A Világgazdasági Intézet blogja

Világgazdasági Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont / Institute of World Economics, Centre for Economic and Regional Studies HAS





Friss topikok

Címkék

adóharmonizáció (1) adósságfinanszírozás (4) adósságválság (2) Afrika (1) agrárkereskedelem (2) agrártermelés (1) agriculture (1) ajánló (4) alterglobalizáció (1) Amerikai Egyesült Államok (9) arab országok (1) árfolyamrendszer (1) artner annamária (23) asean (1) Asger Olesen (1) asia (1) austerity package (1) Ausztria (2) autóipar (3) automotive industry (1) bailout (1) bankia (1) bankszabályozás (2) Basel III (1) bázel (1) belső (1) belső fogyasztás (1) beruházás (1) biedermann zsuzsánna (5) bitcoin (1) Brazil (1) brazília (3) Brazília (4) brexit (1) buborék (1) business capture (1) central and eastern europe (3) chiang mai (1) China (2) cikkajánló (1) Ciprus (1) climate change (5) cmi (1) CRD IV (1) crisis (3) david ellison (4) David Ellison (1) davos (2) Deák András (5) demokrácia (1) dezséri kálmán (2) Dodd-Frank Act (1) durban (1) eastern partnership (1) Egyesült (1) Egyesült Királyság (4) elnökválasztás (4) éltető andrea (23) EMIR (1) energetika (1) eng (25) értéklánc (1) északi országok (1) EU (21) EU-büdzsé (2) euró (7) euró-csatlakozás (1) Európa (1) európai (3) Európai Bizottság (3) eurozóna (7) eurózóna (12) EU Climate Policy Framework (1) exportdiverzifikáció (1) exportorientáció (1) exportorientált növekedés (1) farkas péter (7) FDI (1) Fehér könyv Európa jövőjéről (1) feldolgozóipar (1) felháborodottak (1) felzárkózás (2) fenntarthatóság (1) financial market regulation (1) financial reform (1) fogyasztás (1) földgáz (2) franciaország (6) függetlenség (2) g20 (1) g8 (1) gazdasági növekedés (1) GGTTI (1) globális értékláncok (2) globalizáció (1) görögország (18) görög államadósság (2) greece (1) grexit (1) Grúzia (1) Hans Petersson (1) hans petersson (1) háttéranyag (1) Hegedüs Zsuzsanna (10) Horvátország (1) humán tőke (1) hun (163) Hungary (3) ifjúsági munkanélküliség (1) ingatlanbuborék (1) innováció (1) International Visegrad Fund (2) investment screening (1) iparfejlesztés (1) Irán (1) írország (1) italy (1) John Szabó (1) jubileumi konferencia (1) K+F (1) kapitalista piacgazdaság (1) kapitalizmus (1) kap reform (1) Katalónia (7) keleti partnerség (1) kelet ázsiai regionalizmus (1) Kerényi Ádám (4) kína (10) Királyság (2) kiss judit (8) klímacsúcs (1) költségvetés (2) konferencia-beszámoló (2) kornai jános (1) Kőrösi István (7) közép kelet európa (8) közös agrárpolitika (1) központosítás (1) kutatási beszámoló (1) labour (1) labour reform (1) lemaradás (1) leminősítés (1) ludvig zsuzsa (4) LULUCF (2) magyarország (5) marco siddi (1) market (1) Martin Schulz (1) Mattias Lundblad (1) menekültek (1) mezőgazdaság (2) MiFID (1) migráció (1) minimálbér (1) modellváltás (1) Moldova (1) monitoring-jelentés (1) műhelybeszélgetés (1) működőtőke (1) multipolaritás (1) munkaerőpiac (3) munkanélküliség (3) N. Rózsa Erzsébet (1) Naszádos Zsófia (5) Németország (3) nemzetközi pénzügyi rendszer (3) nemzetközi termelési rendszerek (1) népszavazás (2) novák tamás (5) növekedés (2) nyersanyag-gazdaság (1) OFDI (1) ökoszociális piacgazdaság (1) oktatás (1) olajár (1) olaszország (1) One Belt One Road (1) OPEC (1) open letter (1) oroszország (10) Orosz Ágnes (5) pénzügyi tervezet (1) Peragovics Tamás (1) Peter Golias (1) population (1) porfolioblogger (2) portfolioblogger (129) portugal (1) portugália (1) Post-Kyoto Framework (1) processes (1) public finance consolidation (1) putyin (1) rácz margit (19) recession (1) recesszió (1) Ricz Judit (3) románia (1) Románia (1) russia (1) simai mihály (4) Skócia (1) social (1) Solti Ágnes (2) somai miklós (12) spain (3) spanyolország (18) state capture (1) Szalavetz Andrea (2) szankciók (1) Szanyi Miklós (1) szegénység (1) szigetvári tamás (7) Szijártó Norbert (2) szociális világfórum (1) sztrájk (1) szunomár ágnes (9) szüriza (3) szuverén vagyonalapok (1) társulási szerződés (1) terepkutatás (1) termelési (1) területi mintázat (1) think tank kerekasztal (1) tobin adó (1) törökország (5) trade (1) ttip (1) túlzott deficit eljárás (1) Túry Gábor (4) új tagországok (1) Ukraine (2) ukrajna (5) unió (2) United States of America (1) választások (19) vállalati döntéshozatal (1) vállalati jövedelemadó (1) vállalati útonállás (1) válság (44) Vida Krisztina (4) világgazdasági fórum (1) világgazdasági kihívások (4) világgazdasági növekedés (3) világkereskedelem (4) visegrádi országok (2) Visegrad countries (2) völgyi katalin (2) Volkswagen (1) weiner csaba (2) welfare models (1) welfare state (1) Wisniewski Anna (1) world social forum (2) world trade (1) wto (1) Címkefelhő

Még egy W?

2012.04.26. 11:41 Világgazdasági Intézet

Az ír GDP 2011-ben 0,7 %-kal nőtt ugyan, ám ez csak az első félévnek volt köszönhető, és azóta sok minden változott. Úgy tűnik, Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan az ír válság is W formát mutat. 

1.ábra. Az ír GDP és a GNP növekedése az előző év megfelelő negyedévéhez képest 2006-2011 (százalék)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: Central Statistics Office of Ireland
 
Az 1. ábra a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyított változásokat mutatja, a negyedévenkénti változások azonban még markánsabbak. A GDP 2011 közepétől két egymást követő negyedévben csökkent (1,1 majd 0,2 %-kal), ami a közgazdaságtani konszenzus szerint már recessziót jelent. Az elemzők 2012-ben a korábbi 1 %-os növekedéssel szemben ma már csupán 0,4-0,7 %-os emelkedésben reménykednek a GDP-t illetően, és körülbelül ugyanekkora (0,4-0,8 százalékos) visszaesést jósolnak a GNP tekintetében. 
 
A kép még elkeserítőbb, ha a relatív változások mellett az abszolút szinteket is vizsgáljuk. A 2. ábrából jól látszik, hogy mind a mai napig sem a GDP, sem a GNP nem tért vissza a válság előtti érték közelébe, vagyis a kisebb fellendülésekkel együtt sem tudta ledolgozni a 2008-ban bekövetkezett 13-15 %-os visszaesést (ld. 2. ábra).
 
2.ábra. Az ír GDP és GNP alakulása 2007/IV. negyedév és 2011./IV. negyedév között (millió euró)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: Central Statistics Office of Ireland
 
Mindennek oka, hogy a világgazdasági válságon még messze nem vagyunk túl, és Írország, a maga globális piacoktól (a külföldi vállalatok helybeli tevékenységéből származó exporttól) való nagyon erős függése miatt különösen megérzi ezt.  Az ország kivitelének kb. 60 %-át az Unió veszi fel, márpedig az Unió, a nemzeti és nemzetközi bankmentő-csomagok átmenetileg kedvező hatásai után most ismét nehéz év elé néz. 2012-ben Európában mindenki, még az IMF is recesszióra, sőt Spanyolország és Olaszország esetében újabb mentőcsomagok szükségességére számít.
 
Az ír export tehát, amelyre az EU-EKB-IMF trió és maga a kormány is a kilábalásba vetett hitet építette, egyelőre még jó ideig nem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket. 2012-ben a legjobb esetben is 2,8 %-kal emelkedhet az ír kivitel értéke, ami a gazdaság „bekurblizásához” messze nem elegendő. Az utóbbi hónapokban éppen a legfontosabb exportszektorok, a gyógyszer- és számítógépipar teljesítménye esett vissza leginkább. A kivitel szerepét ráadásul a belföldi kereslet sem tudja majd átvenni, hiszen annak - a megszorítások és az építőipar miatt - évek óta csökkenő, 2012-re is 2,6 %-os visszaesését prognosztizálják. 
 
A feldolgozóipar egészében az új megrendelések állománya 2012 január-februárjában jelentősen csökkent mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbiakhoz képest. 2012 februárjában 12,9 %-kal kevesebb új megrendelés érkezett, mint egy évvel azelőtt, ami kimagasló visszaesés az Unió más országaiban tapasztaltakhoz képest. Ugyanebben a hónapban a feldolgozóipari termelés 3,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint januárban és 3,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, de a forgalom még ennél is jobban csökkent.  2011. december, 2012. január és február hónapja együtt 3,9 százalékkal kevesebb ipari termelést adott, mint a megelőző három hónapos időszak (2011. szeptember-október-november). A visszaesést a külföldi vállalatokat tartalmazó „modern” szektor (elektronika, vegyipar) termelésének jelentős, februárban az előző hónaphoz képest 5,8 százalékos csökkenése okozta, míg a hazai („tradicionális”) szektor termelése kissé nőtt. 
 
A recesszió csökkenti az állam adóbevételeit, így adósságtörlesztési képességét, és növeli a költségvetési hiányt.  Írország – Spanyolországgal és Olaszországgal egyetemben – valószínűleg nem tudja teljesíteni a 2010-es mentőcsomaghoz kapcsolt elvárások szerinti 2012-es hiánycélt (8,6 %), sőt, 2015-ig nem lesz képes azt 3 % alá szorítani (pedig 2014-ben már 2,8 %-on kellene állnia). Hacsak nem újabb megszorításokkal, és adósságának átstrukturálásával. Mindkettőre van törekvés. 
 
Emlékeztetőül: Írország 2010-ben 67,5 milliárd eurós segítségre szorult bankjainak kimentése miatt, és további 17,5 milliárdod a pénzpiacokról vett fel. Az EU-eurózóna-IMF hármastól kapott hitelt 2013 végéig kell visszafizetni. Azonban mostanra már a 2012 első negyedéves 3,06 milliárd eurónyi törlesztés is nehézségekbe ütközött. (Csak úgy tudták megoldani, hogy a március végén esedékessé váló készpénzkifizetést hosszú lejáratú államkötvényekkel pótolták, vagyis „mini átstrukturálást” hajtottak végre.) A kormány az európai pénzügyi stabilitási alap (EFSF) segítségével át szeretné strukturálni azt a még hátralévő 31,8 milliárd eurót, amit az EU, az eurózóna és az IMF közös mentőcsomagjából kötelezvények formájában bankjai megmentésére fordított 2010 folyamán. Ezt a szándékát már jelezte is az EU, az Európai Központi Bank és az IMF felé. Az átstrukturálás lényege, hogy hosszabb lejáratú, kedvezőbb feltételű állampapírokra váltják át a fennálló tartozást. A növekedés visszaesése miatt várható, hogy újabb magánadósok válnak képtelenné hiteleik törlesztésére, ami a bankok helyzetét tovább ronthatja, sőt akár újabb állami (illetve nemzetközi) pénzinjekciókat tehet szükségessé.  Egy felmérés szerint még a lakosság 58 %-a  is úgy gondolja, Írországnak újabb külső pénzügyi segítség kell 2013 után, mikorra a jelenlegi csomag kifut. 
 
Emlékeztetünk ara is, hogy 2011 februárjában, amikor a konzervatív Fianna Fáil kormány a megszorításokba belebukott, a mostani kormánykoalíciót alkotó pártok (a jobbközép Fine Gael és a balközép Labour Party) azzal kampányoltak, majd hivatalba lépésekor az új kormány is azt ígérte, hogy újratárgyalja az EU-IMF-hitel feltételeit.  Jóllehet próbálkoztak is, halovány kísérletüket az eurózóna vezetői rövid úton elutasították. Az új kormány folytatta hát a megszorításokat, éppen a napokban csökkentette a gyermeknevelési támogatást 18 illetve (aktív tanulói jogviszony esetén) 22 évről 12-re és 2015-től mindenki számára 7 évre. Mindez azonban a válság közepette nem segített, így a hitelcsomag újratárgyalásával azonos tartalmú átstrukturálás, mint elkerülhetetlen, ismét napirenden van. 
 
Görögország sorsát (a többszöri kimentést) elkerülendő, az ír kormány arra törekszik, hogy mielőbb képes legyen a pénzpiacokról finanszírozni hiányát. Ugyanakkor igyekszik felpörgetni a privatizációt is. A hitelhez az EU-IMF páros által kapcsolt stabilizációs terv 2-5 milliárd eurónyi privatizációt írt elő. Az ír állam 2012 februárjában 3 milliárd euró értékben kínálta eladásra részesedéseit, ami körülbelül megfelel a március végén éppen esedékessé vált adósságtörlesztési összegnek. A privatizációban azonban nincsenek nagy tartalékok, mivel az ír állami tulajdon aránya kicsi, ugyanakkor stratégiailag érzékeny területekre koncentrálódik. Ezért az ellenzéki pártok (a bukott  Fiannal Fáil-től a baloldali Sinn Fein-ig) és szakértők is vitatják, sőt esetenként élesen bírálják az ország legnagyobb energetikai erőműve (ESB), és az Aer Lingus Groupa légitársaság állami részének kiárusítását, illetve a privatizációs kurzust általában. 
 
2012. május 31-én lesz a népszavazás az európai pénzügyi stabilitási paktumról, ami az eurózóna országainak maximum 0,5 százalékos költségvetési hiányt engedélyez szankciók terhe mellett. Az előzetes felmérések szerint az írek kisebb-nagyobb többséggel támogatják ugyan a szerződést, de rendkívül nagy a még bizonytalanok aránya. A kormány már megkezdte a kampányolást az igen mellett egy információs honlap indításával, de az ellenkampány még nem indult be. Ez utóbbi malmára hajthatja a vizet, hogy a lassuló növekedés miatt kb. 400 millió euró hiányzik a büdzséből, amit adónöveléssel vagy további megszorításokkal kell majd pótolni. Mindkettő a lakosságot fogja sújtani, pedig decemberben már így is 3,8 milliárd eurós megszorítási csomagot indítottak útjára. A növekedési kilátások pedig – mint említettük – rosszak. A költségvetési tanács (Fiscal Advisory Council) szerint 2013-ben további 2,8 milliárd eurós megszorítási csomagra lenne szükség, hogy a deficit még az előírtaknál is gyorsabban csökkenhessen, Írország visszanyerje a pénzpiacok bizalmát, és 2013 után már onnan vehessen fel hiteleket. 
 
Eközben a munkanélküliség makacsul magas, 2012 márciusában 14,3 százalékot tett ki. Ez 434,1 ezer munkanélkülit jelentett, akik közül 356 ezer (82 %) volt ír állampolgár és 73 ezer (16,8 %) volt 25 éven aluli. Mint a rosszabbodó körülmények esetén mindig, az írek e helyzetre is inkább kivándorlással, mint sztrájkokkal, vagy tüntetésekkel reagálnak. Az „ipari viták” (ahogy az Eurostat hívja a munkabeszüntetéseket) csupán 2009 folyamán, leginkább a negyedik negyedévben, voltak számottevőek, akkor is csak az állami (egészségügyi, szociális) szférában dolgozók akciói miatt. 2009-ben 291 ezer fő vett részt munkabeszüntetésben, átlagosan alig több mint egy napot. A kivándorlás azonban már rögtön a válság kirobbanásakor beindult, és azóta is nő, igaz, eleinte inkább csak a vendégmunkások távozását jelentette. 2009-től viszont meglódult az írek kivándorlása is. 2009. április és 2010. április között 27,7 ezer, a rákövetkező 12 hónap alatt viszont már 40,8 ezer ír hagyta el az országot. A teljes nettó kivándorlás 2009 és 2011 áprilisa között 68,6 ezer főt tett ki, aminek egyre növekvő hányadát (összességében 55 %-át) írek adták. Ezek a folyamatok a 90-es évek első felének állapotát idézik.
 
A kilátások tehát semmilyen tekintetben nem megnyugtatóak…
 
 
Artner Annamária
 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: válság hun írország artner annamária

A bejegyzés trackback címe:

https://vilaggazdasagi.blog.hu/api/trackback/id/tr554474509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.