A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (2) agriculture (2) ajánló (4) akkumulátor gyártás (1) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (11) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (4) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Bolsonaro (1) Brazil (1) Brazília (6) brazília (3) brexit (4) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (3) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (7) cmi (1) covid (1) CRD IV (1) crisis (3) csehország (1) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) digitális megosztottság (1) digitalizáció (1) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Királyság (8) elnökválasztás (4) éltető andrea (33) EMIR (1) energetics (2) energetika (1) eng (29) értéklánc (1) északi országok (1) EU (27) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) facebook (1) farkas péter (7) FDI (2) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (3) fenntarthatóság (3) financial market regulation (1) financial reform (1) financial solidarity (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (8) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (3) GGTTI (1) globális értékláncok (3) globalizáció (2) Göd (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) gyár (1) hans petersson (1) Hans Petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) Huawei (1) humán tőke (1) hun (191) Hungary (5) ifjúsági munkanélküliség (1) indonézia (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) ipar4.0 (1) iparfejlesztés (2) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (3) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kamat (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (9) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (8) kereskedelem (1) kína (13) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) könyvajánló (1) kornai jános (1) környezetvédelem (1) koronavírus (10) Kőrösi István (7) közép kelet európa (9) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kriptovaluta (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) Lakócai Csaba (2) légszennyezés (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (8) magyar nemzeti bank (1) Magyar Tudományos Akadémia (1) malajzia (1) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (3) MiFID (1) migráció (2) minimálbér (1) mnb (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) MTD (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (4) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Nagy Péter (2) Naszádos Zsófia (6) Németország (4) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) Norway (1) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (2) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (3) portfolioblogger (163) portugal (2) portugália (2) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) reálkamat (1) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (5) római klub (1) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (5) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (19) spain (3) spanyolország (25) state capture (1) svédország (1) Szalavetz Andrea (3) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szerbia (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (4) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (10) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) thaiföld (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (5) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) USA (1) választások (28) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (53) Vida Krisztina (4) vietnám (1) világgazdasági fórum (1) VIlággazdasági Intézet (1) világgazdasági kihívások (5) világgazdasági növekedés (4) világkereskedelem (4) visegrádi országok (3) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Összefoglaló az Intézet "Világgazdasági kihívások - Globális és hazai perspektívák" című jubileumi konferenciájáról

2013.11.27. 13:51 Világgazdasági Intézet

2013-ban ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézete, amely jelenleg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának része, fennállásának 40. évfordulóját. A jubileum alkalmából konferenciát tartottak 2013. november 20-án, ahol az Intézet volt és jelenlegi munkatársai, barátai tartottak tudományos előadásokat, és ültek a hallgatóság soraiban. 

Az eseményt Szanyi Miklós nyitotta meg, bevezetőjében megismertette a hallgatósággal a világgazdasági kutatások elmúlt 40 évét. Ezt követően került sor az első panelre, melynek központi témája a jelenlegi válság volt. A panel résztvevői arra keresték a választ, hogy "Véget ért-e a világgazdasági válság? Mi változik utána?" Elsőként Simai Mihály akadémikus, az első panelbeszélgetés levezető elnöke az Intézet múltjáról és történetéről adott áttekintést, majd kitért a jelenkor kihívásaira is. Az akadémikus szerint a gazdasági válság nem 'V' vagy 'W' alakú, hanem leginkább egy kádhoz hasonlítható. A stagnálást a munkanélküliség magas szintje okozza. Amennyiben a munkanélküliség eléri a végső pontot, és tartósan csökkenni kezd, akkor onnantól kezdve a gazdasági növekedés is el fog indulni.

Szentes Tamás akadémikus beszédében arra utalt, hogy nemcsak a betegséget kell megszüntetni, hanem a kórokozót is ki kell irtani, vagyis nem elég csupán kezelni a válságot, hanem annak okait is meg kell szüntetni. Ha ezek az okok továbbra is fennmaradnak, akkor ismételten újabb és újabb válságok jelentkezhetnek a gazdaság bármely területén.

Kádár Béla akadémikus szerint az európai gazdaságokban megfigyelhető 1%-os gazdasági növekedés még feltétlenül bíztató jelenség, meg kell ugyanis vizsgálni a pénzpiaci, illetve tőzsdei teljesítményeket is. Ha az utóbbi adatok nem mutatnak növekedést, akkor a gazdasági növekedés nem lesz tartós, hiszen 2011 tavaszán is voltak hasonló eredmények, de utána mégis visszaesés mutatkozott. Ennek a veszélye most is fenn áll, tehát vigyázni kell a túlzott optimizmussal. A közgazdász kiemelte, hogy a munkanélküliség valójában akkor csökken, ha a gazdasági növekedés minimum 2%-os szinten van. Amíg ez nem valósul meg, addig a munkanélküliség csökkenése csak rövid távú eredmény.

Török Ádám akadémikus a gazdasági mutatók elavultságát hangsúlyozta elsőként. Véleménye szerint azok a mutatók, amelyekkel ma dolgoznak a kutatók, már idejétmúltak, mivel nem alkalmazkodtak a gazdaság gyors fejlődéséhez. A gazdaság és a technika olyan gyorsan fejlődött az elmúlt évtizedekben, és olyan gyorsan módosította a korábbi gazdasági struktúrát, hogy ahhoz maga a közgazdasági rendszer, illetve az elméletek nem tudtak teljes mértékben alkalmazkodni. Éppen ezért a mai mutatók torzítanak, nem tudnak reális képet adni a gazdaságokról.

Kiss Judit előadásának fő témája a világkereskedelem alakulása volt, amelyben szót ejtett a beruházásokról is. A válság sajátos eleme, hogy a beruházások növekedési üteme továbbra is mérsékelt, rendre alulmúlja a várakozásokat, valamint a zöldmezős beruházások részaránya meg sem közelíti a válság előtti szintet. A beruházások első sorban Ázsia és Afrika térségébe irányulnak, Európa egyre kevésbé vonzó célpont.  

A rendezvény második paneljének központi témája "Magyarország esélyei a 21. században" volt. A panel megnyitásaként Fazekas Károly levezető elnök, az Intézet igazgatója Thomas L. Friedman New York Times-ban megjelent írása, „Average Is Over” alapján hangsúlyozta a versenyképesség fontosságát. Kiemelte, hogy jelenleg az átlagos életszínvonal eléréshez extra erőfeszítések, extra képességek szükségesek, így a jövőben a versenyképesség javítása mindenképpen kulcsfontosságú. Továbbá megjegyezte, hogy a munkaerő minősége kihat a növekedési potenciálra, ezáltal hangsúlyozta az oktatás szerepét is.

Inotai András is a versenyképességről beszélt, amelynek eltérő dimenzióira is kitért, majd pedig értékelte Magyarország közel tíz éves EU tagságát a kereskedelem, munkaerőpiac, valamint transzferek terén és a döntéshozatalban való részvétel alapján. 

Mizsei Kálmán az EU8-ak gazdasági teljesítményét elemezte különböző mutatók alapján, különös tekintettel a kormányzati kiadásokra, teljesítményre. A gazdaságpolitika hosszú távú szemléletének fontosságát hangsúlyozta összhangban Inotai András korábbi gondolataival.

Szalavetz Andrea a globális értékláncban való feljebb lépést, a magasabb hozzáadott érték elérésének lehetőségét vizsgálta hazánk esetében. Szerinte szükséges az értéklánc lineáris szemléletén túllépni, hiszen az egy iteratív, visszacsatolásos folyamat, így nem csupán két K+F-alapú feljebb lépés lehetséges, ennek következtében szükséges a támogatáspolitika diverzifikálása is.

Sass Magdolna tőkeexporttal kapcsolatos előadásában visszautalt Török Ádám adatokkal kapcsolatos gondolataihoz. A tőkebefektetések vizsgálatakor mindenképpen szükséges az adatok korrekciója. A téma releváns, hiszen jelentős tőkeexportőrök találhatóak a régióban, mégis a terület kevéssé kutatott. A magyar eset bizonyíthatóan egyedülálló, hiszen a magyar „multik” külföldi tulajdonban vannak, mégis túlnyomórészt a vállalat feletti kontroll magyar. Érdekes terület, hogy ez a jelenleg speciális magyar modell milyen irányba mozdul el a jövőben, a fejlett vagy a feltörekvő piacok felé.

A rendezvény zárásaként a jubileumra megjelent, "Válság és megújulás - Múlt, jelen és jövő a világgazdaságban" című kötet bemutatójára került sor. A kötet maga egy időutazás, a világgazdaság néhány kiválasztott területének kutatási eredményeit mutatja be az 1970-es és 1980-as évektől napjainkig. A kötetben szereplő nyolc tanulmány egy-egy korabeli kutatási jelentés rövid bemutatásával indul, majd ugyanannak a témának egy mai viszonyokra vonatkozó elemzése következik. Így egyrészt igazolhatóak a világgazdasági folyamatokban megfigyelhető hosszabb távú tendenciák, másrészt az is, hogy ezek feltárásában, a folyamatok jövőbeli várható továbbfejlődésének előrejelzésében a VKI/VGI kutatói milyen eredményeket tudtak elérni.

Hegedüs Zsuzsanna és Orosz Ágnes

2 komment

Címkék: hun Orosz Ágnes jubileumi konferencia világgazdasági kihívások Hegedüs Zsuzsanna

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr515660660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.11.29. 11:51:03

Igazán kár, hogy én nem kaptam meghívót az előadásra... Szívesen tartottam volna pár perces érdekfeszítő előadást az új kutatási eredményeimről.
A téma rövid vázlata :
1. Magyarország kitör a túltermelési válságból és példát mutat az eltunyult uniós országoknak, a havi 47 ezer forintos fizetésű közmunkával. (Uniós munkateljesítmény,és kínai bérek.)
2. A közmunka (ároktakarítás, polgármester földjének kapálása, stb.) GDP-növelő hatása.
3. Hogyan tartsuk el családunkat havi 47 ezer forintból, - amikor egy személy minimális megélhetési költsége ennek a kétszerese, - ha egy negyedik emeleti panelban lakunk, és van egy kecskénk is?
4. A rezsicsökkentés hatása, a Margit-híd alatt lakó hajléktalanok esetében.
süti beállítások módosítása