A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Az új választások előtt egyre népszerűbb a görög Szüriza programja

2012.05.30. 16:44 Világgazdasági Intézet

A görög radikális baloldali szövetség, amely a május 6-i választásokon 17 %-ot kapott, a közvélemény-kutatások szerint a következő, 2012. június közepi választásokon a legtöbb szavazatra számíthat. Erre a választásra tekintettel a Szüriza részletesebb, konkrétabb programot fogalmazott meg, mint a májusi választások előtt. Ezt a programot a hírek szerint június 1-én mutatják be a nagyközönségnek. Az olasz kommunista párt, a Partito della Rifondazione Comunista hírlevelében azonban már most olvasható, és Gaither Stewart, az amerikai származású, Olaszországban élő újságíró jóvoltából már angolul is elérhető. A Szüriza eredeti 10 programpontja görögül itt, angolul itt olvasható.

Mindezek  alapján az alábbiakban összefoglaljuk, mit kínál a Szüriza.
 
Általában a termelés új módjáról, az emberek összefogásáról, szocializmusról és közvetlen demokráciáról, mindenki számára társadalmi védőernyőt kínáló ellátórendszerekről, békés, együttműködő külpolitikáról szól a Szüriza programja. A tulajdonviszonyokban is változtatásokat hirdet, a közvetlen népi ellenőrzés alatt álló állami tulajdon erősítésével, tervezéssel, a magántulajdon és a profit háttérbe szorításával:
 
1. Védőernyőt a társadalom fölé a válság ellen
Garantált minimáljövedelem vagy munkanélküliségi segély, ingyenes egészségügyi ellátás, társadalombiztosítás, lakhatás, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, eladósodott családok terheinek enyhítése, árkontroll, ár- és áfa-csökkentés, különösen az alapvető szükségleti cikkek esetében. A kormány-, bank- és egyházi épületeknek hajléktalanok elszállásolására való hasznosítása. A jelzáloghitelek törlesztésének 30 %-os szubvencionálása azon családok esetében, akik azt nem tudják fizetni.
 
2. Az állami adósságteher megszüntetése
Azonnali moratórium az állami adósságtörlesztésre, amíg a gazdasági növekedés vissza nem tér, és a foglalkoztatási helyzet nem javul. Tárgyalások az adósság eltörléséről. A fennmaradó adósság törlesztésének újratárgyalása, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz kötése. Az Európai Központi Bank szerepének radikális megváltoztatása, hogy a Bank az állami beruházások finanszírozására vegyen irányt. Európai mechanizmus az államadósságok kezelésére, a spekulációs banki tevékenységek betiltása, páneurópai adó a vagyonokra, a pénzügyi tranzakciókra és a profitokra.
 
3. A jövedelmek újraelosztása
A görög adóbehajtás újjászervezése, az 500 ezer euró feletti jövedelmek 75 %-os megadóztatása, az adók és járulékok nemfizetése elleni harc, az offshore tranzakciók betiltása. A pénzügyi tranzakciók megadózatása, speciális adó a luxuscikkekre. A banktitok és a tőkekimenekítés elleni küzdelem. A nagyvállalatok adószintjének megemelése az európai átlagra, az egyházak és a hajótulajdonosok adókedvezményeinek eltörlése. Új források szerzése az európai fejlesztési alapok hatékony kihasználása, a második világháborúban Németország által elvitt értékek visszaszerzése, valamint a hadikiadások drasztikus visszavágása révén (az Eurostat szerint 2010-ben a védelmi kiadások a kormányzati kiadások 4,3, a GDP 2,2 %-ával voltak egyenlők – A.A.)
 
4. A termelés, a társadalom és a környezet rekonstrukciója
A bankok és a stratégiai ágazatokban (vasút, légiközlekedés, posta, víz) lévő, a korábban privatizált vállalatok államosítása, társadalmi ellenőrzéssel és demokratikus tervezéssel történő működtetése, tevékenységüknek fejlesztési célok alá rendelése. A bankok feltőkésítésének azonnali leállítása. A magánkórházak államosítása, a magántőke kitiltása a nemzeti egészségügyből. A közszférában működő, vagy szövetkezeti kis- és középvállalatok védelme, konszolidálása. A fejlesztési stratégia ökológiai átalakítása, környezeti és a társadalmi szükségleteknek való alárendelése. A tudományos kutatás és a hatékony specializáció fejlesztése.
 
5. Stabil foglalkoztatás, tisztes bérek és társadalombiztosítás
A minimálbér felemelése a megszorítások előtti havi 750 eurós szintre (jelenleg 586 euró), a reálbérek 3 éven belüli megnövelése, a kollektív szerződések azonnali visszaállítása, a munkahelyek és munkaügyi szabályok védelme. Egyenlő bér a nőknek és férfiaknak, a prekárius (legrosszabb) munkafeltételű foglakoztatás korlátozása és a határozatlan munkaidejű szerződések támogatása, a részmunkaidős foglalkoztatottak munkaügyi védelmének növelése, az állami megrendeléseket teljesítő vállalatok fokozott munkaügyi ellenőrzése.
 
6. A demokrácia mélyítése
A nemzeti szuverenitás visszaállítása, a hatalomgyakorlás decentralizálása (erős helyi önkormányzatok), közvetlen demokrácia, dolgozói/társadalmi kontroll minden szinten, harc a korrupció ellen. A választási rendszer megváltoztatása arányos rendszerre, vagyis a pártok a rájuk leadott szavazatok arányában részesüljenek a mandátumokból (jelenleg a választásokon a legtöbb szavazatot kapó párt 50 plusz képviselői helyet kap a görög parlamentben). Alkotmánymódosítással biztosítani az állam és az egyház szétválasztását, az oktatáshoz, egészséghez és tiszta környezethez való jogot. Népszavazás az uniós szerződésekről. A parlamenti képviselők privilégiumainak, a miniszterek mentelmi jogának eltörlése. Az állami adminisztráció demokratikus reformja a közszolgák aktív részvételével. Az Unió bevándorlást korlátozó menekültügyi szabályozásának (Dublin II. Regulation) eltörlése, a bevándorlók emberi jogainak biztosítása a menekülttáborokban, a családegyesítés elősegítése. A határőrség és a speciális rendfenntartó csapatok demilitarizálása. A maszkviselés és lőfegyver-alkalmazás megtiltása a rendőrségnek a demonstrációkon. A rendőrök kiképzésének megváltoztatása úgy, hogy abban kiemelt hangsúlyt kapjanak a szociális kérdések, a bevándorlás, a drog és társadalmi tényezők összefüggései. A drogfogyasztás büntetése helyett a drogkereskedelem elleni harc erősítése, a drogbetegekkel foglalkozó rehabilitációs központok anyagi támogatásának növelése.
 
7. Erős jóléti állam
A nyugdíjrendszer fokozatos átvezetése a háromoldalú finanszírozásból (állam, munkáltatók, munkavállalók) egy univerzális társadalombiztosítási rendszerbe. A munkanélküliségi ellátás növelése a (megelőző) bér 80 %-áig, garantált minimáljövedelem bevezetése, egységes társadalombiztosítási rendszer minden hátrányos helyzetű réteg számára. A munkanélkülieknek, a gyermeküket egyedül nevelőknek, az időseknek, rokkantaknak és jövedelem nélküli családoknak járó segélyek növelése.
 
8. Egészségügy
Az elbocsátások leállítása, az alapellátás integrált rendszerének kiépítése, a kórházak fejlesztése, ingyenes ellátás az ország minden lakosa számára, ingyenes gyógyszerellátás a kisnyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, tanulóknak és krónikus betegeknek. A közegészségügy finanszírozásának az európai átlagszintre emelése (az Eurostat becslése szerint a görög egészségügyi kiadások 2010-ben az európai átlagnak megfelelőek voltak, a GDP 7,5 %-át tették ki, az OECD adataiból viszont kiderül, hogy Görögországban az egészségügyre költött pénzeknek csak 60 %-a származik közfinanszírozásból, ami az EU15-ben a legalacsonyabb – A.A.), a közegészségügyi szolgáltatásokért fizetendő egyéni díjak eltörlése.
 
9. Az oktatás, kutatás, kultúra és sport védelme a megszorításoktól
Az oktatás infrastrukturális feltételeinek biztosítása, univerzális és ingyenes oktatás 14 éves (tehát 20 éves korig tartó), egyesített oktatási rendszerben. Egyetemi önkormányzat, az egyetemek akadémiai és köz-jellegének megőrzése.
 
10. Független, multidimenziós és békepárti külpolitika
A görög csapatok kivonása Afganisztánból és a Balkánról – egy görög katona se állomásozzon külföldön. Minden külföldi katonai bázis felszámolása Görögországban, kilépés a NATO-ból. Az Izraellel fennálló hadügyi kooperáció megszűntetése, az 1967-es határok szerinti palesztin állam létrehozásának támogatása. Ciprus újraegyesítésének elősegítése. Tartós egyezmény Törökországgal.
 
Tömören ennyi tehát a Szüriza programja. Érdemes mellé tenni a német kancellária minap a Der Spiegelben ismertetett, az európai növekedés támogatásáról szóló vitához szánt hatpontos programtervezetét, amely a válságban lévő euró-államokra, így Görögországra vonatkozóan is a következő szerkezeti reformokat írná elő:
  • állami vállalatok privatizálása,
  • a német Treuhand-hoz hasonló privatizációs ügynökségek felállítása, vagy a privatizációs alapok megerősítése,
  • a munkaerőpiacnak a némethez hasonló átformálása (különös tekintettel a német duális képzési rendszerre, amelyben a szakiskolák hetente csak 1-2 nap elméleti oktatást, a vállalatok pedig 3-4 nap gyakorlati oktatást nyújtanak, így a gyermekek – szakmától függően – már 17-19 éves korukra gyakorlati tapasztalattal bíró szakmunkásokká válnak),
  • az alacsonybérű foglalkoztatási szektorok támogatása,
  • a vállalkozási szabadság növelése,
  • speciális gazdasági zónák létesítése a válság sújtotta euró-tagországokban, ahova a külföldi beruházókat az adókedvezmények és a kevésbé szigorú előírások vonzzák.
Jól látható, hogy két gyökeresen eltérő szemléletmóddal van dolgunk: az egyik közvetlenül az emberek megélhetésének biztosításából indul ki, a másik a tőkeértékesülésből. Az elsőnél nyitott kérdés, hogyan teremtődik meg mindennek az anyagi fedezete, a másiknál nincs válasz arra, mitől lesz könnyebb az emberek élete. A 180 fokban ellentétes nézőpontok a hozzáadott érték bér és profit közti újraelosztásáról vallott ellentétes nézeteket jelenítik meg, implicite tartalmazva a hozzáadott érték termelésének módjára vonatkozó ellentétes nézeteket is.
 
Nem görög-német vita ez, hanem Európa, sőt az egész globális kapitalizmus válságából kivezető lehetséges út történelmi dilemmája.
 
Artner Annamária

 

7 komment

Címkék: görögország válság hun portfolioblogger artner annamária szüriza

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr134555431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gono 2012.05.30. 17:33:32

azért nekem még most sem veszi be a gyomrom, hogy egyesek a kapitalizmus valsagarol beszelnek, ami többszaz éve köszöni szépen, jól van.

F173 2012.05.30. 21:40:04

Igazi populista program! Ha a helyzet nem lenne gyászos még röhögni is lehetne rajta!
A 10 pontból 9 radikális kiadás növekedést irányoz elő, amit az 500 ezer euró feletti keresetek megadóztatásából és a tranzakciós adóból kívánnak finanszírozni, pedig még most is erősen deficites a görög költségvetés elsődleges egyenlege!

hulky 2012.05.30. 21:49:28

@gono: nincs is vele semmi baj, szemmel láthatólag ;-)

hulky 2012.05.30. 22:09:22

@F173: hogy is láthatná másként, egy whisky-ből vájt fülű...? Havi 600 euróból nem lehet whiskyzni, ugyebár.

gono 2012.05.30. 23:05:30

@hulky: vannak akik nem tudnak fizetni és csődbe mennek. mégis mi köze van ennek a kapitalizmus válságához?

ez maga a kapitalizmus.

ha valami valsagban van, az pont az a politika, hogy mindig mindenkit meg kell menteni.

Halász Patrik 2012.06.15. 13:41:06

A túlhitelezés fő okai egyrészt a túl nagyvonalú nyugdíjrendszerek, másrészt az, hogy a kormányok nem eléggé a szupergazdagok zsebeiben kotorásznak, ahol sok pénz van, hanem túlságosan a szegényekéiben, ahol viszont kevés van. Így aztán a költségvetési egyensúlyt persze, hogy csak eladósodással lehetett fenntartani az európai országokban. A kivezető út e két tényező terén való radikális változtatás lehet.

Halász Patrik 2012.06.15. 13:43:52

Egyébként van olyan része a programnak, ami költségvetésileg megoldható, így pl. az egészségügy finanszírozási szerkezetének megváltozása. Tényleg hiányosság, hogy a bevételi oldalról kevés szó van, de ez pótolható, ugyanilyen szemlélettel.