A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Összefoglaló "A második évtized sorsdöntő éve lesz-e 2014?" című vitaestről

2014.03.03. 11:20 Világgazdasági Intézet

Intézetünk három munkatársa részt vett A második évtized sorsdöntő éve lesz-e 2014? című vitaesten, amelyet a Magyar ENSZ Társaság, a Corvinus Alumni, a Közgáz Alma Materi, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke és az MTA KRTK Világgazdasági Intézete közös szervezésében tartottak február 27.-én. Dr. Szanyi Miklós az MTA KRTK VGI tudományos igazgatóhelyettese moderálta a rendezvényt, ahol Dr. Simai Mihály akadémikus az Új kockázatok és stabilizáló tényezőkről beszélt a világpolitikában, Kőrösi István, tudományos főmunkatársunk pedig a: „Mit jelez az EU új költségvetése? kérdést fejtette ki előadásában.

Simai Mihály átfogó képet adott a világ jelenlegi kihívásairól. Az előadásában a 2014-ben esedékes évfordulókból indult ki, mivel 1914-ben robbant ki az első világháború, 1944-ben hozták létre a Bretton Woods-i világkonferencián a Világbankot, a Nemzetközi Valutaalapot, illetve szerették volna életre hívni a Világkereskedelmi Szervezetet. 1944-ben Magyarországot megszállták a német csapatok, elkezdődött a magyarországi holokauszt illetve Magyarország eredménytelen kiugrást kísérelt meg a háborúból. 1964-ben pedig Johnson elnök aláírta a faji megkülönböztetést tiltó törvényt az Amerikai Egyesült Államokban.

Az akadémikus kifejtéséből megtudhattuk, hogy a Balkánon napjainkban is jelen vannak azok a tényezők, amelyek hozzájárultak anno a háború kitöréséhez. Először is, a világ vezető hatalmai között nincs egyetértés, a radikális nacionalista törekvések erősek a térségben, Nyugat ellenesek és a lakosság döntő többsége mély szegénységben él, valamint az emberi jogok csorbulása új elemként jelent meg ezekben az országokban. A nemzetközi pénzügyek jelenleg is zűrösek (feszültség van az államok között), mint 1944-ben. Előfordulhat, hogy új Bretton-Woods kellene. Magyarországon ugyanebben az évben a sikertelen kiugrás után nem vonták le a következtetéseket a mai napig se. 1964 után az Amerikai Egyesült Államokban sem szűnt meg a faji megkülönböztetés. Az egyik államban például ismét faji megkülönböztetést engedő törvényt vezettek be 2013-ban.

Az előadása második felében Simai Mihály a 2014-ben a világban tartandó választásokról beszélt. Több mint 40 országban lesz választás, illetve ezek mellett kiemelkedik az Európai Parlamenti választás, amelyet májusban fognak tartani. Az EP választás mérföldkő lehet az Európai Unió életében, mivel előfordulhat, hogy az euroszkeptikusok száma jelentős mértékben növekedhet, amely a megnövekedett szerepű Parlament munkáját megnehezítené. De nemcsak az európai parlamenti képviselőket választják, hanem új összetételű Európai Bizottság fog létrejönni 2014-ben. Az akadémikus véleménye szerint, fontos, hogy szakemberek kerüljenek a biztosi helyekre. Példaként Catherine Ashtont emelte ki, aki az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként a jelenleg is zajló ukrajnai válságot meglehetősen szűklátókörűen kezeli. Az Unió jövőjére befolyással lesznek az ukrajnai és a török választások. Magyarországon is választások lesznek, de szomszédaink is választanak – Szlovákia, Szerbia, Románia.

Indiában, Brazíliában, Egyiptomban és Afganisztánban a választások kimenetelének regionális szintű hatásai lehetnek. Az Amerikai Egyesült Államok választási eredménye meghatározó lesz, mivel Barack Obamának a népszerűsége egyre csökken a lakosság körében. Fontos, hogy az USA ne  szigetelődjön el és az Euro-Atlanti szabadkereskedelmi övezet létrejöjjön. A Közel-Keleten nem szabad, hogy a dzsihadisták kerüljenek hatalomra, mivel egy dzsihadista kalifátus létrehozásának a veszélye is ott lebeg a levegőben. Ázsiában pedig USA és Japán együttműködésével Kína ellenes szövetség jöhet létre, amely tovább növelné a feszültséget a két állam között. Az akadémikus előadásának végkicsengése inkább negatívnak volt mondható és figyelemfelhívó volt: fontos ez az év, mivel sok változás elé néz a világ.

Kőrösi István az Európai Unió 8. pénzügyi keretprogramjáról beszélt. Először tényeket sorolt fel a költségvetésről: 2011-es árakon alapszik, évi 2%-os inflációval tervezték, GNI csökken a korábbi kerethez képest, kötelezettségvállalásoknál a konkrét kifizetés sokkal kisebb összegű, a növekedésre, foglalkoztatásra és versenyképességre fordított összeg a költségvetés 13,1%-át teszi ki, az Európai Regionális Alap megduplázódott, Erasmus+ program 40%-kal nő (4 millió pályázó kap támogatást). A Horizont2020 program ösztönzi a kutatásfejlesztést, és célja az, hogy a kutatók, és a piac közötti szakadékot csökkentse. Ezenkívül a hálózatfejlesztési eszközökre (infrastruktúra, energiaellátás) az EU kiemelt figyelmet fordít ebben az időszakban. A VGI főmunkatársa kiemelte, hogy a humán tőkébe fektetett beruházások a legfontosabbak és ezt folyamatosan ösztönöznie kell az uniónak.

Kőrösi István előadásának második részében az EU-t leginkább foglalkoztató kérdésekre tért át. A monetáris, fiskális problémák megoldására az EU különböző pénzügyi stabilitási programokat vezettek be. Az előadó így összegezte, és jellemezte őket:

  • EFSF, 780 mrd € garancia alap, ebből 480 mrd € hitel. Ez tőkepiaci hitel, amelyet az Európai Központi Bank akár 120%-os garanciájával lehet felvenni. Az EFSF AAA besorolást kapott a minősítő intézetektől. Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus kapott támogatást az alapból.
  • Hatos jogszabálycsomag: Stabilitási és Növekedési Paktum reformja, amely egy jelző rendszer. Korrekciós mechanizmus a fiskális problémák ellen.
  • EuroPlus Paktum: Európai Szemeszter és a Hatos jogszabálycsomag kiegészítése.
  • Fiskális Paktum: Stabilizáció és koordináció a feladata. Nemzeti hatáskörben van a fiskális politika. A paktum segítségével könnyebb hitelhez jutni.
  • Európai Stabilitási Mechanizmus: Védőernyőt nyújt az államoknak a 700 mrd € összegével.

Kőrösi István kiemelte, hogy fejlesztésre kellene nagy hangsúlyt fordítani az EU-ban. De erre kevés esélyt lát, mivel a hitelek hiányoznak. Egyszerre kellene megteremteni az Európai Unióban a fenntartható fejlődést és a pénzügyi stabilitást, amely nehézségekbe ütközik, mivel az erőjelzések szerint lassú növekedés lesz csak, és piacproblémák is előfordulhatnak a következő években,

Innovációs extraprofitot kellene termelnie az Uniónak. Az innovációnak az egészségügy, gyógyszeripar, oktatás, infrastruktúrális fejlesztések (közlekedés, infokommunikáció) környezetvédelem, környezetgazdálkodás területén kellene végbemennie. Ebbe a területbe kell befektetnie az Európai Uniónak ahhoz, hogy fejlődni tudjon – mondta a Világgazdasági Intézet kutatója. 

Hegedüs Zsuzsanna

Szólj hozzá!

Címkék: hun Hegedüs Zsuzsanna

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr275840988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.