A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

A görög dilemmáról

2012.10.29. 14:52 Világgazdasági Intézet

A görög adósságfinanszírozásban az a 130 milliárd eurós csomag, amit mostanában csöpögtetnek be az országba, új szempontokat is felvillant a finanszírozók oldaláról. Minden eddigi, nem piacról finanszírozott csomagban 25 százalékot vállalt a Nemzetközi Valutaalap. Ez az összeg nemcsak azt szolgálta, hogy az Uniónak kevesebb pénzt kelljen mozgósítania, hanem azt is, hogy az IMF joganyaga és sok évtizedes tapasztalata is felhasználható legyen a támogatott tagország saját vállalásának ellenőrzése céljából. De éppen az IMF hosszú tapasztalata alapján mostanra az is felmerült, vajon Görögország ezt a lassan több száz milliárdos támogatást vissza tudja-e fizetni valamikor. Az IMF számára ez - az összegen túl - presztízs szempontjából is kardinális jelentőségű, ugyanis mindmáig egyetlen olyan IMF-hitelben részesült ország sincs, amelyik azt vissza ne fizette volna. Az IMF-nek akkor is visszafizették a nyújtott hitelt, ha egyébként az ország bejelentette az államcsődöt, és egyetlen piaci finanszírozónak egyetlen fillért sem fizetett vissza.

Az IMF számára tehát az lenne a legjobb, ha a többi finanszírozó saját követeléséből leírna valamekkora részt. Az európai finanszírozók, köztük az oroszlánszerepet vállalt Németország ebben nem érdekelt, ugyanis saját bankjait kellene mentesítenie a kifizetetlen görög adósság terheitől. Így Németországnak végül is az is megérné, ha Görögországnak még két évet adnának a költségvetés konszolidálására, a támogatások visszafizetésének futamidejét meghosszabbítanák, kamatát pedig csökkentenék. Ezzel jelenleg a Nemzetközi Valutaalap nem ért egyet. A 130 milliárd eurós csomag időarányos részét megkapta Görögország. Az azonban, hogy a következőt is megkapja-e, egyáltalán nem biztos. Ha két évvel kitolnák a türelmi időt, az is akár több tízmilliárd euróba kerülhetne a támogatást nyújtóknak. Feltehető, hogy a visszafizetés bizonytalansága mellett ilyen plusz terhekben való 25 százalékos részvételt nem akar majd támogatni az IMF.

Több oldalról, több alkalommal merült már fel eddig is, hogy rövid időn belül, a különböző erők összejátszásának váratlansága eredményeként, Görögország kieshet az eurózónából. Minden esetben az ilyen fejlemény az államcsőd következménye lett volna. Ha az időarányos támogatást nem kapja meg kis időhúzással Görögország, akkor bármelyik ilyen esetben bekövetkezhet az államcsőd. Az államcsőd pedig jelen esetben nemcsak a görögök eurózónából való kikerülését eredményezhetné, hanem sajnálatos módon akár ez lehetne a „világtörténelem” első olyan államcsődje, amikor az IMF sem lesz kifizetve. Ezt megfontolva talán biztosra vehető, hogy a görög államcsődben a Nemzetközi Valutaalap nem érdekelt. De ha abban sem érdekelt, hogy törlesztési könnyítéseken keresztül erősítsék a visszafizetési reményt, és az EU érintett tagországai nem szándékoznak az általuk nyújtott támogatások visszafizetési összegéből jelentős részt leírni, akkor erre a problémára nincs jó megoldás. A makrogazdasági adatok alapján Görögország középtávon sem lesz valójában hitelképes. Tehát 2012 őszéből nézve a növekvő és nem piaci támogatás – származzon bárkitől is – visszafizetésének esélyei az idő múlásával nagy valószínűséggel nem javulnak, hanem romlanak. 

A Lisszaboni Szerződésben nincs olyan passzus, ami egy GMU-tagország számára az eurózónából való kilépését rendezné. Így Görögország jogszerűen nehéz procedúrán keresztül az EU-ból ugyan ki tudna lépni, de a GMU-ból nem. Ahhoz, hogy Görögország rendezett módon az EU-tagországok azon kisebbségéhez tartozzon, ahol nem alkalmazzák az eurót, meg kell teremteni a jogi kereteket is. Egyelőre azonban a német kancellár is hitet tett a mellett, hogy Görögországnak az eurózónában van a helye. Így nem nagyon kerülhet mostanában napirendre a rendezett kilépés jogi kereteinek a megteremtése. Mindezzel együtt azonban Görögország mostani helyzete alapján az a legvalószínűbb, hogy a támogatás összegének növelésére lehet szükség, miközben a teljes támogatás visszafizetésének valószínűsége egyre kisebb lesz.

Rácz Margit

Szólj hozzá!

Címkék: görögország hun portfolioblogger görög államadósság rácz margit

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr334877137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.