A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Spanyol bankmentés európai forrásokból

2012.06.13. 08:48 Világgazdasági Intézet

„Ez nem mentőcsomag, egyáltalán nem. Ez egy…egy… egy pénzügyi segítség… Egy kölcsön, a piacinál jobb feltételekkel.” – mondta június 9-én este Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentette az Eurócsoport döntését a Spanyolországnak szánt hitelről. Ennek ellenére persze aznap a hazai és külföldi napilapok rendre újabb mentőakcióként emlegették azt a maximum 100 milliárd eurós összeget, amit a spanyol bankrendszer rendelkezésére bocsátanak. Nézzük meg, miben különbözik és miben hasonlít ez hitelkeret és a korábbi IMF/EU hitelek!

A lényegét tekintve ez bizony mentőcsomag, hiszen a spanyol állam önerőből már nem tudja tovább megoldani a bankrendszer feltőkésítését. A pénzt az állami Bankmentő Alap (FROB) kapja és ő osztja tovább, de ugyanúgy a spanyol állam felelős a hitel későbbi törlesztéséért, mint a korábbi esetekben. Abban is hasonlít a görög, portugál és ír esetekhez, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb kamatozású hitel lesz (bár még nem tudni, mekkora lesz a kamat).

A 100 milliárd eurónyi összeg a spanyol GDP körülbelül 10 százaléka, relatíve tehát kisebb összeg, mint a korábbi esetekben. Más a hitel útja, hiszen közvetlenül a bankrendszerhez kerül. Olyan jellegű feltételekhez és ellenőrzéshez ugyan nem lesz kötve a hitel, mint például a portugál esetben (ahol pl. a teljes államháztartást, igazságügyet, nyugdíjrendszert is át kell alakítani), de Spanyolország erős nyomás alatt fog állni továbbra is, hogy folytassa a megkezdett megszorításokat.  Sőt, a Bizottság ajánlásai szerint ÁFA-emelés, nyugdíjreform és további munkaerőpiaci reformok is kellenének (lásd e korábbi bejegyzést). „Progress in these areas will be closely and regularly reviewed also in parallel with the financial assistance” -  írja az Eurócsoport június 9-i állásfoglalása. Ráadásul az említett 10% hozzáadódik az államadóssághoz, tehát egyre nagyobb terhet kell majd finanszírozni. (Érdekes a dolog, hiszen a feltőkésített spanyol bankok vásárolják majd meg az államkötvényeket, amiket azért kell kibocsátani, mert hitelből feltőkésítették őket...)

A mentőhitel körül sok minden nincs még tisztázva. Magát a pontos összeget sem lehet még tudni, várjuk a nemzetközi auditor cégek nyilatkozatát arról, hogy mennyire is lenne szüksége a spanyol bankrendszernek. Nem tiszta az sem, hogy honnan jön majd a pénz, az EFSF-től, vagy a még meg sem alakult ESM-től? Az első esetre Finnország máris garanciavállalást követelt és példáját mások is követhetik. 

Sok minden múlik azon is, hogy jól tudja-e felhasználni Spanyolország ezt a hitelt. Hiszen ezt a lehetőséget nem csupán addicionális pénznek kellene tekinteni, hanem lehetőségnek arra - amit már sokkal korábban kellett volna - , hogy az egész bankrendszert szanálják, „megtisztítsák”, rendbe tegyék. Ha ez sikerül, akkor nőhet a bizalom a spanyol bankok iránt, megállhat, vagy visszafordulhat az elmúlt hetekben megindult tőkemenekülés. (A jegybank adatai szerint az első negyedévben 97 milliárd euró tőke áramlott ki az országból, közel annyi, mint az európai mentőhitel plafon-összege…). Nagyon lassan beindulhat a hitelezés és a gazdasági növekedés.

A bizalom kényes kérdés, befolyásolhatja a nemzetközi pénzpiacok idegessége, a görög helyzet, kül- és belpolitikai megfontolások. (A mentés hírére a spanyol tőzsde a nap elején szárnyalt, végére már lanyhult, s másnapra már elolvadt az eufória, és az állampapírok hozamfelára ismét megemelkedett.) Jó lenne, ha a spanyol kormány - aminek a népszerűsége és hitele fél év alatt nagyot zuhant - egy hangon, határozottan tudná levezényelni a reformokat, hitelesen tudna kommunikálni és nem menekülne a kényes kérdések elől. Mint például Luis de Guindos az említett sajtótájékoztatón, mikor egy újságíró megkérdezte, hogy ha ennyire kedvező ez a hitel, akkor miért nem kérték korábban. A miniszter válasza ez volt az újságírónak: „most nem Öné a kérdezés joga”.

Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország válság hun portfolioblogger éltető andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr784584976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.