A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (2) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) David Ellison (1) david ellison (4) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (5) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurózóna (12) eurozóna (7) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (164) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (2) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (130) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (13) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Baljós spanyol május

2012.06.05. 07:57 Világgazdasági Intézet

 
Problémás hónap volt 2012 májusa Spanyolország számára. Május 9-én gyakorlatilag államosítani kellett a negyedik legnagyobb spanyol bankcsoportot, a Bankiát, ami hét regionális takarékbank összeolvadásával jött létre 2010-ben. 4,46 milliárd eurós csomaggal az állam vált a fő részvényessé a bankban. Május 18-án a spanyol kormány ismét módosítani kényszerült a 2011-es államháztartási hiány adatait felfelé: a korábban publikált 8,5% helyett 8,9%-ra. (Miután a tavalyi évre 6% volt a cél, ezért ez semmiképpen sem kedvező tendencia). 2013-ra kellene ezt a hiányt 3%-ra leszorítani, ami szinte lehetetlen feladat. Éppen ezért az Európai Bizottság tervei szerint a spanyolok egy év haladékot fognak kapni e tekintetben. Cserébe a Bizottság elvárja, hogy a kormány mihamarabb emelje a nyugdíjkorhatárt 67 évre, növelje az ÁFÁ-t és kezelje az autonóm tartományok adósságát.
 
Május 21-én a spanyol nemzeti bank közleményben tudatta, hogy megbízta Roland Berger és  Oliver Wyman  nemzetközi szakértői cégeket a spanyol bankrendszer átvilágításával. Május 25-én pedig a Bankia bejelentette, hogy 19 milliárd eurós segítséget kér az államtól. Ha ehhez még hozzászámítjuk a korábbi 4,46 milliót, akkor a közel 23,5 milliárdos bankmentés példátlan a spanyol gazdaság történetében. Kiderült az is, hogy a bank a korábban bejelentett nyereség helyett 3 milliárdos veszteséget könyvelhetett el 2011-re. Ugyanezen a napon terjedt szét a sajtóban a hír arról, hogy Katalónia tetemes adóssága miatt elnöke a spanyol kormánytól kér segítséget  a finanszírozáshoz.
 
A spanyol régiók 2012-es refinanszírozási igényének megoszlása
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: Banco de España
 
Az állami kiadások feléért a  tartományok felelősek Spanyolországban és eladósodottságuk az utóbbi években erősen nőtt. Valencia, Katalónia és Madrid a legeladósodottabb. Katalóniának idén a mostani hiánya mellett 13 milliárd eurónyi adósságot kellene refinanszíroznia. Korábban „patrióta” kötvényeket bocsájtottak ki, de a lakosság ilyesfajta terhelhetősége is véges.  Megoldásként a katalánok erősen szorgalmazzák az ún. „hispanobónok” , vagyis országos spanyol kötvények bevezetését, ami a normál piacinál kedvezőbb feltételű finanszírozást jelentene nekik.
 
Május 29-én a Spanyol Nemzeti Bank elnöke bejelentette közeli lemondását. Fernandez Ordoñez hatéves mandátuma júliusban járt volna le, de így egy hónappal előbb már átadja helyét utódjának. Az utóbbi hónapokban a gazdasági miniszter és a bank elnöke között folyamatos súrlódások voltak és a Bankia ügye miatt is sokan kritizálták Ordoñezt.
 
A spanyol állampapírok hozamát a piac már jó ideje magasra hajtja. A tendencia hasonló ahhoz, amit egy évvel ezelőtt Portugáliánál láthattunk.  Nagy tehát a nyomás a spanyol kormányon, de Rajoy miniszterelnök továbbra is határozottan elutasítja a pénzügyi mentőöv kérését. A megszorítások miatt azonban nagy a nyomás a spanyol lakosságon is, és ehhez társul a 24%-os munkanélküliség.  Éppen ezért vannak, akik amellett érvelnek, hogy saját érdekében Spanyolországnak el kellene hagynia az eurózónát és leértékelnie valutáját. Nemrég pedig a németek javasolták, hogy Spanyolország is kérje a mentőcsomagot. A spanyol kormány mindenesetre kétségbeesetten próbál mindenféle más megoldást találni, leginkább azt szorgalmazzák, hogy ne az országnak adjon az IMF és az EU mentő-hitelt, hanem csak a spanyol bankrendszert mentse ki az Európai Központi Bank. A Bankiával kapcsolatban például azt a „nem ortodox” megoldást találták ki, hogy nem a spanyol állam pumpálná bele azt a bizonyos 23,5 milliárd eurót a Bankiába, hanem kötvényeket bocsátana ki, amikkel a Bankia az EKB-hoz fordulna és ezeket fedezetként használva kapna hitelt a központi pénzintézettől.
 
A június még sok meglepetést tartogathat. Módosulni látszik a korábbi szigorú bizottsági álláspont. Június 4-én Olli Rehn gazdasági biztos és a francia miniszterelnök már azt javasolta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében lehessen közvetlenül a bankrendszert finanszírozni, az állam kihagyásával. Ezáltal az eurózóna egy lépést tenne a banki unió felé. Várhatóan nem lesz könnyű ezt Németországgal elfogadtatni, hiszen akkor a finanszírozás fejében nem látna garanciát a reformokra, a spanyol államháztartás rendbetételére.
 
 
Éltető Andrea

Szólj hozzá!

Címkék: spanyolország válság hun portfolioblogger éltető andrea bankia

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr484566189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.