A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Kína 2013: kilábalás vagy recesszió?

2013.04.23. 15:06 Világgazdasági Intézet

A generációváltás az év elején befejeződött, az új kínai vezetés elfoglalta a kijelölt bársonyszékeket. Bár sokan vártak meglepetést, végül nem történt semmi váratlan, a régi vezetőket azok váltották, akiket már évekkel ezelőtt sejteni lehetett, és akik már évek óta együtt dolgoztak a most búcsúztatottakkal. Ezt a folyamatot természetesen lehet bírálni, demokratizálódását sürgetni, egy azonban bizonyos: a folyamatosság ily módon garantálható, a korábban született – és napjaink Kínájában nagyon is szükséges – gazdaságpolitikai döntések végrehajtása csak így biztosított. A kínai gazdaság, ebből kifolyólag az új politikai vezetés ugyanis fontos kihívások előtt áll, melyeknek csupán egy része köthető a 2008-as válsághoz, a legtöbb probléma ugyanis évtizedek óta jelen van, a gazdasági szerkezet inherens része, de mostanában kezd igazán komoly gondokat okozni.

Az alapvetően pozitív eredmények és mutatók ellenére a kínai gazdaság ma is jelentős szerkezeti aránytalanságokkal (a gazdaság duális szerkezete, a mezőgazdaság elmaradottsága, a városok és falvak közötti jelentős fejlettségbeli különbség) és fejlődési nehézségekkel (extenzív gazdasági növekedés, az exportvezérelt stratégia túlzott hangsúlyozása) küzd. Számos belső probléma adódik ezen strukturális okokból, amelyek – amennyiben megoldásuk elmarad – akár a korábbi eredményeket is veszélybe sodorhatják. A jövedelemegyenlőtlenség, a regionális különbségek, a korrupció, vagy épp a környezetrombolás problémáit tehát nem a válság szülte, csupán felerősítette azokat. E folyamatok révén ugyanakkor a társadalmi elégedetlenség is soha nem látott méreteket ölthet, amely akár már a politikai stabilitást is veszélybe sodorhatja, ha a vezetés nem lép kellő időben.

A 2008-as válság – bár nem a fejlett országokkal megegyező mértékben – a kínai gazdaságot is sújtotta. A kínai külkereskedelem mind az export, mind az import tekintetében visszaesett, csökkentek az országba érkező külföldi tőkebefektetések, mindezek folyományaként kínaiak milliói veszítették el állásaikat. A kínai kormány gyorsan cselekedett, közel 600 milliárd dolláros gazdasági élénkítő csomaggal válaszolt a válság által teremtett kihívásokra, lazított a monetáris politikán, ezzel is ösztönözve a banki hitelezés növelését, és további intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a gazdasági modellváltás – a belső fogyasztás élénkítése és az export- és beruházás-vezérelt növekedés visszafogása – meginduljon. A csomag alapvetően sikeres volt: 2008 és 2011 között a kínai reál GDP-növekedés 9,6 százalékos volt, igaz, 2012-ben e folyamat némileg lelassult, 7,8 százalékot érve el.

Ven Csia-pao márciusban elmondott leköszönő beszédében 7,5 százalékos növekedési célt tűzött ki 2013-ra (a tavalyinál valamivel kisebb, 3,5 százalékos inflációs ráta mellett), elismerve, hogy már a 2012-es GDP-növekmény is tizenhárom éves mélypontot jelentett. Éppen ezért tartotta fontosnak a belső fogyasztás további élénkítését és a gazdasági reformok folytatását, ebben jelölve meg a növekedés hosszútávú stratégiáját. „Ki kell használnunk a fogyasztás erejét, hogy felszabadítsuk a gazdasági növekedés potenciálját” – hangsúlyozta Ven e beszédében. Várakozásaik szerint ugyanis csak ez adhat új lökést a termelés növekedésének és csökkentheti a további piaci részesedés szerzésének szükségességét. Megjegyeznénk ugyanakkor, hogy a fenntartható fejlődéshez és felzárkózáshoz az is elengedhetetlen, hogy az extenzív fejlődést intenzív fejlődés váltsa fel, amely pedig csak struktúraváltás és technológiafejlesztés révén valósulhat meg.

A gazdasági modellváltás kérdése nem most került elő, a kínai vezetés már 2004-ben elhatározta annak bevezetését, a fokozatosság elvét tartva szem előtt, hiszen a modellváltás egyúttal a társadalom hozzáállásának, szokásainak változását is kell hogy jelentse majd: a kínai nép megtakarítási hajlandósága közismert, ha van is tartalékuk, azt rosszabb esetben a párna alatt rejtegetik, vagy befektetési céllal vásárolnak, mivel a bankbetétekre adott kamatok igen alacsonyak. A kínai ember tehát nem kezdi majd el egyik percről a másikra szórni a pénzt, főként nem úgy, hogy a szociális háló meglehetősen gyenge, miközben a társadalom öregszik, de a lakossági fogyasztás növekedését hátráltatja az ezredforduló óta emelkedő lakossági kiadások szerkezeti változása is: a jövedelemadó mellett nőttek a nyugdíj és társadalombiztosítási befizetések, valamint a lakossági jelzáloghitelek állománya, így a háztartások kamat-fizetései is megemelkedtek. 

A kérdés tehát az, hogy az új vezetés képes lesz-e megfelelni az új kihívásoknak, tartja-e magát az előző vezetés által kijelölt irányvonalhoz. Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár és Li Ko-csiang miniszterelnök első nyilatkozataik alapján teljes vállszélességgel kiállnak a reformok folytatása, sőt mélyítése mellett, azonban, ahogy a fentiekben utaltunk is rá, a meglévő problémák újabb és újabb kihívásokat szülnek, a gazdaságban jelenlévő egyensúlytalanságok felszámolása pedig tovább lassíthatja a gazdasági növekedést. Sok múlik tehát az új vezetők saját kezdeményezésein és alkalmazkodási képességén, valamint természetesen azon is, milyen tendenciák érvényesülnek a világgazdaságban.

Szunomár Ágnes

A fenti bejegyzés az MTA KRTK Világgazdasági Intézetében tartandó május 2-i Műhelybeszélgetés háttéranyaga.

14 komment

Címkék: kína hun modellváltás portfolioblogger szunomár ágnes

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr75243097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.04.24. 09:17:06

Kínában sem kilábalás, sem recesszió nem lesz, hanem átállnak a hosszútávú növekedésre:

dornyeij.blog.hu/2013/04/15/kina_folytatodik_az_atallas_a_hosszutavu_novekedesre

Lemiwinks 2013.04.24. 09:25:09

Sok a klisé ebben a bejegyzésben. Pl a 2009es csomag biztosan nem hozott szerkezetváltást, a fogyasztás aránya tovább csökken. Az, hogy a kinai vezetés évek óta szajkózza a modelváltást nem jelenti azt, hogy bármit is tesz érte. Kicsit erősek az érdekcsoportok, amelyek a beruházásorientált növekedést minden áron fenn akarják tartani.
Ez amájus 2i beszélgetés nyitott bárki számára ?

Lemiwinks 2013.04.24. 09:31:05

Másik klisé: a kinai emberek magas megtakaritási hajlandósága.
Valójában a lakosság megtakaritásai nem kirivóak, a jövedelmük kb 30%át teszik ki, ez a KeletÁzsiai térségben normális.
Nemzetgazdasági szinten a magas megtakaritási rátát a vállalati szektor magas megtakaritásai adják, ami ugye nonszensz egy normális gazdaságban. Az oka a munkaerő kiszogáltatottsága, a hozzáadott érték a vállalatoknál csapódik le, ami nem csoda, hiszen gyakorlatilag ők adják a politiaki hatalom bázisát.
Ezért nem lesz itt változás, bármit is mondjon az új vezetés.

porthosz 2013.04.24. 09:36:50

Én azt nem látom hogy mit fognak kezdeni azzal az irtozatos mértékü környezetszennyezéssel amit elkövettek. Gyakorlatilag tönkrevágták a fél országot, a folyókban nincsenek halak (mert csak sárga trutyi az egész) és megyényi területek vannak ahol szinte mindenki rákos mert minden szennyezett.

Mert ennek hatása még 100 év múlva is érezhető lesz...

Világgazdasági Intézet 2013.04.24. 09:46:35

@Lemiwinks: Kedves Lemiwinks! Az elmúlt év (2012) első három negyedévében a fogyasztás már 55 százalékban járult hozzá a kínai gazdasági növekedéshez, ami szép teljesítmény, igaz, sajnos a negyedik negyedévben már nem volt ilyen mutatós az eredmény, a növekedési célokat viszont tartani kellett, így újfent a beruházások kerültek túlsúlyba.
A május 2-i műhelybeszélgetés pedig nyitott mindenki számára, a részletek hamarosan felkerülnek a weboldalunkra, illetve a facebook-oldalunkra. Várjuk szeretettel!

Wolf Gabor · http://www.MarketingCommando.hu 2013.04.24. 10:07:30

A legérdekesebb és legegyszerűbb vészjelzés Harry Dent-től jött, aki demográfiai alapon jósol részvényárfolyamokat, és Kínával kapcsolatban azt mondja: a gyerek-korlátozás miatt egyszerűen nem fogják tudni eltartani a munkaképesek az idős lakosságot 10-15 éven belül, és persze emiatt mega-recessziót jósol Kínának.
en.wikipedia.org/wiki/Harry_Dent

gyartomernok 2013.04.24. 10:11:15

2013 6% fölötti növekedés. (Mo. kevesebb mint 0% A baj nem a kínai gazdasággal van.)

Trending: Outlook for economic growth in the West is bleak, according to the IMF’s latest World Economic Outlook, released on April 16th. Worldwide output is expected to grow at just over 3% in 2013, but rich countries will lag behind, expanding at 1.2%. Growth in emerging markets, by contrast, will exceed 5%, with Asia and sub-Saharan Africa motoring along at 7% and 5.6% respectively. View chart on GDP growth forecasts for 2013
www.economist.com/blogs/graphicdetail/2013/04/daily-chart-12?fsrc=scn/fb/wl/tr/poorlittlerich

Flúgatlan 2013.04.24. 10:23:24

@Wolf Gabor: "a gyerek-korlátozás miatt egyszerűen nem fogják tudni eltartani a munkaképesek az idős lakosságot"

Én ugyan nagyon amatőr vagyok a gazdasági kérdésekben, de ezt az aspetust hiányoltam a cikkből. A magam józan paraszti esze számára is nagyon veszélyesnek tűnik a kínai demográfiai helyzet: főleg a képzettebb városlakók körében nagyon alacsony gyerekszám, növekedő átlagéletkor, plusz még férfi felesleg a szelektív abortuszok miatt: nem tűnik ez jónak.

A fiatalok jó termelők és jó fogyasztók is. Ha megritkulnak, baj lesz. Remélem, nem fogják pl. irtani az öregeket, ha nem is direkt módon, de az egészségügyi rendszeren belül szelektív ellátással vagy hasonló "trükkel".

Kakimaki0123456789 2013.04.24. 10:47:48

Kina egy idozitett bomba, demografiai, kornyezet-szennyezesi es gazdasagi ertelemben is. Gazdasagilag egy lufi, az osszes gazdasagi adat megbizhatosaga kerdeses, a kinai gazdagok - miutan kizsakmanyoltak es legalabb 50 evre tonkretettek az orszagukat - mar kulfoldre koltoznek, mar kulfoldon ruhaznak be. Egyre tobben viszik el Kinabol a gyartast mert minden technologiat ellopnak, es a jogbiztonsag sem khm. tokeletes.

József boo · http://www.boorze.com/ 2013.04.24. 12:14:48

Amíg a világ az olcsó kínai cikkektől igen csak függ vagy legalábbis kedveli azokat addig meg nekik minden hogy ezen az úton haladjanak tovább már csak az a kérdés meddig. Mert egyszer biztosan jönni fog egy természetes leállása ennek a folyamatnak. Mert ez így nem mehet tovább, hosszú távon.

teotwawki 2013.04.24. 13:59:25

@József boo: A 3D printerek tömeges elterjedése és fejlődése alapjaiban fogja megrengetni az egész bolygó gazdasági berendezkedését. Ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztese Kína lesz.

Warlimont 2013.04.24. 14:40:00

En arrol olvasnek mar vegre hivatalos elemzeseket es strategiakat, hogy mi az EU es a nyugati vilag valasza a Kina jelentette egyre növekvö gazdasagi fenyegetesre es versenyhelyzetre. Szerintem a 2008 ota nalunk zajlo valsag nem, vagy csak reszben bankvalsag. Szerintem a szomoru helyzet inkabb az, hogy az egesz iparunk es evszazados technologiai elönyunk keleti kiszervezese utan Europaban nincs hol dolgozni. Hiaba holland ceg mondjuk a Philips törtenelmileg, ha Hollandiaban mar nem csinalnak semmit, minden medincsajna lett. Kina gazdasagi növekedeset nem szemlelni kene es elemezgetni, hanem megvedeni magunkat a gazdasagi versenyben elfogadhato eszközökkel. A technologiai lopasokat pedig buntetni kene, pl az adott gyarto es beszallitoi körenek EU-bol valo teljes kitiltasaval, vagy durva vedövamokkal. Egyszeruen nem tudom elhinni, hogy csendes beletörödessel figyeljuk, ahogy evszazados tudas es technologiai föleny birtokabol lassan mi leszunk az olcso nyugati munkaerö. Az EU (es mar elödei is) azert jött letre, hogy nagy, egyre egysegesebb felvevöpiaca legyen a SAJAT gazdasaganak, nem...???

fehérfarkas 2013.04.24. 14:51:35

Kínának is meg vannak a gondjai, és a kihívások, amiket meg kell oldania.
A környezetszennyezés valóban probléma, de ha átlagosan nézzük az adatokat, akkor kínában az 1 főre jutó szennyezési érték 1/3-a az USÁ-énak. Persze az USA 300 milliós, míg Kína 1,3 milliárd lakosságú.

Persze a városi környezetszennyezés nagyon komoly gond, és Kína most ott tart, ahol az USA és Anglia tartott a 30-as években. Ezt egyébként a kínai kormány is tudja és próbál is tenni ellene, csak kevés sikerrel jár a hatalmas méretű korrupció miatt. A közhiedelemmel ellentétben a környezetvédelmi szabályok nagyon sok városban szigorúak, csak a nagy vállalatok nem tartják be, és megkenik az önkormányzatokat meg a hatóságokat, hogy engedélyezzék a működésüket.
Akik ebben lebuknak azoknak a gyárait bezárják, a korrupt cégvezetőt és hivatalnokot pedig kivégzik. Csak kínai méretekben csupán csepp a tengerben azok száma, akiknél a törvényt érvényesíteni tudják. De ha emlékszünk, akkor a 30-as évekbeli USA hasonló problémákkal küzdött a nagy metropolisaiban (gondoljunk csak az akkori Amerika szimbólumává vált Chicagóra).

Kína gazdaságának elég nagy belső tartaléka és motorja van, azzal, hogy van most már egy kb. 500 milliós középosztálya (belső fogyasztás) és emellett még mindig van 800 millió szegény (olcsó munkaerő utánpótlás).
És vannak az olyan metropoliszok, amely az oktatásra, K+F-re, hi-tech iparra egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek mint Shenzhen, Kanton vagy akár Shanghai is (az elmúlt 5 évben a hagyoműányos összeszerelő gyárak már nem magában a város közigazgatási részében jönnek létre, hanem az 50-100km-es bolygóvárosi zónában, és a város közigazgatási határán belül meg a magasabb hozzáadott értékű cégeket telepíti le).

fehérfarkas 2013.04.24. 16:14:43

@Warlimont: Igazad van nagyon sok mindenben, mert teljes iparágak vonultak ki Nyugatról Kínába. És helyettük nem jött létre annyi új munkahely más iparágakban.
Sőt a gépesítés további munkaerőelbocsátást jelent, mert a gépek miatt ugyanazt kevesebb emberrel is el lehet végezni.