, amelyik jól ismeri a közös intézményeket és a közös joganyagot. Ez akár 180 fokos fordulatként is értékelhet. Ez a változás biztosíthatja a sikeres érdekérvényesítést.

Második siker a schengeni-övezetbe való belépés volt. Ezért Magyarországon ma már vannak olyan állampolgárok, akik nem ismerik a határellenrzést, szabadon mozognak az övezeten belül. Az elstíz év elmúlta meghozta azt is, hogy a közvetlen kifizetések 100 %-ában részesülnek a magyar agráriumban is, eltnt tehát a versenyhátrány.

Az eurózóna déli tagországaiban több évtizede folyósítják a kohéziós forrásokat. Ezért vonható le az a tapasztalat, hogy a gazdasági felzárkózáshoz a kohéziós források nem elegendek.

2. kérdés: Járt-e a tagság valamilyen hátránnyal, és ha igen, mivel?

Már a ’90-es években szembekerült az egész EU az egyre gyorsabban globalizálódó világgazdaság kihívásaival. Erre dolgozták ki az un. tízéves idszakra vonatkozó Lisszaboni Stratégiát. Ennek a stratégiának a céljait egyáltalán nem sikerült elérni. A globalizációs kihívások mindmáig részben megoldatlan kihívást jelentenek az EU számára.

Az egységes belspiac szabályrendszerét a 2004-ben csatlakozó országok átmeneti mentesség nélkül vették át. Így a tíz új tagországot a 15 régi tagország gazdaságához a piac integrálta. Ennek mindmáig ható ellentmondásai is vannak.

A csatlakozás a közös joganyag átvételét jelenti. Ebbl a szempontból az EU valamennyi tagországa egyenl. Ebben a vonatkozásban tehát a szuverenitás vesztés nehezen értelmezhet. A világméretekben szabad tkemozgás olyan TNC-k betelepülését eredményezte, amelyek éves adózott eredménye többszöröse lehet a magyar GDP-nek. Ebben a vonatkozásban egyenlségrl nemigen lehet beszélni.

3. kérdés: Magyarország miben volt sikeres és milyen kudarcokat szenvedett el? Ha voltak kudarcok, azok közül melyik volt az EU miatt?

Az, hogy az EU intézményrendszerében valamennyi tagország képviselteti magát, és a közös joganyag minden országra egyformán vonatkozik, önmagában garantálhatná az érdekérvényesítés egyforma lehetségét. A gyakorlatban azonban ez nem mindig érvényesül. Ezt néhány történet jól példázhatja.

2005-ben Németország és Franciaország túllépte a folyó hiányra vonatkozó konvergencia- kritériumot. Az ECOFIN-Tanácson belül ennek a két országnak a pénzügyminisztere elérte, hogy a Tanács ne javasolja a pénzbüntetés kirovását. Az EU-Bizottság elnöke a közös joganyag reként az Európai Bíróságon feljelentette az ECOFIN-Tanácsot. A megoldás azonban nem az lett, hogy megbüntették ezt a két országot, hanem az, hogy átírták a Stabilitási és Növekedési Paktumot.

Az új SNP megformálásakor öt évig a magánnyugdíj pénztárakban lévösszeget degresszíven figyelembe lehetett venni a költségvetés nyugdíjalapjában. Az ötödik évben már nulla lett az összeg. Ugyanezt kérte néhány ország, köztük Magyarország is a 2000-es évek második felében, nem utolsó sorban a válság hatására. De ekkor elutasításra találtak.

A tanulság az ezekbl a történetekbl, hogy az Európai Bizottságnak az a feladata, hogy védje a közös jogot, és mindegyik tagállam egyformán tudja érvényesíteni érdekeit. Amíg bármelyik tagállam képes presszionálni a többieket, addig az Európai Bizottság ezen joga csorbát szenved. Ma ezzel a problémával kell szembe nézni.

4. kérdés: Hogyan teljesített a régió?

Az évtized felénél már olyan elemzések láttak napvilágot, miszerint a hasonló feltételekbl induló országok már teljesítményüket és elért eredményeiket tekintve eltérek lettek. Magyarország számára az életszínvonal emelése a következévtized egyik kulcskérdése marad.

Az átlátható és stabil közpénzügyi helyzet fennmaradása kulcskérdés. Jó lenne, ha a stabil közpénzügyeket különadók nélkül is fent lehetne tartani.

5. kérdés: 10 év múlva hol tart Magyarország és Lengyelország?

A V4-ek közül Lengyelország és Magyarország is az eurócsatlakozás eltt van még. Egyik országnak sincs csatlakozási dátuma. Azonban, ha a lengyel csatlakozás megtörténik, és Magyarország kívül marad továbbra is, ez az ország perifériálódását eredményezheti. Az eurózónához való csatlakozás a magyar exportáló és importáló cégek számára is kulcskérdés. Hiszen a folyamatos árfolyamkockázat költséghátránnyal jár az eurózónához csatlakozott tagországok cégeihez képest.

Az összefoglalót Hegedüs Zsuzsanna készítette.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország hun közép kelet európa EU rácz margit Hegedüs Zsuzsanna

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr136120557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.